Rendőri szolgálata idején számos személy kitoloncolását, internálását, majd szabadulásuk esetén rendőri felügyelet alá való helyezését javasolta.
1931-ben a vele rokoni kapcsolatban álló Rajk Gyula kérésére Hetényi Imre budapesti rendőrkapitány-helyetteshez fordult az őrizetbe vett Rajk László szabadon bocsájtása érdekében. Rajk Lászlóval egy nyilatkozatot íratott alá, amelyben Rajk vállalta, hogy segítséget nyújt a politikai rendőrségnek az illegális kommunista mozgalom felderítésében. 1932 júniusában ismét letartóztatták Rajk Lászlót. Bokor a szabadlábra helyezése ügyében Sombor-Schweinitzer József politikai nyomozóhoz fordult. Sombor-Schweinitzer közölte Bokorral, hogy a szabadon engedése kompromittálná Rajkot, ezért lefolytatják vele szemben a bírósági eljárást, azonban a rendőrséggel való kapcsolatára tekintettel enyhe büntetést fog kapni. 1936 tavaszán Sombor-Schweinitzer közölte Bokorral, hogy a Losonc és Salgótarján között működő kommunista futárszolgálatot fel kell deríteni, ezért utasította Rajk László Csehszlovákiába történő kitoloncolására, hogy felderítő munkát tudjon részükre végezni. Bokor 1945 után nem tett bejelentést arról, hogy Rajk László a politikai rendőrség számára besúgói tevékenységet végzett.
A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Csehszlovákia
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 2.1. I/1-a
HU ÁBTL 2.1. I/69 (V-143407)
HU BFL – VII.5.e – 3676 – 1950