Herczeg Ferenc bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya
Az eljáró ügyész megnevezése
Berek
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Népügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1945. 06. 18.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Népbíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Késmárky Ernő
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Nb. XI. 1518/1945/3.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Népbíróságok Országos Tanácsa
A tárgyalás jellege
nincs adat
A tanácsvezető bíró neve
Sarlós Márton
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
NOT II. 7952/12/1946
A jogerős döntés szerinti tényállás

Herczeg Ferenc fegyveres nyilas pártszolgálatosként részt vett az 1944. október 15-ei hatalomátvételben, a telefonközpont fegyveres őrizetében és a beszélgetések lehallgatásában. A Gizella malomban dolgozó baloldali érzelmű munkatársait kiszolgáltatta a pártszolgálatosoknak. Közreműködött a nyilasok által összeszedett zsidónak tekintett nőknek a KISOK pályán lévő gyűjtőhelyről Isaszegre való kísérésében, majd parancsnok-helyettesként az Isaszeg-Szentgyörgypusztára internált nők őrzésében. Az üldözötteket később Pünkösdfürdőre kísérte, ahonnan deportálták őket. Közben részt vett értékeik elrablásában, a menetképtelen és legyengült emberek, valamint a büntetésből kivégezni rendelt munkaszolgálatosok meggyilkolásában Isaszegen és Pünkösdfürdőn. A menekülők felé kézigránátokat dobott. Később a Szent István körúti nyilasházban teljesített szolgálatot, egy oda bekísért férfit út közben nyakon lőve megsebesített.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest
Isaszeg
Pest vármegye
Pünkösdfürdő
Budapest III.
Jogerős döntés

Herczeg Ferenc (Kál, 1899) vádlottat háborús bűntett és rablás bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Herczeg Ferenc
Megjegyzés
A vádiraton csak az ügyész vezetékneve szerepelt.
A Népbíróságok Országos Tanácsának 1945. november 13-án kelt végzése bizonyítás kiegészítést rendelt el az ügyben.
A Budapesti Büntetőtörvényszék törvényszéki orvosszakértőjének véleménye szerint elítéltnél 1948. május óta elmezavar fejlődött ki, így a halálbüntetés egy ideig nem volt végrehajtható.
A Magyar Köztársaság Elnökének 1948. szeptember 28-án kelt legfelsőbb elhatározása elutasította vádlott kegyelmi kérelmét.
A Budapesti Népbíróság az 1949. október 10-én kelt végzésével elutasította elítélt újrafelvételi kérelmét.
A Népbíróságok Országos Tanácsának 1949. november 29-én kelt végzése elutasította elítélt védőjének felfolyamodását, amelyet az újrafelvétel ügyében hozott elutasító végzés ellen tett meg.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-93606