Ábrahám József és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
nincs adat
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Gáspár Gyula
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. II. 010/1958
Az ítélet jogereje
nem jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Szimler János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Ktf. kt. 0027/1958
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Ábrahám József 1956. november 1-jén a Magyar Forradalmi Ifjúság Pártja tagja lett, felkérték, hogy végezzen szervező munkát a XIII. kerületben. Decemberben felkereste a Nyugatról visszatért Mrekvicska Tibor és közölte vele, hogy az amerikai titkosszolgálat megbízásából Ausztriába kell küldenie. December 17-én Ábrahám átszökött Ausztriába, ahol az amerikai szervezet megbízottjai részletesen kikérdezték a forradalmi eseményekről, majd beszervezték hírszerzésre. Néhány napos kiképzés után, december 28-án visszaküldték Magyarországra azzal, hogy írja össze a megbízható személyek névsorát, a párt- és állami funkcionáriusok, munkásőrök és karhatalmisták neveit, gyűjtsön katonai és műszaki jellegű adatokat, különös tekintettel a repülőterekre. Ábrahám 28 darab titkos jelentést küldött Bécsbe megbízóinak, köztük fényképeket is a tököli és a székesfehérvári repülőterekről.
Ábrahám a munkahelyéről ismerte Nagy Andrást, aki a debreceni repülőtér melletti lokátor-őrsön teljesített katonai szolgálatot. Ábrahám tanulmányaira hivatkozva lokátorcsöveket és szakkönyveket kért Nagytól, aki ezeket az anyagokat a vele együtt katonai szolgálatot teljesítő Szalai Sándoron keresztül beszerezte. Összesen 23 darab csövet és egy szakkönyvet adott át Ábrahámnak, aki később tudatta Naggyal, hogy az anyagokat az amerikai hírszerzés részére szerezte be, s értük részben készpénzzel, részben lopott motoralkatrésszel fizetett. 1957 augusztusának végén Ábrahám utasította Nagyot, hogy figyelje a debreceni repülőteret és az ott történtekről jelentsen neki.
Bata Józsefet Ábrahám az Autóvillamossági Felszerelések Gyárában ismerte meg. 1957 júniusában Ábrahám olyan kommunisták adatait kérte Batától, akik valamilyen funkciót töltenek be. Bata csak egy személy adatait tudta megadni. Később Ábrahám közölte Batával, hogy Bécsben tartózkodó amerikai hírszerzők részére végez kémtevékenységet és kérte, hogy a Bécsből érkező leveleket Bata lakáscímére küldhessék. Bata ezt vállalta.
Biró István karhatalmistát Ábrahám 1957 szeptemberében megbízta, hogy készítsen a kiskunlacházai repülőtérről egy térképet, majd közölte vele, hogy a rajzot nyugatra küldi és ezért 3000 Ft-ot fog fizetni neki. Továbbá információt kért Birótól a kiskunlacházi repülőtéren található katonai objektumról.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Bécs
Ausztria
Budapest
Debrecen
Hajdú-Bihar vármegye
Kiskunlacháza
Pest vármegye
Tököl
Pest vármegye
Székesfehérvár
Fejér vármegye
Jogerős döntés

Ábrahám József (Budapest, 1924) I. rendű vádlottat közhivatalnoki állás felhasználásával folytatólagosan elkövetett hűtlenség bűntette, a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, kétrendbeli tiltott határátlépés bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás bűntette miatt halálra ítélték.

Biró István (Szatmárnémeti, 1936) II. rendű vádlottat közhivatalnoki állás felhasználásával elkövetett hűtlenség bűntette miatt 13 évi börtönre ítélték.

Nagy András (Debrecen, 1934) III. rendű vádlottat közhivatalnoki állás felhasználásával elkövetett hűtlenség bűntette és a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten bűnsegédként elkövetett lopás bűntette miatt halálra ítélték.

Bata József (Rákospalota, 1934) IV. rendű vádlottat hűtlenség bűntette miatt 7 évi börtönre ítélték.

Szalai Sándor (Gyoma, 1931) V. rendű vádlottat hűtlenség bűntette miatt 7 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
HU ÁBTL 3.1.9. V-143474/1
HU ÁBTL 3.1.9. V-143474/2
HU ÁBTL 3.1.9. V-143474/3