Büntetőeljárások
| Elnevezés Csökkenő rendezés | Az eljárás kezdete | A jogerős döntés szerinti tényállás |
|---|---|---|
| Ábrahám József és társai bűnügye | Ábrahám József 1956. november 1-jén a Magyar Forradalmi Ifjúság Pártja tagja lett, felkérték, hogy végezzen szervező munkát a XIII. kerületben. Decemberben felkereste a Nyugatról visszatért Mrekvicska Tibor és közölte vele, hogy az amerikai titkosszolgálat megbízásából Ausztriába kell küldenie.… |
|
| Ambrus Jenő és társa bűnügye | Ambrus Jenő 1949. december 26-án jogellenesen Ausztriába távozott, ahol együttműködést vállalt az amerikai titkosszolgálattal (CIC), részükre katonai információkat adott át, több személyt Magyarországon ügynöküknek beszervezett, köztük Nagy Esztert, az ÁVH polgári alkalmazottját. 1950. július 13… |
|
| Asztalos János és társai bűnügye | 1948. június 1-jén és az azt követő napokban Asztalos János pócspetri plébános a községi római katolikus iskola államosításával szemben ellenállásra szólított fel. A felizgatott helybeliek június 3-án tüntetést tartottak a községháza előtt. Királyfalvi Miklós községi tisztviselő a két… |
|
| B. Fekete János és társai bűnügye | 1944 őszén Kecskeméten B. Fekete János három fiával közösen megölt egy hozzájuk betért szovjet katonát. |
|
| Babér István bűnügye | Babér István 1956. október 25-én Mezőkövesden részt vett a tüntetésen, majd a helyi rendőrkapitányság megtámadásában, ahonnan fegyvereket és felszereléseket hoztak el. Ezután Október 30-a körül Budapestre jött. Október 31-én egy alkalmilag összeverődött csoport tagjaiként bántalmazta a Pozsonyi… |
|
| Balázs Géza és társai bűnügye | 1956. október 23-án Miskolcra is eljutottak a budapesti tüntetésekről szóló hírek. Az egyetemisták már október 24-én tüntetést szerveztek. Másnap a városban gyülekezők körében az a hír terjedt el, hogy az ÁVH egyetemistákat tartóztatott le. Az egyre gyarapodó tömeg először az Egyetemvárosba… |
|
| Balla Pál és társai bűnügye | 1956. december 10-én Biksza Miklós dabasi járási párttitkár - aki korábban szovjet katonai segítséggel lefegyverezte a helyi nemzetőrséget - azzal a céllal érkezett Gyón községbe, hogy a hatályba lépett kormányrendelet alapján a községben továbbra is működő "nemzeti… |
|
| Balogh Mátyás bűnügye | Balogh Mátyás 1953. március 12-én a békési református egyház lelkészi irodájában több személy jelenlétében súlyosan izgató kijelentést tett a demokratikus államrenddel szemben, továbbá az egyház 2 hold és 260 négyzetöl szőlőjét úgy osztotta meg egyházi alkalmazottak és… |
|
| Bánhidi Jenő bűnügye | Bánhidi Jenő 1950. április 20-án jogellenesen Ausztriába távozott és ott a brit és az amerikai titkosszolgálatok (FSS, CIC) részére a magyarországi fegyveres erőkre és haditermelésre vonatkozó információkat adott át, majd Stadler Károly közvetítésével futárszolgálatot vállalt és részt vett… |
|
| Bánki László bűnügye | Bánki László a kassai csendőrkerület ungvári nyomozó alosztályának vezetőjeként 1940-ben az ungvári, 1941-ben a munkácsi, 1942-ben pedig a központi nyomozó parancsnokság összekötő tisztjeként a budapesti kommunistaellenes eljárások egyik irányítója volt, a vizsgálat során száznál több személyt… |
|
| Bartal Béla és társai bűnügye | Bartal Béla egykori hivatásos katonatiszt 1949-ben bekapcsolódott a Fehér Gárda elnevezésű illegális összeesküvésbe. Amikor azonban a szervezet vezetői úgy döntöttek, hogy legális párttá akarják alakítani a mozgalmat, kilépett az összeesküvésből és saját titkos szervezet kiépítésébe kezdett,… |
|
| Basch Ferenc bűnügye | Basch Ferenc 1938 végétől az általa létrehozott Magyarországi Németek Népi Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn) nevű egyesület elnöke volt. A második világháború alatt irodalmi és politikai tevékenységével arra törekedett, hogy a magyarországi németeket Németország háborús érdekeinek… |
|
| Bata Ferenc és társai bűnügye | Ungár József Magyar Nemzetvédelmi Szövetség néven egy fiatalokból álló illegális fegyveres szervezetet hozott létre, amelynek tagjai egy esetleges harmadik világháború esetén az imperialista haderőket támogatták volna és terrorcselekményeket hajtottak volna végre a szovjet és a magyar katonai… |
|
| Baumann Gyula és társai bűnügye | Baumann Gyula 1944 őszétől nővére, Horváth Gyuláné lakásán tartózkodott a Budapest, VII. Wesselényi utca 69. szám alatti házban. Egy zsidó tulajdonban lévő lakást ugyanebben a házban kiigényelt, miután annak tulajdonosát a gettóba szállították. 1944. november 16-án a gettóba beköltözött… |
|
| Bedő László bűnügye | Bedő László a második világháború alatt őrmesterként a keleti fronton a 401. számú különleges munkásszázad keretében szolgált. 1942. április 19. után részt vett az alá rendelt munkaszolgálatosok bántalmazásában, amely során közülük többnek a halálát okozta. |
|
| Belényesi László és társai bűnügye | Belényesi László és Kincs Pál 1948 nyarán egy illegális szervezkedést hozott létre Debrecen környékén. Céljuk az 1944. október 15. előtti politikai rendszer visszaállítása volt. A Tiszántúl katonai, majd polgári közigazgatásának megszervezésével kívánták támogatni a következő háború során… |
|
| Bencsik József és társa bűnügye | Bencsik József 1956. október 25-én a Kálvin téren fegyverosztáskor szerzett egy honvédségi gépkarabélyt a hozzá tartozó 10 darab lőszerrel. A Baross utca sarkán részt vett a barikád építésében. Pár nap múlva tüzet nyitott és kézigránátot dobott egy arra haladó szovjet harckocsira, majd fegyverét… |
|
| Bessenyei István bűnügye | Bessenyei István 1944. május 12-én belépett a Magyar Megújulás Pártjába, 1944. október 14-én pedig a Halálfejes Légióba. 1944. október második felében részt vett Pestszenterzsébeten egy személy, Óbudán pedig 42 személy törvénytelen kivégzésében. |
|
| Bodoki László és társai bűnügye | Bodoki László csendőralezredes 1942-ben a Szovjetunió területén a II. magyar hadsereg közbiztonsági osztályán teljesített szolgálata során részese és tettese volt szovjet állampolgárok kivégzésének. 1949-1950-ben Kecskeméten egykori csendőrökkel és katonatisztekkel olyan rendfenntartó alakulat… |
|
| Bodor János István és társai bűnügye | Bodor János István, Skultéti Sándor, Komáromi Miklós és Kazinczy Béla a második világháború utáni időszakban lőfegyvereket és lőszert szereztek. 1946-ban elhatározták, hogy az Abony határában húzódó telefon- és távíróvezetéket megrongálják, a javításra küldött szovjet katonákat pedig lelövik.… |