Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya

1944. december 21−22-én a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány az elsők között vette napirendre és tárgyalta meg a rendőrség újjászervezését. Az új szervezetnek elsődlegesen politika- és közrendészeti feladatokat kellett ellátnia. Mint ismeretes, ez végül két helyszínen, két kommunista vezetővel indult meg: az Erdei Ferenc belügyminiszter által megbízott kommunista Tömpe Andrással Debrecenben és a kommunista párt, valamint a szovjet vezetés támogatását élvező Péter Gáborral Budapesten. Ennek a kettősségnek lett az eredménye, hogy az 1945 májusában kihirdetett kormányrendelettel megalakult a Tömpe vezette Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya és a Péter Gábor által parancsnokolt Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya.

Kapcsolódó személyi adatlapok

Basch Ferenc bűnügye

Basch Ferenc 1938 végétől az általa létrehozott Magyarországi Németek Népi Szövetsége (Volksbund der Deutschen in Ungarn) nevű egyesület elnöke volt. A második világháború alatt irodalmi és politikai tevékenységével arra törekedett, hogy a magyarországi németeket Németország háborús érdekeinek szolgálatába állítsa. A Volksbundot a német kormány utasításainak megfelelően vezette, támogatta a német nemzetiségű magyar fiatalok katonai szolgálatát az SS-ben és terjesztette a nemzetiszocialista nézeteket.

Baumann Gyula és társai bűnügye

Baumann Gyula 1944 őszétől nővére, Horváth Gyuláné lakásán tartózkodott a Budapest, VII. Wesselényi utca 69. szám alatti házban. Egy zsidó tulajdonban lévő lakást ugyanebben a házban kiigényelt, miután annak tulajdonosát a gettóba szállították. 1944. november 16-án a gettóba beköltözött nagynénje tulajdonáért érkező Krammer Istvánt és a társaságában lévő nyilas karszalagot viselő vasutast igazoltatta. Miután azok nem tudták magukat igazolni, szóváltásba keveredtek, amire felfigyelt egy közelben álló nyilas személy. Krammert és a vasutast bekísérték a nyilasházba.

Bedő László bűnügye

Bedő László a második világháború alatt őrmesterként a keleti fronton a 401. számú különleges munkásszázad keretében szolgált. 1942. április 19. után részt vett az alá rendelt munkaszolgálatosok bántalmazásában, amely során közülük többnek a halálát okozta.

Bokor Dénes bűnügye

Bokor Dénes 1944. október 16. után a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetének fegyveres szolgálatát vezette, 1945 első napjaitól pedig a párt országos központjának („Hűség Háza”, Bp. VI. Andrássy út 60.) parancsnoka volt. 1944. október 20. és 1945. február 12. között ezernél több, katonaszökevénynek és zsidónak tekintett személy előállítását, bántalmazását, törvénytelen kivégzését, valamint kirablását irányította a főváros bel-budai és bel-pesti részein.

Budinszky László bűnügye

Budinszky László 1939-től a Nyilaskeresztes Párt országgyűlési képviselőjeként zsidóellenes intézkedéseket követelt. 1941-től ügyvédként és Szálasi Ferenc protokollfőnökeként a Nyilaskeresztes Párt működését segítette. 1944. október 18-tól igazságügyi miniszter volt, ebben a minőségében 47 politikai elítéltet Németországba hurcoltatott, valamint zsidóellenes törvényjavaslatokat nyújtott be és nem akadályozta meg a budapesti zsidók bántalmazását és kivégzését.

Csiszár Gábor és társai bűnügye

Csiszár Gábor, Tál György, Haich József, Polesz István, Papp Lajos és Rack József 1944. december 27-től a Nyilaskeresztes Párt budapesti (főkerületi) parancsnokságának Tál Lajos vezette nyomozócsoportjában teljesített fegyveres szolgálatot. 1944. december vége és 1945. január 17. között több száz, zsidónak tekintett személy előállításában, elhurcolásában, kifosztásában, bántalmazásában és törvénytelen kivégzésében vettek részt. Az általuk 1945. január 3-án előállított és bántalmazott Stern Jenő és Balázs Sándor közreműködött a többi őrizetes elrejtett értékeinek megszerzésében.

Csollák Mihály bűnügye

Csollák Mihály 1939-ben belépett a Nyilaskeresztes Pártba, ahol 1944. október 15-től fegyveres szolgálatot teljesített. 1945. október 17-én Budapest VIII. kerületében részt vett több, mint 13, nagy részben zsidónak minősített személy törvénytelen kivégzésében.

Dunkel Károly bűnügye

Dunkel Károly a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetében 1944. október 20-tól fegyveres szolgálatot teljesített és üzemszervezői tisztséget töltött be, majd 1945. január 6-tól a párt központi irodájának (Bp. VI. Andrássy út 60.) szociális osztályát vezette. 1944. december 4-én és 1945. január 12-én több zsidónak tekintett személy előállításában és törvénytelen kivégzésében vett részt.

Epresi Béla bűnügye

1944 októberében és novemberében karhatalmi rajparancsnokként Budapesten részt vett katonaszökevényeknek, zsidóknak és kommunistáknak minősített személyek elfogásában, bántalmazásában és kifosztásában.

Fábián Lajos bűnügye

Fábián Lajos a keleti fronton a 101/1. és 101/2. sz. munkásszázadnál szolgálatvezető, majd Budapesten a 701/303. sz. munkásszázadnál  parancsnok volt. 1942. június 12. és 1943. január között, valamint 1944 nyarán munkaszolgálatosok bántalmazására adott utasításokat, többük halálát okozva ezzel.