Futó János és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Götz János
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapest Főváros Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
1959. 04. 09.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Tutsek Gusztáv
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
T. Nb. XI. 9019/1959
Az ítélet jogereje
nem jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Borbély János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
T. Nbf. I. 60/1959/16
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

A Thököly út és a Százház utca környékén élő munkásokból szerveződött csoport 1956. október 26-a körül alakult meg a Thököly úti közgazdasági technikum épületében. Kezdetben a XIV. kerületi „Egyetemi Forradalmi Zászlóalj” részeként tevékenykedtek, majd november 4-én áttették a székhelyüket a Thököly út 44. számú házba, amiben szerepe volt a folyamatosan bővülő létszámnak is. A csoport tagjai hamarosan jelentkeztek nemzetőrnek az Amerikai úton működő nemzetőr parancsnokságon, s mint fegyveres nemzetőrök utakat torlaszoltak el, gépkocsikat állítottak le, a gépkocsikon utazó személyeket igazoltatták, megmotozták, a náluk lévő fegyvereket elvették. Részt vettek párthelyiségek feldúlásában, államvédelmi beosztottak elhurcolásában és a lakásaik kifosztásában. Kapcsolatban álltak más fegyveres csoportokkal, akikkel október 30-án összehangolt támadást intéztek a Köztársaság téri pártszékház ellen. 1956. november 4-től a mintegy 40 tagú fegyveres csoport géppuskákkal, géppisztolyokkal, kézigránátokkal és benzines palackokkal felszerelkezve a Thököly út és a Dózsa György út kereszteződésénél megtámadták az arra áthaladó szovjet csapatokat. Páncélautókat, tehergépkocsikat lőttek ki, és több szovjet katonát is megöltek. A harcok idején a felkelők a környéken üzleteket törtek fel, ahonnan ruházati cikkeket és élelmiszert vittek el. A második szovjet invázió során Futó Jánosék feladták tüzelőállásaikat, s a csoport felbomlott. Jefimenkó alezredes feljegyzése szerint a Thököly út 44. számú házban tartózkodó felkelők tűzharca következtében közel 50 szovjet katona halt meg, egy légelhárító löveget, két GAZ gépkocsit és egy légelhárító ágyút lőttek ki.
 

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest VIII.
Budapest XIV.
Jogerős döntés

Futó János (Kaposvár, 1936) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezése és vezetése által elkövetett bűntett, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, részben mint felbujtó, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett, más tulajdonát képező személyi igazolvány felhasználásával és megrongálása útján elkövetett bűntett, valamint lőfegyver alkalmazásával folytatólagosan nyílt és zárt helyen végrehajtott magánosok elleni erőszak bűntette miatt összbüntetésképpen  halálra ítélték.

Keller Károly (Budapest, 1925) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás által elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett, valamint lőfegyver alkalmazásával nyílt és zárt helyen csoportosan elkövetett magánosok elleni erőszak bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Németh József (Szombathely, 1912) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett, valamint egyrendbeli orgazdaság bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Groszmann Frigyes (Budapest, 1920) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett, valamint egyrendbeli orgazdaság bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Csermák János (Kisköre, 1928) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett, valamint egyrendbeli orgazdaság bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Magori Mária (Pécs, 1913) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett, valamint egyrendbeli orgazdaság bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Barabás Tibor (Budapest, 1917) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Kiszely Ernő József (Budapest, 1940) VIII. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt, többrendbeli, számszerűleg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett miatt egységes intézkedésként 15 évi börtönre ítélték.

Csányi Sándor (Perkáta, 1929) IX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Kondorosi Imre (Sátoraljaújhely, 1922) X. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Kovács Ferenc (Érkörtvélyes, 1918) XI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint felbujtó, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett miatt összbüntetésképpen életfogytig tartó börtönre ítélték.

Cserveny Károly (Budapest, 1927) XII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben szándékos rongálás által bűnsegédként elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett miatt, valamint egyrendbeli orgazdaság bűntette miatt összbüntetésképpen 15 évi börtönre ítélték.

Cserveny Ferenc (Budapest, 1921) XIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben szándékos rongálás által elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett miatt összbüntetésképpen 12 évi börtönre ítélték.

Till Károly (Budapest, 1912) XIV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben lopás útján elkövetett bűntett, valamint egyrendbeli orgazdaság bűntette miatt összbüntetésképpen 8 évi börtönre ítélték.

Jánossy János (Budapest, 1920) XV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás útján elkövetett bűntett, valamint lőfegyver alkalmazásával nyílt és zárt helyen végrehajtott magánosok elleni erőszak bűntette miatt összbüntetésképpen 10 évi börtönre ítélték.

Hideg Gyula (Felsőgalla, 1917) XVI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás útján elkövetett bűntett, valamint lőfegyver alkalmazásával nyílt és zárt helyen végrehajtott magánosok elleni erőszak bűntette miatt összbüntetésképpen 10 évi börtönre ítélték.

Kálmán Jánosné sz. Mihályi Erzsébet (Budapest, 1924) XVII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette és folytatólagosan elkövetett orgazdaság bűntette miatt összbüntetésképpen 8 évi börtönre ítélték.

Horváth Róbert (Budapest, 1941) XVIII. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett, lőfegyver alkalmazásával zárt helyen végrehajtott magánosok elleni erőszak bűntette, valamint egyrendbeli fegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt egységes intézkedésként 10 évi börtönre ítélték.

Máté Pál (Vésztő, 1941) XIX. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett miatt egységes intézkedésként 6 évi börtönre ítélték.

D. Tóth Ferenc (Dévaványa, 1939) XX. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett miatt egységes intézkedésként 6 évi börtönre ítélték.

Szivák István (Hódmezővásárhely, 1934) XXI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás és szándékos rongálás útján elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Krausz Gyula (Tinnye, 1934) XXII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Ifj. Báki László (Budapest, 1939) XXIII. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, kétrendbeli gyilkosság bűntette, amelyből az egyik kísérletnek minősült, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben lopás útján elkövetett bűntett miatt egységes intézkedésként 15 év börtönre ítélték.

Pálya György (Újdombóvár, 1916) XXIV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, számszerűleg meg nem határozható gyilkosság bűntette, valamint gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd miatt összbüntetésképpen 15 évi börtönre ítélték.
 

Megjegyzés
Az 1959. április 9-én kelt vádiratban csak az első 17 vádlott szerepel, amit az április 23-án kelt pótvádiratban még 7 személlyel kiegészítettek, így összesen 24 vádlottja lett a pernek.
A pótvádiratban szereplő Horváth Róbert ellen korábban, 1958. október 8-án benyújtott vádiratot a pótvádiratban az ügyész visszavonta.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-145612
HU ÁBTL 3.1.9. V-145612/1-16
HU ÁBTL 3.1.9. V-150389/3
HU BFL – XXV.4.f – 9019/1959