Büntetőeljárások

Hovhannesian Eghia kiadótulajdonosként és szerkesztőként felelős volt azért, mert olyan – saját maga vagy mások által megírt – sajtóközlemények jelentek meg a Gödöllői Hírlap című hetilapban, amelyek alaptalan rágalmakkal illették a szovjet rendszert, az 1918. évi forradalmi megmozdulást,…

Nagytétényben 1956. október 25-én fegyverszerzés céljából egy többszáz főnyi csoport a szérűskerti tüzéregység szálláskörlete felé vonult, ahol azonban össztűzzel fogadták őket, ezért kénytelenek voltak visszafordulni. Ezt követően elfoglalták a nagytétényi kultúrház épületét és az ott lévő…

Hullár Gábor 1956. október 23-án részt vett a Belügyminisztérium Miskolci Főosztálya épületének megtámadásában. November 1-jén mint tartalékos alhadnagy nemzetőri szolgálatra jelentkezett. Bevonulásakor kapott egy géppisztolyt lőszerrel és egy dobtárat. Később egyetemistáktól szerzett még egy TT…

Huszár László külföldi tartózkodásai idején kapcsolatba került idegen országok hírszerző szerveivel, akik számára adatokat szolgáltatott. Még az 1950-es kiszökése után a jugoszláv titkosszolgálatnak beszámolt a kiskunhalasi katonai laktanyáról és a magyarországi közhangulatól. Majd Ausztriában…

Ifj. Dinnyés János 1951. december 16-án a 16 éves György nevű öccsével az albertirsai rendőrőrs elé ment és követelte László nevű testvérük elengedését, akit csendháborítás és hatósági közeggel szembeni engedetlenség miatt előállított a rendőrség. A helyi párttitkár, Rajs Ferenc is megjelent a…

1944 decemberében Táska községben Ilácsa József a Szadó-hegyen mezőőri ellenőrzést tartott, amikor az ott lakó Halász Józseféktől megtudta, hogy egy szovjet katona tartózkodik náluk. Néhány falubeli elhatározta, hogy megölik a katonát, amelynek kezdeményezője és felbújtója Ilácsa volt. Miután…

Illés Ferenc a nyilas hatalomátvételt követően pártszolgálatos, majd a IX. kerületi pártvezető, Horváth Géza helyettese lett. A tényleges hatalmat azonban Illés gyakorolta a kerületben. Ő döntött a kerületi nyilasházba bevitt személyek sorsáról. Az üldözötteket súlyos bántalmazások közepette…

Illés Mihály és Molnár Mihály 1950 őszén budapesti nagy üzemekben és néhány Nógrád megyei településen Fekete Kereszt néven illegális mozgalmat hozott létre, amelybe először három, az Óbudai Hajógyárban dolgozó kollégájukat szervezték be. A mozgalom célja egy esetleges háború kitörése esetén a…

1944 novemberében Balogh Zsigmond Illyés Lajos felbujtására kunszentmiklósi tanyáján megölt egy szovjet katonát.

Imrédy Béla politikai tevékenységével elősegítette Magyarország fokozottabb belesodródását a második háborúba és az ország Németországtól való gazdasági függését. 1940-ben megalapította a fasiszta érzelmű Magyar Megújulás Pártját, amely szövetségre lépett a Magyar Nemzeti Szocialista Párttal.…

A per vádlottjai a Corvin közi fegyveres csoporthoz tartoztak. Október 26-tól november 1-ig Iván Kovács László a fegyveresek parancsnokaként szervezte és irányította a csoport harci tevékenységét. Több alkalommal részt vett különböző értekezleteken, tárgyalásokon. Így például október 28-án a…

Jaczkó Iván 1946-tól lakásán engedély nélkül fegyvereket tartott. Miután bátyját, Jaczkó Pált 1947 elején a Magyar Testvéri Közösség tagjaival szemben indított büntetőügy kapcsán letartóztatták, erőszakos hatalomátvételt próbált elérni. 1947 szeptemberétől méreggel preparált leveleket küldött…

A több mint 200 000 főből álló magyar királyi 2. honvéd hadsereg parancsnokaként Jány Gusztávot 1942 májusában egységével a keleti frontra vezényelték. A hadseregben jelentkező hiányosságokat jelentette a honvédelmi miniszternek és a vezérkar főnökének, a hiányok pótlására ígéretet kapott. A…

Jénai Vilmos és két társa 1942 májusától 1943 januárjáig a keleti fronton szolgáltak egy hadihíd-csoportban. 1942 augusztusában Jénai Vilmos tartalékos főhadnagy az alakulat parancsnokaként két szovjet polgári személyt kivégeztetett, amit Nagy Imre nem próbált megakadályozni, Deák István pedig a…

Józsa Ferenc 1944-től kezdve a miskolci 107/321. sz. munkásszázad parancsnokaként az alá beosztott munkaszolgálatosokat súlyosan bántalmazta, többet közülük kivégeztetett.

Józsa György 1956. október 26-án Sátoraljaújhelyen „behívóval” került a nemzetőrség állományába, társaival részt vett a városi pártbizottság és a városi tanács épületének elfoglalásában. November elején a szovjet csapatok bevonulása után egy fegyveres csoporttal a Zempléni-hegységben lévő…

Juhász István a második világháború alatt a csendőrség központi nyomozó parancsnokságán a baloldali mozgalmakkal foglalkozó csoport vezetőjeként részt vett a kommunistáknak tekintett őrizetesek bántalmazásában. 1942-ben a bántalmazások miatt Rózsa Ferenc meghalt a vizsgálati fogságban, Schönherz…

Juhász Pál tartalékos főhadnagy 1942 októberétől a Szegeden állomásozó 5/4. számú munkásszázad parancsnokaként teljesített szolgálatot. A repülőtér építkezésén dolgozó munkaszolgálatosokkal szemben kegyetlenül viselkedett, a megadott kedvezményeket megvonta, pihenés nélkül dolgoztatta őket, a…

Kalina András 1942-ben a keleti fronton a 101/29. számú munkásszázad parancsnokának, dr. Hammer Ferenc főhadnagynak a tiszti szolgájaként szadista módon kegyetlenkedett a munkaszolgálatosokkal. Két személyt olyan súlyosan bántalmazott, hogy azok később belehaltak a sérüléseikbe.

Lévai Imre – aki Ausztriában a nyugati államok hírszerző szerveinek ügynöke volt – 1952 februárjában beszervezte apósát, Keresztes Vincét katonai adatok gyűjtésére. Keresztes 1952 áprilisában bevonta másik vejét, Kalotai Gézát ebbe a munkába. Kalotai vállalta, hogy adatokat gyűjt a Kelenföldi…