Büntetőeljárások
| Elnevezés Csökkenő rendezés | Az eljárás kezdete | A jogerős döntés szerinti tényállás |
|---|---|---|
| Kollár Sándor bűnügye | 1944 novemberében Tura község határában lévő Homoktanyán élő Kollár Sándor a községen átvonuló magyar katonáktól civil ruháért cserébe két lovassági karabélyt kapott lőszerrel együtt, amelyeket elrejtett. Nem sokkal később, amikor a községet elérte a szovjet hadsereg, egy Alexander keresztnevű… |
|
| Koller Béla és társai bűnügye | A Nyugatra szökött Halmay Andor 1950 nyarán feleségén keresztül felvette a kapcsolatot volt katonatársával, Koller Bélával, akit beszervezett kémkedésre. Koller elküldte Halmaynak a saját, valamint egy tiszttársa szolgálati beosztását. 1952 elején Koller megismerkedett a Magyar Néphadseregnél… |
|
| Kollmann László és társai bűnügye | Kollmann László 1944-ben Lengyelország területén német segédrendőrként partizánok elfogásában és bántalmazásában vett részt. 1946-tól kezdve Grazban élt, Magyarország és Ausztria között kiterjedt ember- és árucsempészettel foglalkozott. 1948-tól a francia hírszerző szervezet számára, majd az… |
|
| Kolonics János bűnügye | Kolonics János 1956. június 19-én Bucsu község közelében átlépte az osztrák-magyar határt, majd Oberwart és Graz érintésével október elején Nyugat-Németországba szökött, ahol az amerikai hírszerző szolgálatnak információkat szolgáltatott a katonai szolgálata alatt szerzett tapasztalatairól.… |
|
| Koppándy József és társai bűnügye | Koppándy Józsefet hadifogsága idején az amerikaiak támogatását élvező Zákó András vezérőrnagy azzal bízta meg, hogy Magyarországra visszatérve gyűjtse maga köré a demokráciaellenes ismerőseit és hozzanak létre egy illegális fegyveres mozgalmat, amely segíti majd az újabb háború esetén a… |
|
| Kósa Pál és társai bűnügye | Újpesten az 1956. október 24-én szervezett tüntetés során a tömeg megtámadta és elfoglalta a rendőrkapitányság, a kerületi pártbizottság, a kerületi tanács épületét, majd ledöntötték a szovjet hősi emlékművet. Később többen javasolták a forradalmi bizottság létrehozását. A tanácsházán Gálhidi… |
|
| Kőszeghy László és társai bűnügye | Koppány György 1951 nyarán Bodoki László volt csendőralezredes felkérésére vállalkozott arra, hogy segíti őt a nyugati hatalmak részére folytatott kémtevékenységben. Koppány főleg Kecskemétre vonatkozó katonai jellegű adatokat közölt Bodokival. |
|
| Kosztolányi József és társai bűnügye | Kosztolányi József 1948-ban Fajth Jenő és az angol titkosszolgálat megbízásából tevékenykedő Ricioli Eugénió olasz alezredes felszólítására Baján létrehozott egy illegális fegyveres szervezetet, amelynek a „Keresztény Szocialista Munkás Mozgalom” elnevezést adta. A mozgalom fegyveres… |
|
| Kovács Balázs és társa bűnügye | Kovács Balázs az 1944 őszi harcok során a bugacmonostori tanyájára betérő szovjet katonát egy vasvillával agyonszúrta, majd annak holttestét szomszédja, Csabai István segítségével a közeli nádasban elrejtette. A katona csizmáját Kovács megtartotta magának, fegyverét pedig elásták a tanyán. |
|
| Kovács Dénesné és társai bűnügye | Kovács Dénesné 1947 őszétől kezdve, három társa pedig 1949-ben az Amerikai Egyesült Államok Budapesti Nagykövetségén dolgozó katonai attaséknak közlekedési, gazdasági és katonai információkat adtak át. Kovácsné 1949 elején beszervezte Rózsai Ferencet az adatok megszerzésére. |
|
| Kovács Dezső és társai bűnügye | A vádlottak többsége október 27. és 29. között csatlakozott a budapesti VII. kerületi nemzetőrséghez. A szervezet október 29-én a VII. kerületi Tanács épületéből átköltözött a Wesselényi utca 49. szám alá. A nemzetőrség egyik tagja, Kovács Dezső felvette a kapcsolatot Solymosi János honvéd… |
|
| Kovács István és társai bűnügye | 1956. november 29-én Marényi Ernő, majd december elején Kovács István a családjukkal Ausztriába szöktek. December 27-én Bécsben a Kaiserhof szállóban Marényi találkozott Kovácssal és megmutatta neki azt a katonai térképet, amit Bodó László alezredestől, a budapesti Térképészeti Intézet külföldre… |
|
| Kovács József bűnügye | A rajkai rév határőrsén szolgálatot teljesítő Kovács József államvédelmi őrvezető és parancsnoka, Váradi Béla államvédelmi őrvezető 1950. április 5-én szolgálati fegyverüket maguknál tartva szolgálati helyüket elhagyva átszöktek Csehszlovákiába, majd onnan Ausztriába. Másnap Bruckban egy szovjet… |
|
| Kövess Béla bűnügye | Kövess Béla a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökeként aláírta a zsidó ügyvédek törlése és a zsidó kamarai alkalmazottak elbocsájtása tárgyában az ügyvédi kamarának az igazságügyminiszterhez tett felterjesztéseit. |
|
| Kozma Andor és társai bűnügye | 1944-ben Kozma Andor tartalékos őrmesteri, Tóth Sándor pedig szakaszvezetői rendfokozatban az I. Páncélos Hadosztály I/b. (kémelhárító) Osztályán teljesítettek szolgálatot polgári ruhás nyomozóként. Az alakulat Battonyáról Budapestre történt visszavonulása alatt, 1944 augusztusa és 1944.… |
|
| Kozma István bűnügye | Kozma István vezérőrnagy, akit 1942 tavaszán Marosvásárhelyre vezényeltek és megbíztak a székely határőrség megszervezésével, 1944-ben önként belefolyt a meginduló gettózásba. Az akció hatékony lebonyolítása érdekében tábori csendőröket és járműveket bocsátott a közigazgatási szervek… |
|
| Krajecz László bűnügye | Krajecz László 1949. október 15-én katonai szolgálatra vonult be a Budapesti Őrzászlóaljhoz. 1950. február 16-án fegyveres szökést követett el, azzal a céllal, hogy Ausztriába távozzon. Szökés közben egy katonát fegyverrel fenyegetett, bujkálása alatt két államvédelmi beosztottra rálőtt, egyik… |
|
| Kreskay József bűnügye | Kreskay József tartalékos főhadnagy 1942 májusától a keleti fronton a 101/3. számú munkásszázad parancsnokaként tudomással bírt arról, hogy századában Tóth Ruggieró Ödön szolgálatvezető őrmester és a keretlegények a munkaszolgálatosokkal szemben kegyetlenkedtek, azonban ez ellen nem tett semmit… |
|
| Kriszten Ferenc Rafael és társai bűnügye | Kriszten Ferenc Rafael, az újhatvani ferences rendház vezetője és társai 1950 júniusában erőszakba torkolló tüntetést szerveztek a rendház előtt, hogy megakadályozzák a szerzetesek rendőrök általi elhurcolását. |
|
| Kun András bűnügye | Kun András minorita szerzetes és római katolikus pap 1944. október első felében közreműködött a nyilas hatalomátvétel előkészítésében. 1944. december közepe és 1945. január közepe között a Budapest XII. kerületi nyilasok egyik vezetőjeként több száz, főleg zsidónak minősített személy… |