1944. december 21−22-én a Debrecenben megalakult Ideiglenes Nemzetgyűlés és az Ideiglenes Nemzeti Kormány az elsők között vette napirendre és tárgyalta meg a rendőrség újjászervezését. Az új szervezetnek elsődlegesen politika- és közrendészeti feladatokat kellett ellátnia. Mint ismeretes, ez végül két helyszínen, két kommunista vezetővel indult meg: az Erdei Ferenc belügyminiszter által megbízott kommunista Tömpe Andrással Debrecenben és a kommunista párt, valamint a szovjet vezetés támogatását élvező Péter Gáborral Budapesten. Ennek a kettősségnek lett az eredménye, hogy az 1945 májusában kihirdetett kormányrendelettel megalakult a Tömpe vezette Magyar Államrendőrség Vidéki Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya és a Péter Gábor által parancsnokolt Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya.
Burkus Ferenc és Binder Rezső a nyilas hatalomátvételt követően fegyveres pártszolgálatosként Budapest VI. kerületében razziákon, üldözöttek elhurcolásában és bántalmazásában vettek részt. Burkus 1944 karácsonyán a nyilas kerületvezetőtől zsidóktól elrabolt kar- és zsebórát kapott.
Csikvári Győző 1942-ben a keleti frontra vezényelt 401. számú munkásszázadhoz beosztott tizedesi rendfokozatú keretaltisztként bántalmazta a munkaszolgálatosokat, értékeiket elvette, zsarolta őket. Segítséget nyújtott az ún. munkára vezényléshez, amelynek célja a munkaszolgálatosok törvénytelen kivégzése volt. A keretlegénység többi tagját is hasonló magatartásra utasította.
Csiszár Gábor, Tál György, Haich József, Polesz István, Papp Lajos és Rack József 1944. december 27-től a Nyilaskeresztes Párt budapesti (főkerületi) parancsnokságának Tál Lajos vezette nyomozócsoportjában teljesített fegyveres szolgálatot. 1944. december vége és 1945. január 17. között több száz, zsidónak tekintett személy előállításában, elhurcolásában, kifosztásában, bántalmazásában és törvénytelen kivégzésében vettek részt. Az általuk 1945. január 3-án előállított és bántalmazott Stern Jenő és Balázs Sándor közreműködött a többi őrizetes elrejtett értékeinek megszerzésében.
Csollák Mihály 1939-ben belépett a Nyilaskeresztes Pártba, ahol 1944. október 15-től fegyveres szolgálatot teljesített. 1945. október 17-én Budapest VIII. kerületében részt vett több, mint 13, nagy részben zsidónak minősített személy törvénytelen kivégzésében.
Dikán Lajos a nyilas hatalomátvételt követően tartalékos őrmesterként a Kémeri Nagy Imre lövész különítmény ún. halálfejes alakulatánál teljesített katonai szolgálatot. 1944. november 9-én letartóztatta és vallatta dr. Polányi Béla fogorvost, majd átadta a Gestaponak. Polányit egy hónapig tartották fogva, ez idő alatt Dikán Polányi lakásában élt. Mikor Polányit szabadult, Dikán azonnal letartóztatta és a Duna-parton egy ismeretlen társa segítségével meggyilkolta.
Dunkel Károly a Nyilaskeresztes Párt Budapest XII. kerületi szervezetében 1944. október 20-tól fegyveres szolgálatot teljesített és üzemszervezői tisztséget töltött be, majd 1945. január 6-tól a párt központi irodájának (Bp. VI. Andrássy út 60.) szociális osztályát vezette. 1944. december 4-én és 1945. január 12-én több zsidónak tekintett személy előállításában és törvénytelen kivégzésében vett részt.
1944 októberében és novemberében karhatalmi rajparancsnokként Budapesten részt vett katonaszökevényeknek, zsidóknak és kommunistáknak minősített személyek elfogásában, bántalmazásában és kifosztásában.
Fábián Lajos a keleti fronton a 101/1. és 101/2. sz. munkásszázadnál szolgálatvezető, majd Budapesten a 701/303. sz. munkásszázadnál parancsnok volt. 1942. június 12. és 1943. január között, valamint 1944 nyarán munkaszolgálatosok bántalmazására adott utasításokat, többük halálát okozva ezzel.
Faczinek Nándor 1937-től a csepeli Weiss Manfréd Gyár hadiüzemi katonai parancsnokának helyetteseként a kémelhárítás és a munkásság politikai megfigyelése volt a feladata. A kiépített besúgó hálózatán keresztül szerzett információk alapján 1942 elején kommunista magatartásuk miatt több munkást a tápiósülyi internálótáborba juttatott, ahonnan kivitték őket a Szovjetunióba. 1943-ban a sztrájkoló munkások öt bizalmi emberét feljelentette, annak ellenére, hogy a párórás sztrájk megegyezéssel ért véget. A feljelentett munkások 3 havi fogházbüntetést kaptak.
1944. október 15. és december 24. között a Farkas János vezetése alatt álló Budapest I. kerületi nyilascsoport számos üldözöttet kutatott fel és hurcolt el a Mészáros utcai nyilasházba, ahol azokat megkínozták és jelentős részüket meggyilkolták. Több elhurcoltat a Duna-partra kísértek és ott törvénytelenül kivégeztek.