Büntetőeljárások
| Elnevezés Csökkenő rendezés | Az eljárás kezdete | A jogerős döntés szerinti tényállás |
|---|---|---|
| Ambrus Jenő és társa bűnügye | Ambrus Jenő 1949. december 26-án jogellenesen Ausztriába távozott, ahol együttműködést vállalt az amerikai titkosszolgálattal (CIC), részükre katonai információkat adott át, több személyt Magyarországon ügynöküknek beszervezett, köztük Nagy Esztert, az ÁVH polgári alkalmazottját. 1950. július 13… |
|
| Asztalos János és társai bűnügye | 1948. június 1-jén és az azt követő napokban Asztalos János pócspetri plébános a községi római katolikus iskola államosításával szemben ellenállásra szólított fel. A felizgatott helybeliek június 3-án tüntetést tartottak a községháza előtt. Királyfalvi Miklós községi tisztviselő a két… |
|
| B. Fekete János és társai bűnügye | 1944 őszén Kecskeméten B. Fekete János három fiával közösen megölt egy hozzájuk betért szovjet katonát. |
|
| Balla Pál és társai bűnügye | 1956. december 10-én Biksza Miklós dabasi járási párttitkár - aki korábban szovjet katonai segítséggel lefegyverezte a helyi nemzetőrséget - azzal a céllal érkezett Gyón községbe, hogy a hatályba lépett kormányrendelet alapján a községben továbbra is működő "nemzeti… |
|
| Bánhidi Jenő bűnügye | Bánhidi Jenő 1950. április 20-án jogellenesen Ausztriába távozott és ott a brit és az amerikai titkosszolgálatok (FSS, CIC) részére a magyarországi fegyveres erőkre és haditermelésre vonatkozó információkat adott át, majd Stadler Károly közvetítésével futárszolgálatot vállalt és részt vett… |
|
| Bánki László bűnügye | Bánki László a kassai csendőrkerület ungvári nyomozó alosztályának vezetőjeként 1940-ben az ungvári, 1941-ben a munkácsi, 1942-ben pedig a központi nyomozó parancsnokság összekötő tisztjeként a budapesti kommunistaellenes eljárások egyik irányítója volt, a vizsgálat során száznál több személyt… |
|
| Bartal Béla és társai bűnügye | Bartal Béla egykori hivatásos katonatiszt 1949-ben bekapcsolódott a Fehér Gárda elnevezésű illegális összeesküvésbe. Amikor azonban a szervezet vezetői úgy döntöttek, hogy legális párttá akarják alakítani a mozgalmat, kilépett az összeesküvésből és saját titkos szervezet kiépítésébe kezdett,… |
|
| Basch Ferenc bűnügye | Basch Ferenc 1938 végétől az általa létrehozott Magyarországi Németek Népi Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn) nevű egyesület elnöke volt. A második világháború alatt irodalmi és politikai tevékenységével arra törekedett, hogy a magyarországi németeket Németország háborús érdekeinek… |
|
| Bata Ferenc és társai bűnügye | Ungár József Magyar Nemzetvédelmi Szövetség néven egy fiatalokból álló illegális fegyveres szervezetet hozott létre, amelynek tagjai egy esetleges harmadik világháború esetén az imperialista haderőket támogatták volna és terrorcselekményeket hajtottak volna végre a szovjet és a magyar katonai… |
|
| Bedő László bűnügye | Bedő László a második világháború alatt őrmesterként a keleti fronton a 401. számú különleges munkásszázad keretében szolgált. 1942. április 19. után részt vett az alá rendelt munkaszolgálatosok bántalmazásában, amely során közülük többnek a halálát okozta. |
|
| Belényesi László és társai bűnügye | Belényesi László és Kincs Pál 1948 nyarán egy illegális szervezkedést hozott létre Debrecen környékén. Céljuk az 1944. október 15. előtti politikai rendszer visszaállítása volt. A Tiszántúl katonai, majd polgári közigazgatásának megszervezésével kívánták támogatni a következő háború során… |
|
| Bessenyei István bűnügye | Bessenyei István 1944. május 12-én belépett a Magyar Megújulás Pártjába, 1944. október 14-én pedig a Halálfejes Légióba. 1944. október második felében részt vett Pestszenterzsébeten egy személy, Óbudán pedig 42 személy törvénytelen kivégzésében. |
|
| Bodoki László és társai bűnügye | Bodoki László csendőralezredes 1942-ben a Szovjetunió területén a II. magyar hadsereg közbiztonsági osztályán teljesített szolgálata során részese és tettese volt szovjet állampolgárok kivégzésének. 1949-1950-ben Kecskeméten egykori csendőrökkel és katonatisztekkel olyan rendfenntartó alakulat… |
|
| Bodor János István és társai bűnügye | Bodor János István, Skultéti Sándor, Komáromi Miklós és Kazinczy Béla a második világháború utáni időszakban lőfegyvereket és lőszert szereztek. 1946-ban elhatározták, hogy az Abony határában húzódó telefon- és távíróvezetéket megrongálják, a javításra küldött szovjet katonákat pedig lelövik.… |
|
| Bőhm József bűnügye | Bőhm József a 109/34. sz. kisegítő munkásszázad parancsnokaként 1944 májusa és októbere között Kárpátalján, majd a visszavonulás során az alá rendelt munkaszolgálatosok bántalmazására adott utasítást, ezzel legalább 14-15 személy halálát okozta. Mezőkövesd mellett egy szökött munkaszolgálatost… |
|
| Bokor Dénes bűnügye | Bokor Dénes 1944. október 16. után a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetének fegyveres szolgálatát vezette, 1945 első napjaitól pedig a párt országos központjának („Hűség Háza”, Bp. VI. Andrássy út 60.) parancsnoka volt. 1944. október 20. és 1945. február 12. között ezernél… |
|
| Breitenbach Lajos és társai bűnügye | Breitenbach Lajos és Heim József 1952. december 23-án éjjel Óbányán egy vasdoronggal agyonütötték Kovács János helyi tanácselnököt, amiért az felvette őket a kuláklistára. Az ügyben felbujtóként szerepelt Schmidt Keresztély tanácstitkár, Resch János fakitermelő, a beszolgáltatási kötelezettség… |
|
| Budai István és társai bűnügye | Budai István és társai a szolnoki 40/1. honvéd gyalogzászlóalj 1. századának beosztottjaiként 1941 decemberétől kezdve a keleti fronton számos esetben felbujtói, tettesei és részesei voltak polgári lakosok törvénytelen megkínzásának és kivégzésének. |
|
| Budinszky László bűnügye | Budinszky László 1939-től a Nyilaskeresztes Párt országgyűlési képviselőjeként zsidóellenes intézkedéseket követelt. 1941-től ügyvédként és Szálasi Ferenc protokollfőnökeként a Nyilaskeresztes Párt működését segítette. 1944. október 18-tól igazságügyi miniszter volt, ebben a minőségében 47… |
|
| Conlegner Károly és társa bűnügye | Conlegner Károly 1948 februárjától, Melocco János 1948 nyarától kezdve anyagi ellenszolgáltatás fejében rendszeresen szolgáltattak részben közhivatalnoki állásuk révén, részben megfigyelés útján megszerzett katonai, gazdasági, politikai és egyházi vonatkozású információkat a budapesti francia… |