Grősz József és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Alapy Gyula
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Államügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Megyei Bíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Olti Vilmos
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. II. 001211/1951/4.
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága
A tárgyalás jellege
nincs adat
A tanácsvezető bíró neve
nincs adat
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
B. IV. 9151/1951/14.
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

1948 novemberében Mindszenty József hercegprímás megbízást adott politikai tanácsadójának, Bozsik Pál plébánosnak, volt országgyűlési képviselőnek, hogy várható letartóztatása esetén, a közeli rendszerváltozás és amerikai megszállás reményében szervezzen összeesküvést a hatalom átvétele és a népi demokrácia vívmányainak felszámolása céljából. Ezt követően összehívta Grősz József kalocsai érseket, Hamvas Endre csanádi püspököt, Rogács Ferenc pécsi püspököt és Drahos János esztergomi érseki helynököt, és felszólította őket, hogy letartóztatása esetén az vegye át a szervezkedés vezetését, akinek erre módja lesz. Farkas Endre dolgozta ki a szervezkedés ideológiai alapjait. A hercegprímás letartóztatása után Bozsik Pál és Farkas Endre a rangidős Grősz Józsefet tekintette a potenciális ideiglenes államfőnek, ezért egy nyilatkozatot írattak vele alá, amelyet eljuttattak a budapesti amerikai követségen keresztül az amerikai külügyminisztériumnak. Az érsek Endrédy Vendel zirci ciszterci főapáttal és Hagyó-Kovács Gyula zirci jószágkormányzóval együtt igyekezett a szervezkedés számára anyagi eszközöket biztosítani, illegálisan értékesítették az országba becsempészett nagy mennyiségű valutát és manipuláltak az államsegéllyel is. Grősz segítséget nyújtott a szovjet katonák meggyilkolásával vádolt Vezér Ferenc pálos szerzetesnek a hatóságok elől való bujkálásban, valamint több papot és szerzetest segített hozzá az országból való kiszökéshez. Csellár István pálos szerzetes is Grősz utasítására követett el devizabűntettet és okirat-hamisítást.

Jogerős döntés

Grősz József (Féltorony, 1887) I. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, valutaüzérkedés bűntette, külföldre szöktetés bűntette és bűnpártolással elkövetett népellenes bűntett miatt 15 évi börtönre ítélték.
Bozsik Pál (Gyöngyös, 1884) II. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.
Farkas Endre (Csonoplya, 1888) III. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 8 évi börtönre ítélték.
Hévey László (Győrsziget, 1902) IV. rendű vádlott ügyét az elsőfokú bíróság elkülönítette.
Pongrácz Alajos (Budapest, 1909) V. rendű vádlott ügyét az elsőfokú bíróság áttette a Budapesti Katonai Törvényszékhez.
Endrédy Vendel (Fertőendréd, 1895) VI. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, kémkedés bűntette, valutaüzérkedés bűntette, felbujtóként elkövetett árdrágító üzérkedés bűntette, valamint külföldre szöktetés bűntette miatt 14 évi börtönre ítélték.
Hagyó-Kovács Gyula (Sajóvárkony, 1888) VII. rendű vádlottat népellenes bűntett, a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valutaüzérkedés bűntette és árdrágító üzérkedés bűntette miatt 13 évi börtönre ítélték.
Csellár István (Váckisújfalu, 1911) VIII. rendű vádlottat bűnpártolással elkövetett népellenes bűntett, fegyverrejtegetés bűntette, valutaüzérkedés bűntette, külföldre szöktetés bűntette és közokirat-hamisítás bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.
Vezér Ferenc (Szaniszló, 1914) IX. rendű vádlottat egy rendbeli gyilkosság bűntette, többrendbeli gyilkosságra való felbujtás bűntette és a népek háború utáni békés együttműködésének megbontására irányuló bűntett miatt halálra ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A szervezkedés kapcsán vizsgálati fogságba helyezett Gyomlay László 1951. március 17-én elhunyt a váci rabkórházban.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/1
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/2
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/2a
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/3
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/3a
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/4
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/5
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/6
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/7a
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/9
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/10
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/11
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/13
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/13a
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/14
HU ÁBTL 3.1.9. V-105752/14a