Büntetőeljárások

Elnevezés Csökkenő rendezés Az eljárás kezdete A jogerős döntés szerinti tényállás
Ambrus Jenő és társa bűnügye

Ambrus Jenő 1949. december 26-án jogellenesen Ausztriába távozott, ahol együttműködést vállalt az amerikai titkosszolgálattal (CIC), részükre katonai információkat adott át, több személyt Magyarországon ügynöküknek beszervezett, köztük Nagy Esztert, az ÁVH polgári alkalmazottját. 1950. július 13…

B. Fekete János és társai bűnügye

1944 őszén Kecskeméten B. Fekete János három fiával közösen megölt egy hozzájuk betért szovjet katonát.

Bánhidi Jenő bűnügye

Bánhidi Jenő 1950. április 20-án jogellenesen Ausztriába távozott és ott a brit és az amerikai titkosszolgálatok (FSS, CIC) részére a magyarországi fegyveres erőkre és haditermelésre vonatkozó információkat adott át, majd Stadler Károly közvetítésével futárszolgálatot vállalt és részt vett…

Bánki László bűnügye

Bánki László a kassai csendőrkerület ungvári nyomozó alosztályának vezetőjeként 1940-ben az ungvári, 1941-ben a munkácsi, 1942-ben pedig a központi nyomozó parancsnokság összekötő tisztjeként a budapesti kommunistaellenes eljárások egyik irányítója volt, a vizsgálat során száznál több személyt…

Bartal Béla és társai bűnügye

Bartal Béla egykori hivatásos katonatiszt 1949-ben bekapcsolódott a Fehér Gárda elnevezésű illegális összeesküvésbe. Amikor azonban a szervezet vezetői úgy döntöttek, hogy legális párttá akarják alakítani a mozgalmat, kilépett az összeesküvésből és saját titkos szervezet kiépítésébe kezdett,…

Belényesi László és társai bűnügye

Belényesi László és Kincs Pál 1948 nyarán egy illegális szervezkedést hozott létre Debrecen környékén. Céljuk az 1944. október 15. előtti politikai rendszer visszaállítása volt. A Tiszántúl katonai, majd polgári közigazgatásának megszervezésével kívánták támogatni a következő háború során…

Bodoki László és társai bűnügye

Bodoki László csendőralezredes 1942-ben a Szovjetunió területén a II. magyar hadsereg közbiztonsági osztályán teljesített szolgálata során részese és tettese volt szovjet állampolgárok kivégzésének. 1949-1950-ben Kecskeméten egykori csendőrökkel és katonatisztekkel olyan rendfenntartó alakulat…

Breitenbach Lajos és társai bűnügye

Breitenbach Lajos és Heim József 1952. december 23-án éjjel Óbányán egy vasdoronggal agyonütötték Kovács János helyi tanácselnököt, amiért az felvette őket a kuláklistára. Az ügyben felbujtóként szerepelt Schmidt Keresztély tanácstitkár, Resch János fakitermelő, a beszolgáltatási kötelezettség…

Budai István és társai bűnügye

Budai István és társai a szolnoki 40/1. honvéd gyalogzászlóalj 1. századának beosztottjaiként 1941 decemberétől kezdve a keleti fronton számos esetben felbujtói, tettesei és részesei voltak polgári lakosok törvénytelen megkínzásának és kivégzésének.

Conlegner Károly és társa bűnügye

Conlegner Károly 1948 februárjától, Melocco János 1948 nyarától kezdve anyagi ellenszolgáltatás fejében rendszeresen szolgáltattak részben közhivatalnoki állásuk révén, részben megfigyelés útján megszerzett katonai, gazdasági, politikai és egyházi vonatkozású információkat a budapesti francia…

Csanádi Pál és társa bűnügye

Csanádi Pál és Rajkay Gábor az 1946-os évben a budapesti amerikai követség alkalmazásában álltak. Ott szerzett ismeretség révén Rajkay már 1948-ban önként vállalkozott hírszerzésre James Peter Kopcsak alezredesnél, az amerikai helyettes katonai attasénál, aki azonban nem vette igénybe…

Csörsz Ernő bűnügye

Csörsz Ernő 1948. november 15-én sorkatonai szolgálatra vonult be a határőrséghez. 1950. április 11-én a pornóapáti határőr őrsről elszökött, majd jogellenesen Ausztriába távozott, ahol az angol titkosszolgálat (FSS) számára Grácban a magyar határvédelemre vonatkozó információkat adott át és…

Daróczi Imre bűnügye

Daróczi Imre 1951. július 31-én Szegednél a Tiszán átúszva Jugoszláviába szökött, ahol elfogták és átadták a jugoszláv állambiztonsági szervezet (UDB) törökkanizsai részlegének. Az itteni kihallgatása során számos katonai és polgári adatot közölt, valamint hírszerző tevékenységre vállalkozott.…

Diósi Ferenc bűnügye

Diósi Ferenc 1947 végétől a magyar-csehszlovák határ közelében árucsempészéssel foglakozott, emiatt 1949 nyarán tíz és fél havi fogházbüntetésre ítélték. 1949. augusztus 5-én megszökött a Balassagyarmati Megyei Börtönből, majd lakóhelye környékén bujkált, eközben több fegyveres rablást követett…

Dóczy László és társai bűnügye

Az amerikai titkosszolgálat (CIC) ügynöke, Wojczek Sándor 1949. május és július között Leksz András és Bohn Alfréd közvetítésével Budapesten és Csepelen több demokráciaellenes szervezkedést egybefogva hírszerző csoportot hozott létre katonai, államvédelmi, gazdasági és közlekedési információk…

Dudás Sándor és társai bűnügye

Dudás Sándor 1951. január 17-én jogellenesen Ausztriába távozott, ahol együttműködést vállalt az amerikai titkosszolgálattal (CIC), majd ügynökük, Visnyei Sándor utasítására több ízben visszatért Magyarországra. Itt öccsével, Imrével és üzlettársukkal, Bozsidár Arzén Sándorral hírszerző…

Dudosits József és társai bűnügye

Dudosits Józsefet 1949 augusztusában felkérte Medgyesi Mihály, aki ekkor illegálisan tartózkodott Magyarországon, hogy folytasson kémkedést az amerikai és a francia hírszerző szervek részére. Dudosits ezt elvállalta, majd a tevékenységbe rokonait és ismerőseit is bevonva a megszerzett katonai,…

Eitler Antal és társa bűnügye

Eitler Antal katonai szolgálata alatt, 1948 áprilisától az amerikai titkosszolgálat (CIC) ügynöke, Rangl (Kecskeméti) István számára katonai titkokat adott át. Ezek megszerzéséhez több honvédot és polgári személyt beszervezett, többek között Remenyik Miklóst is.

Ereky Károly bűnügye

Ereky Károly publikációiban és politikusokhoz írott memorandumaiban a fajvédő és nemzeti szocialista eszméket támogatta, 1944. március 19. után belépett a Nemzeti Szocialista Pártba és együttműködött a Gestapóval. 1945 februárjában Ausztriába távozott, ahol 1945. augusztus végén őrizetbe vették…

Fábián Lajos bűnügye

Fábián Lajos 1936-tól egészen 1945-ig vezető pozíciókat töltött be a Honvédelmi Minisztériumban, ezáltal részese volt a hadseregnek a háborúra való felkészítésében, 1941-től pedig az iparnak és a munkaerőnek háborús célokra való mozgósításában. 1944. október 15-e után a minisztérium munkaügyi…