Büntetőeljárások
| Elnevezés Csökkenő rendezés | Az eljárás kezdete | A jogerős döntés szerinti tényállás |
|---|---|---|
| Kollmann László és társai bűnügye | Kollmann László 1944-ben Lengyelország területén német segédrendőrként partizánok elfogásában és bántalmazásában vett részt. 1946-tól kezdve Grazban élt, Magyarország és Ausztria között kiterjedt ember- és árucsempészettel foglalkozott. 1948-tól a francia hírszerző szervezet számára, majd az… |
|
| Koppándy József és társai bűnügye | Koppándy Józsefet hadifogsága idején az amerikaiak támogatását élvező Zákó András vezérőrnagy azzal bízta meg, hogy Magyarországra visszatérve gyűjtse maga köré a demokráciaellenes ismerőseit és hozzanak létre egy illegális fegyveres mozgalmat, amely segíti majd az újabb háború esetén a… |
|
| Kósa Pál és társai bűnügye | Újpesten az 1956. október 24-én szervezett tüntetés során a tömeg megtámadta és elfoglalta a rendőrkapitányság, a kerületi pártbizottság, a kerületi tanács épületét, majd ledöntötték a szovjet hősi emlékművet. Később többen javasolták a forradalmi bizottság létrehozását. A tanácsházán Gálhidi… |
|
| Kőszeghy László és társai bűnügye | Koppány György 1951 nyarán Bodoki László volt csendőralezredes felkérésére vállalkozott arra, hogy segíti őt a nyugati hatalmak részére folytatott kémtevékenységben. Koppány főleg Kecskemétre vonatkozó katonai jellegű adatokat közölt Bodokival. |
|
| Kosztolányi József és társai bűnügye | ||
| Kovács Balázs és társa bűnügye | Kovács Balázs az 1944 őszi harcok során a bugacmonostori tanyájára betérő szovjet katonát egy vasvillával agyonszúrta, majd annak holttestét szomszédja, Csabai István segítségével a közeli nádasban elrejtette. A katona csizmáját Kovács megtartotta magának, fegyverét pedig elásták a tanyán. |
|
| Kovács Dénesné és társai bűnügye | Kovács Dénesné 1947 őszétől kezdve, három társa pedig 1949-ben az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségén dolgozó katonai attaséknak közlekedési, gazdasági és katonai információkat adtak át. Kovácsné 1949 elején beszervezte Rózsai Ferencet az adatok megszerzésére. |
|
| Kovács Dezső és társai bűnügye | A vádlottak többsége október 27. és 29. között csatlakozott a budapesti VII. kerületi nemzetőrséghez. A szervezet október 29-én a VII. kerületi Tanács épületéből átköltözött a Wesselényi utca 49. szám alá. A nemzetőrség egyik tagja, Kovács Dezső felvette a kapcsolatot Solymosi János honvéd… |
|
| Kovács József bűnügye | A rajkai rév határőrsén szolgálatot teljesítő Kovács József államvédelmi őrvezető és parancsnoka, Váradi Béla államvédelmi őrvezető 1950. április 5-én szolgálati fegyverüket maguknál tartva szolgálati helyüket elhagyva átszöktek Csehszlovákiába, majd onnan Ausztriába. Másnap Bruckban egy szovjet… |
|
| Kövess Béla bűnügye | Kövess Béla a Magyar Ügyvédi Kamara elnökeként és a Magyar Ügyvédek Nemzeti Egyesülete (MÜNE) elnökségének tagjaként a második világháború alatt részt vett a zsidónak minősített ügyvédekkel szembeni intézkedések előkészítésében. |
|
| Kozma Andor és társai bűnügye | 1944-ben Kozma Andor tartalékos őrmesteri, Tóth Sándor pedig szakaszvezetői rendfokozatban az I. Páncélos Hadosztály I/b. (kémelhárító) Osztályán teljesítettek szolgálatot polgári ruhás nyomozóként. Az alakulat Battonyáról Budapestre történt visszavonulása alatt, 1944 augusztusa és 1944.… |
|
| Kozma István bűnügye | Kozma István vezérőrnagy, akit 1942 tavaszán Marosvásárhelyre vezényeltek és megbíztak a székely határőrség megszervezésével, 1944-ben önként belefolyt a meginduló gettózásba. Az akció hatékony lebonyolítása érdekében tábori csendőröket és járműveket bocsátott a közigazgatási szervek… |
|
| Krajecz László bűnügye | Krajecz László 1949. október 15-én katonai szolgálatra vonult be a Budapesti Őrzászlóaljhoz. 1950. február 16-án fegyveres szökést követett el, azzal a céllal, hogy Ausztriába távozzon. Szökés közben egy katonát fegyverrel fenyegetett, bujkálása alatt két államvédelmi beosztottra rálőtt, egyik… |
|
| Kreskay József bűnügye | Kreskay József tartalékos főhadnagy 1942 májusától a keleti fronton a 101/3. számú munkásszázad parancsnokaként tudomással bírt arról, hogy századában Tóth Ruggieró Ödön szolgálatvezető őrmester és a keretlegények a munkaszolgálatosokkal szemben kegyetlenkedtek, azonban ez ellen nem tett semmit… |
|
| Kriszten Ferenc Rafael és társai bűnügye | Kriszten Ferenc Rafael, az újhatvani ferences rendház vezetője és társai 1950 júniusában erőszakba torkolló tüntetést szerveztek a rendház előtt, hogy megakadályozzák a szerzetesek rendőrök általi elhurcolását. |
|
| Kun András bűnügye | Kun András minorita szerzetes és római katolikus pap 1944. október első felében közreműködött a nyilas hatalomátvétel előkészítésében. 1944. december közepe és 1945. január közepe között a Budapest XII. kerületi nyilasok egyik vezetőjeként több száz, főleg zsidónak minősített személy… |
|
| Landauer Eduárd bűnügye | 1946 augusztusától kezdve a Köztársasági Magyar Autómobil Club főtitkáraként külföldi hivatalos útjai során Lyka István közreműködésével kapcsolatot tartott az amerikai katonai hírszerző szervvel, s számukra adatokat szolgáltatott többek között Magyarország gépkocsiállományáról, az utak… |
|
| Lantos János bűnügye | Lantos János 1945 elején a Nemzeti Számonkérő Különítmény csendőregységének tagjaként a budai várban részt vett a XIV/2. kisegítő karhatalmi alakulat baloldali tagjainak és a Vörös Brigád elnevezésű ellenállási csoport tagjainak súlyos bántalmazásában és hét személy törvénytelen kivégzésében.… |
|
| Legeza János bűnügye | 1945 szeptemberében, amerikai hadifogsága alatt Hennyei Gusztáv volt vezérezredes felhívására az angolszászok érdekében Magyarország elleni kémszolgálatra vállalkozott. 1947-től kezdve a saját maga, illetve az általa kémkedésre beszervezett egykori katonatisztek által szerzett katonai adatokat… |
|
| Licskai József bűnügye | Licskai József a korábban már ez ügyben elítélt Ilácsa Józseffel és társaival együtt 1944. december 9-én Táska községben részt vett egy szovjet katona meggyilkolásában. |