Büntetőeljárások
Elnevezés Csökkenő rendezés | Az eljárás kezdete | A jogerős döntés szerinti tényállás |
---|---|---|
Bühringer József és társai bűnügye | Bühringer József osztrák vasúti kalauz 1957 utolsó negyedétől 1958 augusztusában történt letartóztatásáig rendszeresen folytatott csempésztevékenységet. Az árut az 1949-ben Ausztriába disszidált, Bécsben élő Fischer Mátyástól kapta és a táskájában csempészte át Magyarországra, majd „Bárányné”… |
|
Conlegner Károly és társa bűnügye | Conlegner Károly 1948 februárjától, Melocco János 1948 nyarától kezdve anyagi ellenszolgáltatás fejében rendszeresen szolgáltattak részben közhivatalnoki állásuk révén, részben megfigyelés útján megszerzett katonai, gazdasági, politikai és egyházi vonatkozású információkat a budapesti francia… |
|
Csanádi Pál és társa bűnügye | Csanádi Pál és Rajkay Gábor az 1946-os évben a budapesti amerikai követség alkalmazásában álltak. Ott szerzett ismeretség révén Rajkay már 1948-ban önként vállalkozott hírszerzésre James Peter Kopcsak alezredesnél, az amerikai helyettes katonai attasénál, aki azonban nem vette igénybe… |
|
Csiszár Gábor és társai bűnügye | Csiszár Gábor, Tál György, Haich József, Polesz István, Papp Lajos és Rack József 1944. december 27-től a Nyilaskeresztes Párt budapesti (főkerületi) parancsnokságának Tál Lajos vezette nyomozócsoportjában teljesített fegyveres szolgálatot. 1944. december vége és 1945. január 17. között több… |
|
Csollák Mihály bűnügye | Csollák Mihály 1939-ben belépett a Nyilaskeresztes Pártba, ahol 1944. október 15-től fegyveres szolgálatot teljesített. 1945. október 17-én Budapest VIII. kerületében részt vett több, mint 13, nagy részben zsidónak minősített személy törvénytelen kivégzésében. |
|
Csornoky Viktor bűnügye | Csornoky Viktor, a Független Kisgazdapárt (FkgP) országgyűlési képviselője, a washingtoni magyar követség első titkára, majd kairói magyar nagykövet 1947-ben Budapestre kinevezett amerikai diplomaták segítségét kérte a szovjet hatóságok által letartóztatott Kovács Béla érdekében. 1947-től… |
|
Csörsz Ernő bűnügye | Csörsz Ernő 1948. november 15-én sorkatonai szolgálatra vonult be a határőrséghez. 1950. április 11-én a pornóapáti határőr őrsről elszökött, majd jogellenesen Ausztriába távozott, ahol az angol titkosszolgálat (FSS) számára Grácban a magyar határvédelemre vonatkozó információkat adott át és… |
|
Daróczi Imre bűnügye | Daróczi Imre 1951. július 31-én Szegednél a Tiszán átúszva Jugoszláviába szökött, ahol elfogták és átadták a jugoszláv állambiztonsági szervezet (UDB) törökkanizsai részlegének. Az itteni kihallgatása során számos katonai és polgári adatot közölt, valamint hírszerző tevékenységre vállalkozott.… |
|
Diósi Ferenc bűnügye | Diósi Ferenc 1947 végétől a magyar-csehszlovák határ közelében árucsempészéssel foglakozott, emiatt 1949 nyarán tíz és fél havi fogházbüntetésre ítélték. 1949. augusztus 5-én megszökött a Balassagyarmati Megyei Börtönből, majd lakóhelye környékén bujkált, eközben több fegyveres rablást követett… |
|
Dóczy László és társai bűnügye | Az amerikai titkosszolgálat (CIC) ügynöke, Wojczek Sándor 1949. május és július között Leksz András és Bohn Alfréd közvetítésével Budapesten és Csepelen több demokráciaellenes szervezkedést egybefogva hírszerző csoportot hozott létre katonai, államvédelmi, gazdasági és közlekedési információk… |
|
Domján Jenő bűnügye | Domján Jenő 1944 novemberétől nyilas pártszolgálatosként több személy elfogásában, kihallgatásában és megkínzásában vett részt Budapesten. |
|
Donáth György és társai bűnügye | Az 1930-as évek elején alakult Magyar Testvéri Közösség nevű titkos társaság néhány tagja, Arany Bálint, Héder János, Kiss Károly és mások a második világháború után aktívan be akartak kapcsolódni a magyar politikai életbe. 1945 őszén Szent-Miklóssy István, 1946 tavaszán pedig Szentiványi… |
|
Dudás Sándor és társai bűnügye | Dudás Sándor 1951. január 17-én jogellenesen Ausztriába távozott, ahol együttműködést vállalt az amerikai titkosszolgálattal (CIC), majd ügynökük, Visnyei Sándor utasítására több ízben visszatért Magyarországra. Itt öccsével, Imrével és üzlettársukkal, Bozsidár Arzén Sándorral hírszerző… |
|
Dudosits József és társai bűnügye | Dudosits Józsefet 1949 augusztusában felkérte Medgyesi Mihály, aki ekkor illegálisan tartózkodott Magyarországon, hogy folytasson kémkedést az amerikai és a francia hírszerző szervek részére. Dudosits ezt elvállalta, majd a tevékenységbe rokonait és ismerőseit is bevonva a megszerzett katonai,… |
|
Dunkel Károly bűnügye | Dunkel Károly a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetében 1944. október 20-tól fegyveres szolgálatot teljesített és üzemszervezői tisztséget töltött be, majd 1945. január 6-tól a párt központi irodájának (Bp. VI. Andrássy út 60.) szociális osztályát vezette. 1944. december 4-én… |
|
Eitler Antal és társa bűnügye | Eitler Antal katonai szolgálata alatt, 1948 áprilisától az amerikai titkosszolgálat (CIC) ügynöke, Rangl (Kecskeméti) István számára katonai titkokat adott át. Ezek megszerzéséhez több honvédot és polgári személyt beszervezett, többek között Remenyik Miklóst is. |
|
Epresi Béla bűnügye | 1944 októberében és novemberében karhatalmi rajparancsnokként Budapesten részt vett katonaszökevényeknek, zsidóknak és kommunistáknak minősített személyek elfogásában, bántalmazásában és kifosztásában. |
|
Ereky Károly bűnügye | Ereky Károly publikációiban és politikusokhoz írott memorandumaiban a fajvédő és nemzeti szocialista eszméket támogatta, 1944. március 19. után belépett a Nemzeti Szocialista Pártba és együttműködött a Gestapóval. 1945 februárjában Ausztriába távozott, ahol 1945. augusztus végén őrizetbe vették… |
|
Fábián Lajos bűnügye | Fábián Lajos a keleti fronton a 101/1. és 101/2. sz. munkásszázadnál szolgálatvezető, majd Budapesten a 701/303. sz. munkásszázadnál parancsnok volt. 1942. június 12. és 1943. január között, valamint 1944 nyarán munkaszolgálatosok bántalmazására adott utasításokat, többük halálát okozva ezzel… |
|
Fábián Lajos bűnügye | Fábián Lajos 1936-tól egészen 1945-ig vezető pozíciókat töltött be a Honvédelmi Minisztériumban, ezáltal részese volt a hadseregnek a háborúra való felkészítésében, 1941-től pedig az iparnak és a munkaerőnek háborús célokra való mozgósításában. 1944. október 15-e után a minisztérium munkaügyi… |