Horváth Barna és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Államvédelmi Hatóság (ÁVH)
Az eljáró ügyész megnevezése
Bodonyi Márton
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Központi Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1951. 05. 21.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Törvényszék
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Bajor László
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Kb. I. 0225/1951.
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Katonai Főtörvényszék
A tárgyalás jellege
nincs adat
A tanácsvezető bíró neve
Kádár Pál
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Kb. II. 0160/1951.
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Horváth Barna és Horváth Kálmán, 1945 előtt is szolgáló katonatisztek 1947-ben felvételt nyertek a demokratikus hadseregbe, ahol a Magyar Légierőnél igen magas beosztásokba kerültek. Ezt felhasználva tudatosan romboló és züllesztő tevékenységet fejtettek ki a hadseregben. Tevékeny szerepük volt a régi, fasiszta tisztek visszavételében, szabotálták és akadályozták a munkáskáderek kiképzését, szabotálták a műszaki kiképzést, elmulasztották a tervszerű ellenőrzést és az indokolt felelősségre vonást, valamint döntéseikkel nagy károkat okoztak a népgazdaságnak. Mindezen tetteikkel jelentősen hozzájárultak a fegyvernem ütőképességének súlyos csökkenéséhez.
A többi vádlott (Csák Péter kivételével) az 1944 tavaszán megalakított ún. “pumás” repülőezred egykori tagjai voltak. Közülük többen 1945-1946-ban a francia hírszerzésnek dolgozó Ujszászi György felszólítására Magyarországra vonatkozó gazdasági, politikai és katonai titkot képező adatokat szereztek be és adtak át. Majd 1947 nyarától kezdve az angol hírszerzés szolgálatában álló Korponai Miklós utasítására Tóth Lajos vezetésével katonai titkot képező adatok gyűjtésére szövetkeztek, valamint beépültek a demokratikus hadseregbe és a kommunista pártba, ahol romboló és züllesztő tevékenységet folytattak.
Csák Péter vádlott a többiekkel nem állt kapcsolatban, viszont a demokratikus hadsereg repülőmérnökeként becsmérelte a magyarországi állapotokat, a Szovjetunió technikáját és kultúráját.

Jogerős döntés

Horváth Barna (Szakcs, 1910) I. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, illetve kezdeményezés bűntette miatt halálra ítélték.
Horváth Kálmán (Szeged, 1913) II. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, illetve kezdeményezés bűntette miatt halálra ítélték.
Tóth Lajos (Újfehértó, 1922) III. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés, illetve kezdeményezés bűntette és hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.
Szűcs Csaba (Pécs, 1921) IV. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Forró Pál (Nagykanizsa, 1920) V. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Dinka Tibor (Orosháza, 1920) VI. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.
Forgách István (Budapest, 1924) VII. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül 12 évi börtönre ítélték.
Tobak Tibor (Budapest, 1921) VIII. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül 10 évi börtönre ítélték.
Tóth Zoltán (Újfehértó, 1924) IX. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül 12 évi börtönre ítélték.
Sűrű Béla (Görgeteg, 1921) X. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül 6 évi börtönre ítélték.
Bartos Géza (Budapest, 1920) XI. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül 6 évi börtönre ítélték.
Cserni Miklós (Balatonszentgyörgy, 1921) XII. rendű vádlottat a Magyar Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette és hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül 5 évi börtönre ítélték.
Csák Péter (Zalaegerszeg, 1925) XIII. rendű vádlottat a Népköztársaság elleni izgatás bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Tóth Lajos
Megjegyzés
Horváth Barna és Horváth Kálmán büntetését az Elnöki Tanács kegyelemből életfogytig tartó börtönbüntetésre változtatta át.
1957. május 13-án törvényességi óvás következtében a Legfelsőbb Bíróság Elnökségi Tanácsa az 1951-es ítéleteket tíz vádlott vonatkozásában hatályon kívül helyezte és a katonai bíróságot új eljárás lefolytatására utasította. 1958. augusztus 18-án Horváth Barnát, Horváth Kálmánt, Tóth Lajost, Forró Pált, Dinka Tibort, Forgách Istvánt, Tobak Tibort, Sűrű Bélát, Cserni Miklóst és Csák Pétert a Budapesti Katonai Bíróság bizonyítottság hiányában felmentette a vádak alól.
1990. június 12-én a Legfelsőbb Bíróság ugyanezen vádlottakat bűncselekmény hiányában felmentette a vádak alól.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 2.1. IV/18
HU ÁBTL 2.1. IV/18-a
HU ÁBTL 2.1. IV/18-b
HU ÁBTL 2.1. IV/18-c
HU ÁBTL 2.1. IV/18-d
HU ÁBTL 2.1. IV/18-e
HU ÁBTL 2.1. IV/18-f
HU ÁBTL 2.1. IV/18-g
HU ÁBTL 2.1. IV/18-i
HU HIM HL XI.22.a BKB 0225/1951
HU HIM HL XI.22.a BKB 045.I/1957