Jénai Vilmos és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
BM ÁVH Népügyészségi Kirendeltsége
Az eljáró ügyész megnevezése
nincs adat
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Államügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Büntetőtörvényszék
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Jónás Béla
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. XLI. 20428/1949/2.
Az ítélet jogereje
nem jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Jankó Péter
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
B. IV. 6980/1949/11.
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Jénai Vilmos és két társa 1942 májusától 1943 januárjáig a keleti fronton szolgáltak egy hadihíd-csoportban. 1942 augusztusában Jénai Vilmos tartalékos főhadnagy az alakulat parancsnokaként két szovjet polgári személyt kivégeztetett, amit Nagy Imre nem próbált megakadályozni, Deák István pedig a kivégzést lefényképezte.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Szovjetunió
Jogerős döntés

Jénai Vilmos (Sopron, 1898) I. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.
Nagy Imre (Alsóság, 1901) II. rendű vádlottat háborús bűntett miatt 3 évi kényszermunkára ítélték.
Deák István (Battonya, 1917) III. rendű vádlottat háborús bűntett miatt 3 évi kényszermunkára ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Jénai Vilmos
Megjegyzés
Jénait először 1947. január 19-én vették őrizetbe és a vele szemben indított büntetőperben első fokon 1947. június 11-én háborús bűntett miatt 10 évi fegyházbüntetésre ítélték. Az ítéletet másodfokon 1949. szeptember 23-án hatályon kívül helyezték, majd népellenes bűntett miatt 3 évi börtönbüntetésre ítélték, és a büntetést kitöltöttnek véve szabadlábra helyezték. Ezt követően újrakezdték a nyomozást és ismét előzetes letartóztatásba helyezték. 1949. december 9-én a második ítéletet megsemmisítették és az alapítélet hatályát fenntartották. A perújrafelvétel során első fokon életfogytig tartó fegyházbüntetésre ítélték, másodfokon pedig halálra.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-3445
HU ÁBTL 3.1.9. V-49299
HU ÁBTL 3.1.9. V-146148