Bodor János István és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO)
Az eljáró ügyész megnevezése
Alapy Gyula
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Államügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Büntetőtörvényszék mint rögtönítélő bíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Sarlós Márton
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Br. I. 14059/1948/2.
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Bodor János István, Skultéti Sándor, Komáromi Miklós és Kazinczy Béla a második világháború utáni időszakban lőfegyvereket és lőszert szereztek. 1946-ban elhatározták, hogy az Abony határában húzódó telefon- és távíróvezetéket megrongálják, a javításra küldött szovjet katonákat pedig lelövik. Első próbálkozásuk 1946 őszén nem járt eredménnyel, 1947 őszén Bodornak, Skultétinek és Komárominak már sikerült kárt tennie a vezetékekben. 1948. július 24-én Bodor ismét elvágta a távírda-huzalokat, majd Skultétivel együtt rálőtt az odaérkező két főből álló szovjet műszaki járőr tagjaira és egyiküket életveszélyesen megsebesítette.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Abony
Pest vármegye
Jogerős döntés

Bodor János István (Pestszentlőrinc, 1927) I. rendű vádlottat egyrendbeli gyilkosság bűntettének elkövetésére irányozott szövetség bűntette, kétrendbeli távírdarongálás bűntette, egyrendbeli távírdarongálás bűntettének kísérlete, egyrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint lőfegyver és lőszer engedély nélküli beszerzésével és birtokban tartásával elkövetett bűntett miatt halálra ítélték.
Skultéti Sándor (Abony, 1929) II. rendű vádlottat egyrendbeli gyilkosság bűntettének elkövetésére irányozott szövetség vétsége, egyrendbeli távírdarongálás vétségének kísérlete, kétrendbeli távírdarongálás vétsége, egyrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint lőfegyver és lőszer engedély nélküli beszerzése és tartása által elkövetett bűntett miatt 15 évi fegyházra ítélték.
Komáromi Miklós (Budapest, 1926) III. rendű vádlottat egyrendbeli gyilkosság bűntettének elkövetésére irányozott szövetség bűntette, egyrendbeli távírdarongálás bűntette, valamint lőfegyver és lőszer engedély nélkül való beszerzése és tartása által elkövetett bűntett miatt életfogytig tartó fegyházra ítélték.
Kazinczy Béla (Abony, 1930) IV. rendű vádlottat egyrendbeli gyilkosság bűntettének elkövetésére irányozott szövetség vétsége, egyrendbeli távírdarongálás vétségének kísérlete, valamint lőfegyver és lőszer engedély nélküli beszerzése és tartása által elkövetett bűntett miatt 10 évi fegyházra ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Bodor János István
Aczél Arthur
Megjegyzés
Az őrizetbe vett Aczél Arthur 1948. augusztus 8-ai kihallgatása során a ceglédi rendőrkapitányság II. emelet 10. számú szobájának nyitott ablakán keresztül kivetette magát az udvarra. A városi kórházba szállították, de sérüléseibe még aznap belehalt.
Jandácsik Sándort, ifj. Somodi Károlyt és Molnár Lászlót 1948. augusztus 28-án internálták, mert fegyvereket tartottak maguknál és mert fegyvereket adtak Bodor János Istvánnak és Skultéti Sándornak a merénylet elkövetésére.
Mucsányi Terézt 1948. augusztus 31-én rendőrhatósági felügyelet alá helyezték, mert elősegítette Bodor János Istvánnak a rendőri szervek előli szökését.
Imrek Sándort 1948. szeptember 11-én rendőrhatósági felügyelet alá helyezték, mert a Bodor János István-féle demokrácia- és szovjetellenes szervezet tagja volt.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 2.5.1. 301360/1950
HU ÁBTL 2.5.1. 543-3050/1951
HU ÁBTL 3.1.9. V-80843
HU ÁBTL 3.1.9. V-81213