Magasházy Ádám és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Avar Jenő
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Államügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1951. 10. 31.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Megyei Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Jónás Béla
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. III. 001266/1951/4.
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Legfelsőbb Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Lázár Miklós
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
B. IV. 0084/1952/19.
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Magasházy Ádám unokatestvérével, Nemszila Lászlóval 1945 tavaszán fegyvereket, fegyveralkatrészeket, lőszert és robbanóanyagot gyűjtött a budai vár környékén, majd ezeket elrejtették. Magasházy és Sallay Ernő 1945-től kezdve demokráciaellenes szervezkedés gondolatával foglalkoztak, de csak 1949-től folytattak intenzívebb szervező tevékenységet. Arra készültek, hogy háború esetén információkkal, propagandával, de fegyveresen is az ellenséges csapatokat fogják támogatni a népi demokratikus rendszerrel szemben.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest
Jogerős döntés

Magasházy Ádám (Csepel, 1931) I. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette, robbanóanyag tartásának bűntette, valamint lőfegyver rejtegetésének bűntette miatt halálra ítélték.
Sallay Ernő (Budapest, 1926) II. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette, valamint robbanóanyag tartásának bűntette miatt halálra ítélték.
Nemszila László (Budapest, 1927) III. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, robbanóanyag tartásának bűntette, fegyverrejtegetés bűntette, valamint háborús bűntett miatt 15 évi börtönre ítélték.
Merényi Aladár (Budapest, 1931) IV. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette miatt életfogytig tartó börtönre ítélték.
Dánielfy Tibor (Miskolc, 1931) V. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 12 évi börtönre ítélték.
Deák József (Budapest, 1931) VI. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint lőfegyver-rejtegetés bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.
Heincz János (Rákosszentmihály, 1931) VII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.
Sebestyén András (Budapest, 1931) VIII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.
Géczi Iván (Rákosszentmihály, 1930) IX. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.
Hun Tibor (Hatvan, 1927) X. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 12 évi börtönre ítélték.
Kőrösi Károly (Budapest, 1931) XI. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 7 évi börtönre ítélték.
Pásztor István (Csepel, 1928) XII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 15 évi börtönre ítélték.
Könyves Tóth Mihály (Budapest, 1931) XIII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.
Bodócsi András (Budapest, 1931) XIV. rendű vádlottat feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.
Varga Lajos (Gerlachfalva, 1925) XV. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.
Tullner Gyula (Budapest, 1922) XVI. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 9 évi börtönre ítélték.
Hódi Klára (Aggtelek, 1927) XVII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 5 évi börtönre ítélték.
Horváth Istvánné sz. Boros Mária (Gyöngyös, 1927) XVIII. rendű vádlottat a demokratikus államrend megdöntésére irányuló szövetkezés bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.
Borovszky László (Sopron, 1930) XIX. rendű vádlottat izgatás bűntette, valamint feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt 2 év 6 havi börtönre ítélték.
Kovács Imre (Budapest, 1927) XX. rendű vádlottat izgatás bűntette, valamint feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette miatt 2 év 6 havi börtönre ítélték.
Pálfalvi Gyula (Budapest, 1928) XXI. rendű vádlottat feljelentési kötelezettség elmulasztásának bűntette, valamint lőfegyver-rejtegetés bűntette miatt 4 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-96958