Budapesti Rendőrfőkapitányság Politikai Nyomozó Osztály vizsgálati alosztály

Babér István 1956. október 25-én Mezőkövesden részt vett a tüntetésen, majd a helyi rendőrkapitányság megtámadásában, ahonnan fegyvereket és felszereléseket hoztak el. Ezután Október 30-a körül Budapestre jött. Október 31-én egy alkalmilag összeverődött csoport tagjaiként bántalmazta a Pozsonyi úti lakásáról elhurcolt Tóth Ferenc államvédelmi századost, akit az Aradi utca és a Lenin körút sarkán felakasztottak egy fára, ebben Babér is tevőlegesen segédkezett. Ezután a felakasztott holttest mellett az egybegyűlt tömeg előtt szidalmazta az államvédelem tagjait és a kommunistákat.

Az 1956-os események idején a Corvin közi felkelőkhöz tartozott a környező utcákban működő több fegyveres egység is. Az egyik ilyen egység az 1958. október 28-án a VIII. kerületi Kisfaludy utca 28/b. számú házban Fáncsik György parancsnoksága alatt létrejött "különleges csoport" volt, amelynek Tóth Tibor, Gyűrű András és Debrei István is tagjai voltak. Egy másik egység a Práter utcai iskolában rendezkedett be, amelyhez csatlakozott Dobi Károly és Novák Károly. Deák Gábor eleinte a Corvin közben tevékenykedett, később azonban a Práter utcai csoporttal harcolt. A VII.

Fejes József Tibor 1956. október 25-től aktív részese volt a pesti belső kerületekben lezajlott eseményeknek. Részt vett a jugoszláv és az amerikai követségek előtti tüntetéseken, majd ott volt a Vörös Csillag Nyomda lefoglalásánál. Október 25-én csatlakozott ahhoz a csoporthoz, amely behatolt a Tolnai Lajos utcai rendőrségi épületbe és kiszabadította a politikai foglyokat, később elfoglalta a VIII. kerületi kapitányságot és felfegyverezte magát az ott talált fegyverekkel. Ezt követően csatlakozott a Corvin közi felkelőkhöz.

1956. november második felében Folly Gábor egy államellenes szervezkedést kezdeményezett, amelybe több, főként fiatalkorú személyt vont be, s a szervezkedés céljaira két pisztolyt is rejtegetett. Budapest területén egy fegyveres egységet kívánt kiépíteni, amivel a kormány fegyveres erőinek megsemmisítését tűzte ki célul. A szervezkedés felépítését katonai mintára akarta megoldani, Budapestet négy körzetre osztotta, amiket századokra tervezett bontani. A szervezkedés kiépítésének megkezdését azonban az érintettek őrizetbe vétele megakadályozta.

A Thököly út és a Százház utca környékén élő munkásokból szerveződött csoport 1956. október 26-a körül alakult meg a Thököly úti közgazdasági technikum épületében. Kezdetben a XIV. kerületi „Egyetemi Forradalmi Zászlóalj” részeként tevékenykedtek, majd november 4-én áttették a székhelyüket a Thököly út 44. számú házba, amiben szerepe volt a folyamatosan bővülő létszámnak is.

Hódos Sándor hivatásos katonatisztként 1956. október 23-án a Budapest, X. kerületi kerámia téglagyárban teljesített szolgálatot. Felettesei az október 23-át követő napokban két alkalommal is utasították, hogy a beosztottjaival együtt vonuljon vissza a Technikai Csoportfőnökségre. A parancsot csak részben teljesítette, csapatából 20 katonát visszaindított a csoportfőnökségre, ő azonban harmadmagával a X. kerületi rendőrkapitányságra ment, ahol csatlakozott az ottani fegyveres csoporthoz.

Újpesten az 1956. október 24-én szervezett tüntetés során a tömeg megtámadta és elfoglalta a rendőrkapitányság, a kerületi pártbizottság, a kerületi tanács épületét, majd ledöntötték a szovjet hősi emlékművet. Később többen javasolták a forradalmi bizottság létrehozását. A tanácsházán Gálhidi Béla tanácselnök-helyettes hivatali szobájában alakult meg a bizottság, amelynek eleinte Rajki Márton volt a vezetője. Létrehozták a polgárőrséget, amelyben a parancsoki teendőkkel Kiss Imrét, a helyettesi feladatokkal pedig Vanyek Antalt bízták meg.

1956. október 23-án az 51. légvédelmi tüzérosztályt Esztergomból Budapestre rendelték rendfenntartási célból a felkelés megfékezésére. Szabó Pál őrnagy, az osztály parancsnoka október 23-án még arra kapott riadó-parancsot Mecséri János ezredestől, a 7. gépesített hadosztály parancsnokától, hogy 200 fővel vonuljon fel Budapestre a Budai Nagy Antal laktanyába. Szendi Dezső alezredes, a hadosztály tüzérfőnökének utasítása szerint biztosítaniuk kellett a Belügyminisztérium Jászai Mari téri épületét és a Sztálin hidat.

1956. október 24. és 26. között Budapesten a IX. kerületben ifj. Wágner István „Göndör” álnéven fegyveres csoportot alakított. A csoport szállásadója és szervezője Simon Bálint „Colos” lett a Berzence utca 13. szám alatti lakásán. 1956. október 26-án Onestyák László, Talsand József és Zódor János elsők között csatlakoztak a csoporthoz, a többi vádlott később követte őket. A létszámuk növekedése miatt hamarosan elfoglalták a ház teljes első emeletét, eltávolítva onnan a bérlőket.

1956. november 4-én Pércsi Lajos honvéd őrnagy az óbudai Schmidt-kastélyban lévő ellenálló csoportból a katonai alakulatok mintájára rajokat, szakaszokat alakított ki, amelyeknek ő lett a parancsnoka, s az összehangolt irányításhoz 8-10 főből álló parancsnoki törzset hozott létre. Pércsi utasította a hozzájuk csatlakozó Erdősi Ferenc tüzér hadnagyot, hogy robbantsa fel a Hármashatár-hegyen a BM tulajdonában lévő épületben található rádió-adóvevő berendezést. Erdősi a társaival a parancsot végrehajtotta, az épület teljesen használhatatlanná vált.