Gyón községben 1956. október 28-án D. Szabó Károly több társával együtt, köztük Harmincz Istvánnal és Lakos Jánossal, a községi tanácsházán átvették a hatalmat a kommunista irányítású polgárőrségtől és megválasztották a nemzetőrséget és a nemzeti bizottságot. A nemzetőrségnek tagja lett Sarkadi Viktor parancsnok, Székely János parancsnokhelyettes, Harmincz István, ifj. Harmincz István, Sziráki István és Kövecses Ferenc. Lakos János és D. Szabó Károly pedig a nemzeti bizottság tagja lettek. A nemzeti bizottság első ülésén elbocsátották a tanácsi dolgozókat és átvették a tanács jogkörét. A megalakult nemzetőrségnek pedig első dolga volt, hogy felfegyverezze tagjait, fegyvereket a járási rendőrkapitányságról szereztek. A nemzetőrség a rendfenntartó feladatok ellátása érdekében lefegyverezte a helyi kommunista párt által létrehozott polgárőrséget, majd fegyvereket keresve a község több vezető funkcionáriusát otthonukban zaklatta, másokat a tanácsházán fogva tartottak, volt akit bántalmaztak is. 1956. november 4-e és 10-e között a szovjet csapatok lefegyverezték a nemzetőrséget, amely azonban november 10-én újjáalakult, de december 4-én a karhatalmi csapatok végleg lefegyverezték őket. A községi nemzeti bizottság december 10-ig működött, amikor megérkezett a gyóni tanácsházára Biksza Miklós dabasi járási párttitkár, hogy a tanácsi dolgozókat visszahelyezze állásukba. Harmincz és Lakos határozottan kijelentették, hogy D. Szabó Károlyék maradnak a község vezetői és rátámadtak Bikszára, aki végül kimenekült az épületből. Harmincz a tanácsháza előtt összegyűlt tömeggel üldözőbe vette, Biksza menekülés közben a szolgálati fegyveréből figyelmeztető lövéseket adott le. Amikor Harmincz utolérte a párttitkárt, az dulakodás közben fegyverével megsebesítette őt. A többi üldöző – köztük Sziráki Mihály és Lakos János – közben beérte őket, lefegyverezték, majd elkezdték ütlegelni Bikszát. Ekkor ért oda Kövecses Ferenc, aki elkérte a párttitkár megszerzett fegyverét és azzal agyonlőtte a már tehetetlen embert.
HU ÁBTL 3.1.9. V-144083/2
HU MNL PML – XXV.2.b – B.917-1957