Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya

Illés Ferenc a nyilas hatalomátvételt követően pártszolgálatos, majd a IX. kerületi pártvezető, Horváth Géza helyettese lett. A tényleges hatalmat azonban Illés gyakorolta a kerületben. Ő döntött a kerületi nyilasházba bevitt személyek sorsáról. Az üldözötteket súlyos bántalmazások közepette vallatta ki, majd a gettóba szállítás ürügyén parancsot adott a kivégzésükre. 1944. december 19-én több pártszolgálatossal razziát tartott a Szent István Kórházban, ahonnan 40 főt hurcoltak el, majd átadtak őket a II. kerületi pártszolgálatosoknak, akik kivégezték őket a Duna-parton.

Imrédy Béla politikai tevékenységével elősegítette Magyarország fokozottabb belesodródását a második háborúba és az ország Németországtól való gazdasági függését. 1940-ben megalapította a fasiszta érzelmű Magyar Megújulás Pártját, amely szövetségre lépett a Magyar Nemzeti Szocialista Párttal. 1944-ben közreműködött a nyilasokat támogató Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség létrehozásában, amelynek elnöke is volt. Belépett a jobboldali politikusokat tömörítő Törvényhozók Nemzeti Szövetsége tagjai közé. A háborút támogató nézeteit számos újságcikkben terjesztette.

Juhász István a második világháború alatt a csendőrség központi nyomozó parancsnokságán a baloldali mozgalmakkal foglalkozó csoport vezetőjeként részt vett a kommunistáknak tekintett őrizetesek bántalmazásában. 1942-ben a bántalmazások miatt Rózsa Ferenc meghalt a vizsgálati fogságban, Schönherz Zoltánt pedig a kikényszerített vallomások alapján halálra ítélték és kivégezték. 1944. július 27-én parancsot adott Ságvári Endre lelövésére.

Kalina András 1942-ben a keleti fronton a 101/29. számú munkásszázad parancsnokának, dr. Hammer Ferenc főhadnagynak a tiszti szolgájaként szadista módon kegyetlenkedett a munkaszolgálatosokkal. Két személyt olyan súlyosan bántalmazott, hogy azok később belehaltak a sérüléseikbe.

Kasza Vince 1944. október 15. után a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetében fegyveres szolgálatot vállalt, hogy számára kiutaljanak egy korábban zsidó tulajdonban lévő lakást. 1944. november közepén Budapest VI. és VII. kerületében közreműködött tíz ember előállításában. 1944. november 28-án és december 9-én Budapest XII. kerületében részt vett kb. 165 zsidónak tekintett személy bántalmazásában és törvénytelen kivégzésében.

Katz József 1943 decemberétől a bori táborba (Vorarlberg Lager) vezényelt 101/81. sz. tábori munkásszázad keretében őrparancsnok, 1944 májusától pedig szolgálatvezető volt. A táborban és a Dunántúlra történt visszavonulás közben a munkaszolgálatosokat bántalmazta, illetve elrabolta élelmiszerüket és értékeiket. Újvidék környékén egy szökött munkaszolgálatost agyonlőtt.

Kele Máté és Jánosi Károly a keleti hadszíntéren 1942 őszén a 101/1. kisegítő munkaszolgálatos század keretlegényeiként olyan kegyetlenül bántak az alájuk rendelt munkaszolgálatosakkal, hogy azok legnagyobb része életét vesztette a nélkülözések, a betegségek és a verések következtében.

Kéménczy Jánost 1942 elején kinevezték az árpádföldi nyilas pártszervezet élére. Egy fegyelmi eljárást követően azonban később leváltották innen.

1944. december elejétől Budapest II. kerületében a Kapás utca 42. szám alatti nyilasházban tevékenykedett, kezdetben a kerületi pártszervezés vezetőjeként, majd 23-tól már a kerület nyilas vezetőjének. A nyilasházba folyamatosan hurcolták be a zsidó és más üldözött személyeket, ott a náluk lévő értékeket elvették, majd megkínozták és meggyilkolták őket. December 27-én részt vett két nyilas személy meggyilkolásában is.

1944. december 25-én Kiss Béláné feljelentette a Budapest V. Klotild utca 22. számú ház házmesterét, Schober Bélát és annak feleségét a nyilasoknál, mivel nevezettek együttműködtek a házban tartózkodó ellenállási csoporttal. Kiss Béláné öccse, aki nyilas pártszolgálatot teljesített, még aznap több társával behatolt a házba és a Schober házaspárt agyonlőtte.

Kiss Géza 1943 első hónapjaiban az ukrajnai Nyezsinben két munkaszolgálatost megkorbácsolt, majd agyonlőtt. Több munkaszolgálatost saját kezűleg súlyosan bántalmazott, vagy bántalmazásukra parancsot adott.