Büntetőeljárások
| Elnevezés Csökkenő rendezés | Az eljárás kezdete | A jogerős döntés szerinti tényállás |
|---|---|---|
| Kiss István bűnügye | Kiss István államvédelmi határőr 1949. október 4-én elöljáróját félrevezetve szabadságot kért és kapott, majd másnap illegálisan átlépte az oszták-magyar határt. Salzburgban kapcsolatba került az amerikai hírszerző szervezettel (CIC), kihallgatása során államvédelmi szolgálata alatt tudomására… |
|
| Kiss Zoltán és társai bűnügye | Kiss Zoltán repülőszázadost 1948 nyarán Pápán felkereste egy számára addig ismeretlen egykori repülőtiszt, aki beszervezte az amerikai hírszerzés megbízásából katonai és polgári adatok gyűjtése, valamint diverziós tevékenységek végrehajtása céljából. Kiss három személyt vont be a szervezkedésbe… |
|
| Klébert Ferenc bűnügye | Klébert Ferenc 1944 szeptemberében belépett az SS-be, annak ellenére, hogy a népszámláláson magyar nemzetiségűnek és anyanyelvűnek vallotta magát. Csapattestével december közepén érkezett Budapestre, egysége tagjaival hamis igazolvánnyal rendelkező személyek után kutattak. December 28-án vagy 29… |
|
| Klenovszky István és társai bűnügye | Vádlottak 1956. október végétől a Corvin közi fegyveres csoport tagjaiként részt vettek az eseményekben. |
|
| Kokics Béla és társa bűnügye | A két vádlott korábban nem ismerte egymást, a Déli pályaudvarnál lezajlott fegyveres harcokban vállalt tevékenységük miatt kerültek közös perbe. Kokics Béla 1956. október 30-án nemzetőrnek jelentkezett Budapesten a XII. kerületi rendőrkapitányságon és a Törpe utcai rendőrőrsön járőrszolgálatra… |
|
| Kollmann László és társai bűnügye | Kollmann László 1944-ben Lengyelország területén német segédrendőrként partizánok elfogásában és bántalmazásában vett részt. 1946-tól kezdve Grazban élt, Magyarország és Ausztria között kiterjedt ember- és árucsempészettel foglalkozott. 1948-tól a francia hírszerző szervezet számára, majd az… |
|
| Kolonics János bűnügye | Kolonics János 1956. június 19-én Bucsu község közelében átlépte az osztrák-magyar határt, majd Oberwart és Graz érintésével október elején Nyugat-Németországba szökött, ahol az amerikai hírszerző szolgálatnak információkat szolgáltatott a katonai szolgálata alatt szerzett tapasztalatairól.… |
|
| Koppándy József és társai bűnügye | Koppándy Józsefet hadifogsága idején az amerikaiak támogatását élvező Zákó András vezérőrnagy azzal bízta meg, hogy Magyarországra visszatérve gyűjtse maga köré a demokráciaellenes ismerőseit és hozzanak létre egy illegális fegyveres mozgalmat, amely segíti majd az újabb háború esetén a… |
|
| Kósa Pál és társai bűnügye | Újpesten az 1956. október 24-én szervezett tüntetés során a tömeg megtámadta és elfoglalta a rendőrkapitányság, a kerületi pártbizottság, a kerületi tanács épületét, majd ledöntötték a szovjet hősi emlékművet. Később többen javasolták a forradalmi bizottság létrehozását. A tanácsházán Gálhidi… |
|
| Kőszeghy László és társai bűnügye | Koppány György 1951 nyarán Bodoki László volt csendőralezredes felkérésére vállalkozott arra, hogy segíti őt a nyugati hatalmak részére folytatott kémtevékenységben. Koppány főleg Kecskemétre vonatkozó katonai jellegű adatokat közölt Bodokival. |
|
| Kosztolányi József és társai bűnügye | Kosztolányi József 1948-ban Fajth Jenő és az angol titkosszolgálat megbízásából tevékenykedő Ricioli Eugénió olasz alezredes felszólítására Baján létrehozott egy illegális fegyveres szervezetet, amelynek a „Keresztény Szocialista Munkás Mozgalom” elnevezést adta. A mozgalom fegyveres… |
|
| Kovács Balázs és társa bűnügye | Kovács Balázs az 1944 őszi harcok során a bugacmonostori tanyájára betérő szovjet katonát egy vasvillával agyonszúrta, majd annak holttestét szomszédja, Csabai István segítségével a közeli nádasban elrejtette. A katona csizmáját Kovács megtartotta magának, fegyverét pedig elásták a tanyán. |
|
| Kovács Dénesné és társai bűnügye | Kovács Dénesné 1947 őszétől kezdve, három társa pedig 1949-ben az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségén dolgozó katonai attaséknak közlekedési, gazdasági és katonai információkat adtak át. Kovácsné 1949 elején beszervezte Rózsai Ferencet az adatok megszerzésére. |
|
| Kovács Dezső és társai bűnügye | A vádlottak többsége október 27. és 29. között csatlakozott a budapesti VII. kerületi nemzetőrséghez. A szervezet október 29-én a VII. kerületi Tanács épületéből átköltözött a Wesselényi utca 49. szám alá. A nemzetőrség egyik tagja, Kovács Dezső felvette a kapcsolatot Solymosi János honvéd… |
|
| Kovács István és társai bűnügye | 1956. november 29-én Marényi Ernő, majd december elején Kovács István a családjukkal Ausztriába szöktek. December 27-én Bécsben a Kaiserhof szállóban Marényi találkozott Kovácssal és megmutatta neki azt a katonai térképet, amit Bodó László alezredestől, a budapesti Térképészeti Intézet külföldre… |
|
| Kovács József bűnügye | A rajkai rév határőrsén szolgálatot teljesítő Kovács József államvédelmi őrvezető és parancsnoka, Váradi Béla államvédelmi őrvezető 1950. április 5-én szolgálati fegyverüket maguknál tartva szolgálati helyüket elhagyva átszöktek Csehszlovákiába, majd onnan Ausztriába. Másnap Bruckban egy szovjet… |
|
| Kövess Béla bűnügye | Kövess Béla a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökeként aláírta a zsidó ügyvédek törlése és a zsidó kamarai alkalmazottak elbocsájtása tárgyában az ügyvédi kamarának az igazságügyminiszterhez tett felterjesztéseit. |
|
| Kozma Andor és társai bűnügye | 1944-ben Kozma Andor tartalékos őrmesteri, Tóth Sándor pedig szakaszvezetői rendfokozatban az I. Páncélos Hadosztály I/b. (kémelhárító) Osztályán teljesítettek szolgálatot polgári ruhás nyomozóként. Az alakulat Battonyáról Budapestre történt visszavonulása alatt, 1944 augusztusa és 1944.… |
|
| Kozma István bűnügye | Kozma István vezérőrnagy, akit 1942 tavaszán Marosvásárhelyre vezényeltek és megbíztak a székely határőrség megszervezésével, 1944-ben önként belefolyt a meginduló gettózásba. Az akció hatékony lebonyolítása érdekében tábori csendőröket és járműveket bocsátott a közigazgatási szervek… |
|
| Krajecz László bűnügye | Krajecz László 1949. október 15-én katonai szolgálatra vonult be a Budapesti Őrzászlóaljhoz. 1950. február 16-án fegyveres szökést követett el, azzal a céllal, hogy Ausztriába távozzon. Szökés közben egy katonát fegyverrel fenyegetett, bujkálása alatt két államvédelmi beosztottra rálőtt, egyik… |