Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya

Klébert Ferenc 1944 szeptemberében belépett az SS-be, annak ellenére, hogy a népszámláláson magyar nemzetiségűnek és anyanyelvűnek vallotta magát. Csapattestével december közepén érkezett Budapestre, egysége tagjaival hamis igazolvánnyal rendelkező személyek után kutattak. December 28-án vagy 29-én a Visegrádi utca 36. számú házban razziát tartottak, és őrizetbe vettek kb. 72 személyt, mert a papírjaik nem voltak rendben. A foglyokat átszállították a Wesselényi utcai leányiskola épületében berendezett SS laktanyába, ahol súlyosan bántalmazták, majd agyonlőtték őket.

Kövess Béla a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökeként aláírta a zsidó ügyvédek törlése és a zsidó kamarai alkalmazottak elbocsájtása tárgyában az ügyvédi kamarának az igazságügyminiszterhez tett felterjesztéseit.

Kreskay József tartalékos főhadnagy 1942 májusától a keleti fronton a 101/3. számú munkásszázad parancsnokaként tudomással bírt arról, hogy századában Tóth Ruggieró Ödön szolgálatvezető őrmester és a keretlegények a munkaszolgálatosokkal szemben kegyetlenkedtek, azonban ez ellen nem tett semmit, sőt maga is részt vett benne. Nem gondoskodott a század élelmezéséről sem. E miatt, valamint az embertelen bánásmód következtében az eredetileg 202 fős század létszáma 1942 decemberére a felénél is kevesebbre csökkent.

Kun András minorita szerzetes és római katolikus pap 1944. október első felében közreműködött a nyilas hatalomátvétel előkészítésében. 1944. december közepe és 1945. január közepe között a Budapest XII. kerületi nyilasok egyik vezetőjeként több száz, főleg zsidónak minősített személy előállításában, bántalmazásában és kivégzésében vett részt.

Machó József 1944 utolsó napjaiban részt vett Budapesten az Irgalmasrendi Kórházban tartott nyilas razziákon. Az első alkalommal őrt állt a bejáratnál, majd az elhurcolt két zsidó személlyel együtt gépkocsin távozott. A kórház másik épületében tartott razzia alkalmával tevőlegesen részt vett további két üldözött zsidó személy elhurcolásában.

Mihályka Dénes 1944. november 15-én fegyveres pártszolgálatra jelentkezett. Szolgálata során a Nyilaskeresztes Párt Teréz körút 19. szám alatti párthelyiségénél naponta 2-4 órán keresztül fegyveres kapuőrséget látott el. Meg nem határozható alkalommal fegyveresen zsidó személyeket kísért az utcán.

Nánay Árpád a kezdetektől fogva a Nyilaskeresztes Párt tagja, később az újpesti pártszervezet propagandavezetője volt. Üzlethelyiségét a párt rendelkezésére bocsátotta, kirakatában nyilas propagandaanyagokat, jobboldali újságokban pedig fasiszta jellegű cikkeket helyezett el. Ipari konkurenseit feljelentésekkel igyekezett tönkre tenni. 1944 májusában feljelentette Holczreiter Béla újpesti fűszerkereskedő zsidó származású feleségét, mert nem viselte a sárga csillagot. A feljelentett nőt Kistarcsára internálták, majd deportálták.

1944 novemberében a Honvéd Térképészeti Intézet főhadnagyaként önként harcoló alakulathoz kérte magát. Átkerült Maglódra, a 13. rohamtüzér osztály arcvonalára, majd hamarosan az egység parancsnoka lett. Ezen beosztásában 1944 végén törvénytelenül kivégeztetett egy szökött honvédot és három polgári személyt.

Rédli József 1944 novemberétől a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetének segédszolgálatosaként, majd 1945 januárjától a Hűség Házában alakult nyomozóosztály helyettes vezetőjeként részt vett üldözöttek előállításában és súlyos bántalmazásában. 1944 decemberében részt vett a Városmajor utcai pártszervezetből legalább 43 zsidó személy Duna-partra kísérésében és törvénytelen kivégzésében.

Szögi Géza politikai pályája során Szegeden és a parlamentben elhangzott felszólalásaiban folyamatosan és következetesen, de mértéktartó hangnemben szorgalmazta a szélsőjobboldali irányzatok elterjesztését és a zsidóság gazdaságpolitikai és a szellemi téren való háttérbe szorítását.