Büntetőeljárások
| Elnevezés Csökkenő rendezés | Az eljárás kezdete | A jogerős döntés szerinti tényállás |
|---|---|---|
| Ambrus Jenő és társa bűnügye | Ambrus Jenő 1949. december 26-án jogellenesen Ausztriába távozott, ahol együttműködést vállalt az amerikai titkosszolgálattal (CIC), részükre katonai információkat adott át, több személyt Magyarországon ügynöküknek beszervezett, köztük Nagy Esztert, az ÁVH polgári alkalmazottját. 1950. július 13… |
|
| Asztalos János és társai bűnügye | 1948. június 1-jén és az azt követő napokban Asztalos János pócspetri plébános a községi római katolikus iskola államosításával szemben ellenállásra szólított fel. A felizgatott helybeliek június 3-án tüntetést tartottak a községháza előtt. Királyfalvi Miklós községi tisztviselő a két… |
|
| B. Fekete János és társai bűnügye | 1944 őszén Kecskeméten B. Fekete János három fiával közösen megölt egy hozzájuk betért szovjet katonát. |
|
| Bánhidi Jenő bűnügye | Bánhidi Jenő 1950. április 20-án jogellenesen Ausztriába távozott és ott a brit és az amerikai titkosszolgálatok (FSS, CIC) részére a magyarországi fegyveres erőkre és haditermelésre vonatkozó információkat adott át, majd Stadler Károly közvetítésével futárszolgálatot vállalt és részt vett… |
|
| Bánki László bűnügye | Bánki László a kassai csendőrkerület ungvári nyomozó alosztályának vezetőjeként 1940-ben az ungvári, 1941-ben a munkácsi, 1942-ben pedig a központi nyomozó parancsnokság összekötő tisztjeként a budapesti kommunistaellenes eljárások egyik irányítója volt, a vizsgálat során száznál több személyt… |
|
| Bartal Béla és társai bűnügye | Bartal Béla egykori hivatásos katonatiszt 1949-ben bekapcsolódott a Fehér Gárda elnevezésű illegális összeesküvésbe. Amikor azonban a szervezet vezetői úgy döntöttek, hogy legális párttá akarják alakítani a mozgalmat, kilépett az összeesküvésből és saját titkos szervezet kiépítésébe kezdett,… |
|
| Basch Ferenc bűnügye | Basch Ferenc 1938 végétől az általa létrehozott Magyarországi Németek Népi Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn) nevű egyesület elnöke volt. A második világháború alatt irodalmi és politikai tevékenységével arra törekedett, hogy a magyarországi németeket Németország háborús érdekeinek… |
|
| Bata Ferenc és társai bűnügye | Ungár József Magyar Nemzetvédelmi Szövetség néven egy fiatalokból álló illegális szervezetet hozott létre, amelynek tagjai egy esetleges harmadik világháború esetén az imperialista haderőket támogatták volna és terrorcselekményeket hajtottak volna végre a szovjet és a magyar katonai alakulatok… |
|
| Bedő László bűnügye | Bedő László a második világháború alatt őrmesterként a keleti fronton a 401. számú különleges munkásszázad keretében szolgált. 1942. április 19. után részt vett az alá rendelt munkaszolgálatosok bántalmazásában, amely során közülük többnek a halálát okozta. |
|
| Belényesi László és társai bűnügye | Belényesi László és Kincs Pál 1948 nyarán egy illegális szervezkedést hozott létre Debrecen környékén. Céljuk az 1944. október 15. előtti politikai rendszer visszaállítása volt. A Tiszántúl katonai, majd polgári közigazgatásának megszervezésével kívánták támogatni a következő háború során… |
|
| Bessenyei István bűnügye | Bessenyei István 1944. május 12-én belépett a Magyar Megújulás Pártjába, 1944. október 14-én pedig a Halálfejes Légióba. 1944. október második felében részt vett Pestszenterzsébeten egy személy, Óbudán pedig 42 személy törvénytelen kivégzésében. |
|
| Bodoki László és társai bűnügye | Bodoki László csendőralezredes 1942-ben a Szovjetunió területén a II. magyar hadsereg közbiztonsági osztályán teljesített szolgálata során részese és tettese volt szovjet állampolgárok kivégzésének. 1949-1950-ben Kecskeméten egykori csendőrökkel és katonatisztekkel olyan rendfenntartó alakulat… |
|
| Bodor János István és társai bűnügye | Bodor János István, Skultéti Sándor, Komáromi Miklós és Kazinczy Béla a második világháború utáni időszakban lőfegyvereket és lőszert szereztek. 1946-ban elhatározták, hogy az Abony határában húzódó telefon- és távíróvezetéket megrongálják, a javításra küldött szovjet katonákat pedig lelövik.… |
|
| Bőhm József bűnügye | Bőhm József a 109/34. sz. kisegítő munkásszázad parancsnokaként 1944 májusa és októbere között Kárpátalján, majd a visszavonulás során az alá rendelt munkaszolgálatosok bántalmazására adott utasítást, ezzel legalább 14-15 személy halálát okozta. Mezőkövesd mellett egy szökött munkaszolgálatost… |
|
| Bokor Dénes bűnügye | Bokor Dénes 1944. október 16. után a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetének fegyveres szolgálatát vezette, 1945 első napjaitól pedig a párt országos központjának („Hűség Háza”, Bp. VI. Andrássy út 60.) parancsnoka volt. 1944. október 20. és 1945. február 12. között ezernél… |
|
| Breitenbach Lajos és társai bűnügye | Breitenbach Lajos és Heim József 1952. december 23-án éjjel Óbányán egy vasdoronggal agyonütötték Kovács János helyi tanácselnököt, amiért az felvette őket a kuláklistára. Az ügyben felbujtóként szerepelt Schmidt Keresztély tanácstitkár, Resch János fakitermelő, a beszolgáltatási kötelezettség… |
|
| Budai István és társai bűnügye | Budai István és társai a szolnoki 40/1. honvéd gyalogzászlóalj 1. századának beosztottjaiként 1941 decemberétől kezdve a keleti fronton számos esetben felbujtói, tettesei és részesei voltak polgári lakosok törvénytelen megkínzásának és kivégzésének. |
|
| Budinszky László bűnügye | Budinszky László 1939-től a Nyilaskeresztes Párt országgyűlési képviselőjeként zsidóellenes intézkedéseket követelt. 1941-től ügyvédként és Szálasi Ferenc protokollfőnökeként a Nyilaskeresztes Párt működését segítette. 1944. október 18-tól igazságügyi miniszter volt, ebben a minőségében 47… |
|
| Conlegner Károly és társa bűnügye | Conlegner Károly 1948 februárjától, Melocco János 1948 nyarától kezdve anyagi ellenszolgáltatás fejében rendszeresen szolgáltattak részben közhivatalnoki állásuk révén, részben megfigyelés útján megszerzett katonai, gazdasági, politikai és egyházi vonatkozású információkat a budapesti francia… |
|
| Csanádi Pál és társa bűnügye | Csanádi Pál és Rajkay Gábor az 1946-os évben a budapesti amerikai követség alkalmazásában álltak. Ott szerzett ismeretség révén Rajkay már 1948-ban önként vállalkozott hírszerzésre James Peter Kopcsak alezredesnél, az amerikai helyettes katonai attasénál, aki azonban nem vette igénybe… |