Marton István és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
BM Fejérmegyei Rendőrfőkapitányság Vizsgálati Alosztály
Az eljáró ügyész megnevezése
Zámbó Gyula
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 10. 11.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Kiss István Gábor
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. III. 703/1957
Az ítélet jogereje
nem jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Szimler János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Katf. Kt. 87/1958
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

1956. november 4-én Székesfehérváron, már a szovjet csapatok bejövetele után, a Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány megalakulását figyelmen kívül hagyva Marton István rendőralhadnagy a helyi ellenállás egyik helyszínén, a Vas utcai volt katonai műszaki kisegítő zászlóalj elhelyezési körletében összeverődött civil és egyenruhás személyből álló csoportosulást fegyverekkel látta el, amiket korábban több társával együtt a városi rendőrkapitányság fegyverraktárából szerzett. A csoport parancsnokaként önként jelentkezőket küldött ki a szovjet egységek mozgásának és erejének felderítésére, majd utasítására a városi tanács előtt álló szovjet páncélos harckocsit kézigránáttal megtámadták. Ezt követően a csoportot két részre osztotta, az egyik vezetője Babolcsai István, a másiké pedig Molnár Sándor lett. A továbbiakban Marton már nem vett részt az akciókban. November 5-én a két csoport egyesült, majd Babolcsai vezetésével elfoglalták az öreghegyi rádióállomást, ahol a szovjet csapatok ellen védelmi állásokat alakítottak ki. Amikor két szovjet katona a közelben járőrözött, Babolcsai parancsára tüzet nyitottak rájuk. A szovjet csapatokkal azonban nem vették fel a harcot, közeledésük hírére a csoport tagjai szétszéledtek.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Székesfehérvár
Fejér vármegye
Jogerős döntés

Marton István (Iszkaszentgyörgy, 1934) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése által elkövetett bűntett miatt 13 évi börtönbüntetésre ítélték.

Babolcsai István (Balatonkenese, 1905) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése által elkövetett bűntett, valamint felbujtói minőségben elkövetett gyilkosság bűntettének kísérlete miatt halálra ítélték.

Molnár Sándor (Pusztaegres, 1933) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése által elkövetett bűntett, valamint bűnsegédi minőségben elkövetett gyilkosság bűntettének kísérlete miatt halálra ítélték.

Palkovics József (Székesfehérvár, 1934) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 7 évi börtönbüntetésre ítélték.

Szabó József (Székesfehérvár, 1937) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönbüntetésre ítélték.

Szabó Józsefné sz. Dobos Rozália (Budapest, 1938) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönbüntetésre ítélték, amely végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették.

Szegvári József (Miskolc, 1935) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi börtönbüntetésre ítélték.

Vörös Anna (Gárdony, 1941) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönbüntetésre ítélték, amely végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Babolcsai István
Molnár Sándor
Megjegyzés
A kiszabott börtönbüntetés végrehajtását a másodfokú bíróság Szabó Józsefné VI. rendű vádlott esetében, illetve az elsőfokú bíróság – amit a Legfelsőbb Bíróság jogerőre emelt – a fiatalkorú VIII. rendű vádlott Vörös Anna esetében 3-3 évi próbaidőre felfüggesztette. Szabónénál figyelembe vették, hogy 9 hónapos terhes volt, a fiatalkorú Vörös Anna esetében pedig azt, hogy a cselekményét 15 éves korban, az idősebb korosztálybeli „ellenforradalmárok” befolyása alatt követte el.
A forradalom előtt tényleges katonai szolgálatát töltő Szegvári József honvéd 1956. november 4-e után nem vonult be az alakulatához, ezért a Legfelsőbb Bíróság 6 hónapi börtönbüntetésre ítélte, amit fegyelmező zászlóaljban kellett letöltenie.
1960. szeptember 26-án a katonai ügyészség perújítási indítványa alapján a Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa hatályon kívül helyezte a Budapesti Katonai Bíróság B. III. 703/1958. számú, illetve a Legfelsőbb Bíróság Katonai Kollégiuma különtanácsának Katf. Kat. 87/1958. számú ítéletének Szegvári Józsefre vonatkozó részét. Egyben elrendelte, hogy ügyét egyesíteni kell Márton Ferenc v. hadnaggyal szemben folyamatban lévő bűnüggyel. Szegvári 1959. április 10-én szabadult, miután az Elnöki Tanács az 1959. évi 12. tvr 2. § alapján a hátralévő szabadságvesztés büntetés végrehajtása alól mentesítette. Ezután Szegvári Józsefet újra megvádolták és Márton Ferenc és társa perében jogerősen 15 évi börtönre ítélték.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-142509
HU ÁBTL 3.1.9. V-142509/1
HU HIM HL – XI.22.a – BKB 00703/1957