Brusznyai Árpád és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
nincs adat
Az eljáró ügyészség megnevezése
nincs adat
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Győri Katonai Bíróság Népbírósági Tanácsa
A tárgyalás jellege
nincs adat
A tanácsvezető bíró neve
Vetési Béla
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. I. 013/1957
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Vetési Béla
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Katf. Kt. II. 0163/1957
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Brusznyai Árpádot küldte a Lovassy László Gimnázium tantestülete küldöttként az október 26-i gyűlésre, ahol beválasztották a nemzeti forradalmi tanácsba. Folyamatosan részt vett a forradalmi tanács munkájában, a tanács elnöke és helyettese távollétében ő látta el a vezetői feladatokat. Október 31-én külön megyei és külön városi forradalmi bizottságot választottak. A gyűlésen a megyei forradalmi tanács elnökének Horváth Ferencet, helyettesének Brusznyait választották meg. Horváth kérésére azonban Brusznyait nevezték ki elnöknek, Horváthot pedig elnökhelyettesnek. A Veszprém Megyei Forradalmi Tanács elnökeként ő tartotta a kapcsolatot a katonai forradalmi tanácsokkal, elintézte, hogy a honvédség kb. 2000 darab fegyvert és több láda lőszer adjon a veszprémi nemzetőrség számára. Támogatta az államvédelmi tisztek letartóztatását, róluk kimutatást kért a megyei rendőrkapitányságtól. Egyetértett a párt és más állami funkcionáriusok lefegyverzésével, miközben a nemzeti forradalmi tanács tagjait pisztollyal látták el.
Kiss Gaál Imre honvéd századosként a veszprémi ezred parancsnoka volt. Október 26-án, távollétében beválasztották a nemzeti forradalmi tanácsba. Segítséget nyújtott az államvédelmi tiszteknek és azok családtagjainak, hogy a szentkirályszabadjai szovjet csapatokhoz eljussanak. Közben utasítást adott alakulatának a város védelmének megszervezésére. A nemzetőrség megalakulása után kiképzésükhöz tiszteket küldött. Október 30-án megválasztották a megyei forradalmi tanácson belül a katonai direktórium elnökévé. A direktórium feladata volt a megye területén lévő katonai parancsnokságok irányítása.
Dormány László honvéd százados a veszprémi ún. jutasi laktanyában szolgált. Október 30-án megválasztották a hadosztály forradalmi katonai tanácsának elnökévé, majd a helyőrségi katonai tanács elnökévé. November 1-jén utasítást adott Bíró Zoltánnak, hogy egyetemi hallgatókból szervezzen egy csoportot a még szabadlábon lévő államvédelmi és kommunista személyek összegyűjtésére. A csoport részére fegyvereket és tehergépkocsit biztosított. Elrendelte fegyverek kiadását a felkelőknek.
Horváth Ferenc a Veszprém Megyei Begyűjtési Hivatal jogügyi előadója volt. Október 31-én megválasztották a megyei forradalmi tanács elnökévé. Ő a kinevezést nem fogadta el és megegyezés alapján Brusznyai lett az elnök, Horváth pedig az elnökhelyettes. Feladata a közigazgatás szervezése volt.
Loránd Imre a Veszprém környéki Kiskereskedelmi Vállalat bérelszámolója volt. Október 26-án megválasztották a megyei forradalmi tanács elnökének. A forradalmi tanács átvette az elnöki tanács és a megyei tanács hatáskörét. Mivel ellenezte a fegyverek kiadását civileknek, 31-én lemondott tisztségéről és átvette a helyi újság szerkesztőségének vezetését.
Jónás Oszkár a Veszprémi Ügyvédi Munkaközösség tagja volt. Október 26-án az ügyvédek küldötteként részt vett a forradalmi tanács választmányi ülésén, ahol megbízták az igazságügyi szervek irányításával és ellenőrzésével. Október 31-én megválasztották a városi forradalmi tanács elnökévé. Utasította a rendőrséget, hogy a városi forradalmi tanács tagjait lássák el pisztolyokkal.
Bíró Zoltán a veszprémi egyetem katonai tanszékén dolgozott. Október 26-án utasításra önként jelentkező egyetemistákból elkezdte szervezni a fegyveres nemzetőrséget, amelynek parancsnoka lett.
Monori Gyula a Lovassy László Gimnázium tanára volt. Október 31-én megválasztották a megyei forradalmi tanács tagjának. Brusznyai a katonai forradalmi tanácsok, a rendőrség és a városi forradalmi tanács közötti összekötő szereppel bízta meg.
Ferenczi László őrnagyként a megyei rendőrkapitányságot vezette. Október 29-én Brusznyaival eldöntötték, hogy az államvédelmi beosztottakat biztonsági őrizetbe helyezik, kb. 70-75 főt szállíttattak be a megyei börtönbe. November 1-jén megválasztották a megyei forradalmi tanács tagjává. A tanács tagjai számára pisztolyokat biztosított, a pártfunkcionáriusoktól pedig elvetette a fegyvereket.
Maczkó Miklós katonatisztet október 31-én helyezték át a Zrínyi Katonai Akadémiáról Veszprémbe. Még aznap megválasztották a katonai forradalmi tanács elnökhelyettesévé, majd a helyőrségi katonai tanács elnökhelyettese lett. Hozzájárult a fegyverek civileknek való kiadásához.
Perge Imre honvéd főhadnagy egy zászlóalj parancsnoka volt Veszprémben. Október 31-én megválasztották a katonai forradalmi tanács elnökének. Civil személyek között fegyvereket osztott szét.
Éva Sándor híradós tiszt volt Veszprémben. Október 31-én a hadosztály katonai forradalmi tanácsának tagja, majd a helyőrség forradalmi tanács összekötője lett. November 3-án a nemzetőrség tagjainak fegyvert adott ki.
A katonai egységek nem fejtettek ki ellenállást a szovjet csapatokkal szemben, de a kiadott nagy mennyiségű fegyver hozzájárult, hogy fegyveres ellenállás alakulhatott ki a szovjet csapatokkal szemben.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Veszprém
Veszprém vármegye
Jogerős döntés

Brusznyai Árpád (Derekegyháza, 1924) I. rendű vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette miatt halálra ítélték.

Kiss Gaál Imre (Nagybajom, 1922) II. rendű vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló tevékeny részvétel bűntette miatt 5 évi börtönre ítélték.

Dormány László (Berettyóújfalu, 1930) III. rendű vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló tevékeny részvétel bűntette miatt 8 évi börtönre ítélték.

Horváth Ferenc (Veszprém, 1909) IV. rendű vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló tevékeny részvétel bűntette miatt 4 évi börtönre ítélték.

Loránd Imre (Budapest, 1910) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésével elkövetett bűntett miatt 6 évi börtönre ítélték.

Jónás Oszkár (Alsódörgicse, 1922) VI. rendű vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.

Bíró Zoltán (Szamoskér, 1929) VII. rendű vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték.

Monori Gyula (Gomba, 1931) VIII. rendű vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi és 6 havi börtönre ítélték.

Ferenczi László (Miskolc, 1919) IX. rendű vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló tevékeny részvétel bűntette miatt 2 évi és 6 havi börtönre ítélték.

Maczkó Miklós (Magy, 1930) X. rendű vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló tevékeny részvétel bűntette miatt 2 évi és 6 havi börtönre ítélték.

Perge Imre (Tiszacsege, 1929) XI. rendű vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték, amelynek végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették és vádlott azonnali szabadlábra helyezését rendelték el.

Éva Sándor (Szatmárököritó, 1929) XII. rendű vádlottat népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-144203
HU ÁBTL 3.1.9. V-144203/1
HU ÁBTL 3.1.9. V-144203/2