Bühringer József osztrák vasúti kalauz 1957 utolsó negyedétől 1958 augusztusában történt letartóztatásáig rendszeresen folytatott csempésztevékenységet. Az árut az 1949-ben Ausztriába disszidált, Bécsben élő Fischer Mátyástól kapta és a táskájában csempészte át Magyarországra, majd „Bárányné” fedőnevű ügynök, MÁV alkalmazott vitte el a megadott címekre, 1957 végétől kezdve a Budapesten élő Fadgyasnénak, majd 1958 februártól a Mosonmagyaróváron élő Angyalnénak.
1956. október 31-én ismeretlen nemzetőrök elhurcolták a budapesti Pozsonyi úti lakásából Tóth Ferenc államvédelmi századost. A férfit végigvonszolták a Nagykörúton, miközben ütlegelték, majd az Eötvös utca 25. szám alatti épületben működő nemzetőrségre vitték. Az épületében Mayer Antal vezetésével történt kihallgatása közben tovább bántalmazták. Időközben az épület előtt több száz főre gyarapodó tömeg, köztük Erős István, követelték az államvédelmi tiszt kiadását.
Az 1956-os események idején a Corvin közi felkelőkhöz tartozott a környező utcákban működő több fegyveres egység is. Az egyik ilyen egység az 1958. október 28-án a VIII. kerületi Kisfaludy utca 28/b. számú házban Fáncsik György parancsnoksága alatt létrejött "különleges csoport" volt, amelynek Tóth Tibor, Gyűrű András és Debrei István is tagjai voltak. Egy másik egység a Práter utcai iskolában rendezkedett be, amelyhez csatlakozott Dobi Károly és Novák Károly. Deák Gábor eleinte a Corvin közben tevékenykedett, később azonban a Práter utcai csoporttal harcolt. A VII.
A Thököly út és a Százház utca környékén élő munkásokból szerveződött csoport 1956. október 26-a körül alakult meg a Thököly úti közgazdasági technikum épületében. Kezdetben a XIV. kerületi „Egyetemi Forradalmi Zászlóalj” részeként tevékenykedtek, majd november 4-én áttették a székhelyüket a Thököly út 44. számú házba, amiben szerepe volt a folyamatosan bővülő létszámnak is.
Géczi József 1956. október 27-én csatlakozott a Corvin közi fegyveres csoporthoz. Október 30-án a győri küldöttséget elkísérte a Corvin közből a Kilián laktanyába, ekkor került kapcsolatba Maléter Pállal. Maléter megbízásából a Kossuth Akadémiára ment, ahol a Katonai Forradalmi Tanács választására összegyűlt tisztek és a legénység előtt mondott beszédében a régi parancsnokok leváltását szorgalmazta, beszélt a Kilián laktanyában harcolók hősies magatartásáról, majd az ellenállás folytatásához fegyvereket kért.
A vádlottak többsége október 27. és 29. között csatlakozott a budapesti VII. kerületi nemzetőrséghez. A szervezet október 29-én a VII. kerületi Tanács épületéből átköltözött a Wesselényi utca 49. szám alá. A nemzetőrség egyik tagja, Kovács Dezső felvette a kapcsolatot Solymosi János honvéd alezredessel, akinek javaslatára megszüntették az egység nemzetőri jellegét és Wesselényi zászlóalj elnevezéssel önálló fegyveres csoportot alakítottak. A kb. 40 főből álló csoport vezetője Kovács Dezső lett.
1957 májusában Lengyel Alfonz nyugatra menekült volt politikai fogoly, a kaliforniai „Magyar Szabadságharcos Szövetség” elnöke és a „strasbourgi magyar parlament” tagja megbízta F. Nagy Csaba szintén volt politikai elítéltet, hogy illegálisan térjen vissza Magyarországra és kérje fel néhány volt rabtársát, hogy gyűjtsenek adatokat az ENSZ Ötös Bizottsága előtti „magyar ügy” tárgyalásához a kormány jelentősebb intézkedéseiről, az emberek hangulatáról, a fegyveres testületek tevékenységéről, az országban tartózkodó szovjet fegyveres alakulatok létszámáról. 1957 júniusában F.
1956. október 31-én ismeretlen nemzetőrök a budapesti Pozsonyi úti lakásából elhurcolták Tóth Ferenc államvédelmi századost. Végigvonszolták a Nagykörúton, közben a hozzájuk csatlakozó emberek folyamatosan inzultálták, majd átadták az Eötvös utca 25. szám alatti épületben tartózkodó nemzetőröknek. A nemzetőrségnél Mayer Antal vezetésével kihallgatták és tovább bántalmazták a századost. Az épület előtt összegyűlt tömeg közben követelte a férfi kiadását. Mayer rábírta társait, hogy teljesítsék a követelésüket, s miközben a férfit a kapu felé vitte, még többször megütötte és szidalmazta.