Bühringer József és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Radnai Zoltán
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1959. 05. 04.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Mátyás Miklós
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. Kt. I. 0024/1959
Az ítélet jogereje
nem jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Szimler János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Kt. 0048/1959
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Bühringer József osztrák vasúti kalauz 1957 utolsó negyedétől 1958 augusztusában történt letartóztatásáig rendszeresen folytatott csempésztevékenységet. Az árut az 1949-ben Ausztriába disszidált, Bécsben élő Fischer Mátyástól kapta és a táskájában csempészte át Magyarországra, majd „Bárányné” fedőnevű ügynök, MÁV alkalmazott vitte el a megadott címekre, 1957 végétől kezdve a Budapesten élő Fadgyasnénak, majd 1958 februártól a Mosonmagyaróváron élő Angyalnénak. A csempészáru ellenértékét nagyrészt Fischer által megadott címekre juttatták el postán vagy személyesen, részben pedig Bühringer forintban vitte ki az országból. Az eljárásban 33 személyt gyanúsítottak meg. 1958 tavaszától Fischer Bühringeren keresztül kémutasításokat küldött Angyalnénak, aki 1958. augusztus 21-i letartóztatásáig 17 levél formájában írt jelentésben számolt be Fischernek a mosonmagyaróvári laktanyákról, a környékbeli szovjet csapatmozgásokról, szovjet és magyar katonai gépkocsik rendszámáról, az 1956 utáni megtorlásokról, illetve az általános politikai hangulatról.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest
Bécs
Ausztria
Mosonmagyaróvár
Győr-Moson-Sopron vármegye
Jogerős döntés

Bühringer József (Süssenbach, 1929) I. rendű vádlottat kémkedés bűntette, hűtlenség bűntette, folytatólagosan elkövetett vámbűntett, folytatólagosan elkövetett devizabűntett, valamint folytatólagosan megvalósított árdrágító üzérkedés bűntette miatt halálra ítélték. 

Angyal Józsefné sz. Friedl Valéria (Oroszvár, 1912) II. rendű vádlottat kémkedés bűntette, hűtlenség bűntette, folytatólagosan elkövetett izgatás bűntette, folytatólagosan elkövetett vámbűntett, folytatólagosan elkövetett devizabűntett, valamint folytatólagosan megvalósított árdrágító üzérkedés bűntette miatt halálra ítélték.

Fadgyas Antalné sz. Liedl Gizella (Cinkota, 1913) III. rendű vádlottat folytatólagosan elkövetett vámbűntett, folytatólagosan elkövetett devizabűntett, valamint folytatólagosan elkövetett árdrágító üzérkedés bűntette miatt 2 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Bühringer József halálos ítéletét a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1959. szeptember 12-én kelt ET. 006/11/1959. számú határozatával kegyelemből életfogytig tartó börtönre változtatta, amelyet 20 évi szabadságvesztésként kellett végrehajtani. Az Elnöki Tanács 1964. október 28-án a 0014/13/1964. sz. alatt egyéni kegyelem alapján a büntetés hátralévő részét elengedte. Szabadulása után az országból kiutasították.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-145820
HU ÁBTL 3.1.9. V-145820/1-3
HU HIM HL – B.Kt. I. 0024/1959