1944. december 21−22-én a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány az elsők között vette napirendre és tárgyalta meg a rendőrség újjászervezését. Az új szervezetnek elsődlegesen politika- és közrendészeti feladatokat kellett ellátnia. Mint ismeretes, ez végül két helyszínen, két kommunista vezetővel indult meg: az Erdei Ferenc belügyminiszter által megbízott kommunista Tömpe Andrással Debrecenben és a kommunista párt, valamint a szovjet vezetés támogatását élvező Péter Gáborral Budapesten. Ennek a kettősségnek lett az eredménye, hogy az 1945 májusában kihirdetett kormányrendelettel megalakult a Tömpe vezette Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya és a Péter Gábor által parancsnokolt Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya.
1944. december 25-én Kiss Béláné feljelentette a Budapest V. Klotild utca 22. számú ház házmesterét, Schober Bélát és annak feleségét a nyilasoknál, mivel nevezettek együttműködtek a házban tartózkodó ellenállási csoporttal. Kiss Béláné öccse, aki nyilas pártszolgálatot teljesített, még aznap több társával behatolt a házba és a Schober házaspárt agyonlőtte.
Kiss Géza 1943 első hónapjaiban az ukrajnai Nyezsinben két munkaszolgálatost megkorbácsolt, majd agyonlőtt. Több munkaszolgálatost saját kezűleg súlyosan bántalmazott, vagy bántalmazásukra parancsot adott.
Klébert Ferenc 1944 szeptemberében belépett az SS-be, annak ellenére, hogy a népszámláláson magyar nemzetiségűnek és anyanyelvűnek vallotta magát. Csapattestével december közepén érkezett Budapestre, egysége tagjaival hamis igazolvánnyal rendelkező személyek után kutattak. December 28-án vagy 29-én a Visegrádi utca 36. számú házban razziát tartottak, és őrizetbe vettek kb. 72 személyt, mert a papírjaik nem voltak rendben. A foglyokat átszállították a Wesselényi utcai leányiskola épületében berendezett SS laktanyába, ahol súlyosan bántalmazták, majd agyonlőtték őket.
Kövess Béla a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökeként aláírta a zsidó ügyvédek törlése és a zsidó kamarai alkalmazottak elbocsájtása tárgyában az ügyvédi kamarának az igazságügyminiszterhez tett felterjesztéseit.
Kreskay József tartalékos főhadnagy 1942 májusától a keleti fronton a 101/3. számú munkásszázad parancsnokaként tudomással bírt arról, hogy századában Tóth Ruggieró Ödön szolgálatvezető őrmester és a keretlegények a munkaszolgálatosokkal szemben kegyetlenkedtek, azonban ez ellen nem tett semmit, sőt maga is részt vett benne. Nem gondoskodott a század élelmezéséről sem. E miatt, valamint az embertelen bánásmód következtében az eredetileg 202 fős század létszáma 1942 decemberére a felénél is kevesebbre csökkent.
Kun András minorita szerzetes és római katolikus pap 1944. október első felében közreműködött a nyilas hatalomátvétel előkészítésében. 1944. december közepe és 1945. január közepe között a Budapest XII. kerületi nyilasok egyik vezetőjeként több száz, főleg zsidónak minősített személy előállításában, bántalmazásában és kivégzésében vett részt.
Machó József 1944 utolsó napjaiban részt vett Budapesten az Irgalmasrendi Kórházban tartott nyilas razziákon. Az első alkalommal őrt állt a bejáratnál, majd az elhurcolt két zsidó személlyel együtt gépkocsin távozott. A kórház másik épületében tartott razzia alkalmával tevőlegesen részt vett további két üldözött zsidó személy elhurcolásában.
Mihályka Dénes 1944. november 15-én fegyveres pártszolgálatra jelentkezett. Szolgálata során a Nyilaskeresztes Párt Teréz körút 19. szám alatti párthelyiségénél naponta 2-4 órán keresztül fegyveres kapuőrséget látott el. Meg nem határozható alkalommal fegyveresen zsidó személyeket kísért az utcán.
Nánay Árpád a kezdetektől fogva a Nyilaskeresztes Párt tagja, később az újpesti pártszervezet propagandavezetője volt. Üzlethelyiségét a párt rendelkezésére bocsátotta, kirakatában nyilas propagandaanyagokat, jobboldali újságokban pedig fasiszta jellegű cikkeket helyezett el. Ipari konkurenseit feljelentésekkel igyekezett tönkre tenni. 1944 májusában feljelentette Holczreiter Béla újpesti fűszerkereskedő zsidó származású feleségét, mert nem viselte a sárga csillagot. A feljelentett nőt Kistarcsára internálták, majd deportálták.
Omelka Ferenc a hungarista nyilas mozgalom egyik igen tevékeny tagja volt. Hírlapi cikkeiben és röpirataiban hosszú időn keresztül fejtett ki demokrácia ellenes tevékenységet, uszított egyes osztályok és felekezetek ellen. A nyilas hatalomátvételt követően, 1944. október 15-én délután Kovarcz Emil propaganda miniszter utasítására fegyveresen behatolt a Magyar Rádió épületébe és felszólította az alkalmazottakat, hogy folytassák a munkájukat, így biztosította azt, hogy a Rádió a nyilas vezetés rendelkezésére álljon.