Fáncsik György és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Götz János
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapest Főváros Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
1959. 04. 15.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Tutsek Gusztáv
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
T. Nb. XI. 9024/1959
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Borbély János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
T. Nbf. I. 69/1959/8.
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Az 1956-os események idején a Corvin közi felkelőkhöz tartozott a környező utcákban működő több fegyveres egység is. Az egyik ilyen egység az 1958. október 28-án a VIII. kerületi Kisfaludy utca 28/b. számú házban Fáncsik György parancsnoksága alatt létrejött "különleges csoport" volt, amelynek Tóth Tibor, Gyűrű András és Debrei István is tagjai voltak. Egy másik egység a Práter utcai iskolában rendezkedett be, amelyhez csatlakozott Dobi Károly és Novák Károly. Deák Gábor eleinte a Corvin közben tevékenykedett, később azonban a Práter utcai csoporttal harcolt. A VII. kerületi tanácsházán Steiner Lajos vezetésével megalakult nemzetőrségben pedig Huzián István és Lengyel Jenő vállaltak szerepet. Bár a csoportok kapcsolatban álltak egymással, a kilenc vádlott terhére rótt cselekmények közül a szovjet katonai egységekkel szembeni fegyveres ellenálláson túl a legfontosabb közös pont az október 30-ai Köztársaság téri MDP Pártház ostromában való aktív részvételük volt.

A Fáncsik-féle "különleges csoport" a riadóztatásuk után gépkocsikkal indult a Köztársaság térre. Amikor odaérkeztek, a harc már javában folyt, amibe azonnal bekapcsolódtak. Az épület elfoglalása után részt vettek a védőkkel szembeni atrocitásokban is. Dobi Károly az Erkel Színház tetejéről golyószóróval lőtte a pártházat, majd az elsők között hatolt be az épületbe, ahol bántalmazta az ott rekedt védőket. Huzián István a Steiner-csoport tagjaival együtt felfegyverkezve vonult a Köztársaság térre, ahol a pártház védőit az Erkel Színház Luther utcai erkélyéről géppisztollyal lőtte, majd részt vett az épület átkutatásában. Tóth Tibor az őrszolgálat átadása után ment a Köztársaság térre. Odaérkezésekor indult meg a székház ostroma. Csatlakozva a támadókhoz elsők között jutott be a főbejáraton az épületbe, ahol bántalmazta a bent rekedt védőket.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest VII.
Budapest VIII.
Jogerős döntés

Fáncsik György (Kispest, 1933) I. rendű vádlottat a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése és a Népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetése által megvalósított bűntett, számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli gyilkosság bűntette és gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, részben mint felbujtó, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben, különösen nagy kárt okozó lopás és szándékos rongálás által elkövetett bűntett, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, részben mint felbujtó, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett háromrendbeli rablás bűntette, valamint számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli felfegyverkezve elkövetett magánosok ellen irányuló erőszak bűntette, mint felbujtó miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Dobi Károly (Gyula, 1931) II. rendű vádlottat a Népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetése által megvalósított bűntett, számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli gyilkosság bűntette és gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten, bűnszövetkezetben, különösen nagy kárt okozó lopás és szándékos rongálás által elkövetett bűntett, egyrendbeli tiltott határátlépés bűntette, valamint kétrendbeli felfegyverkezve elkövetett magánosok elleni erőszak bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Tóth Tibor (Budapest, 1937) III. rendű vádlottat a Népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetése által megvalósított bűntett, számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli gyilkosság bűntette és gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben, különösen nagy kárt okozó lopás és szándékos rongálás által elkövetett bűntett, valamint egyrendbeli tiltott határátlépés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Gyűrű András (Budapest, 1939) IV. rendű fiatalkorú vádlottat a Népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetése által megvalósított bűntett, számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli gyilkosság bűntette és gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben, különösen nagy kárt okozó lopás és szándékos rongálás által elkövetett bűntett miatt összbüntetésül életfogytig tartó börtönre ítélték.

Deák Gábor (Debrecen, 1939) V. rendű fiatalkorú vádlottat a Népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetése által megvalósított bűntett, számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli gyilkosság bűntette és gyilkosság bűntettének kísérlete, részben mint tettes, részben mint bűnsegéd, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten, bűnszövetkezetben és különösen nagy kárt okozó lopás és szándékos rongálás által elkövetett bűntett miatt összbüntetésül életfogytig tartó börtönre ítélték.

Huzián István (Zalaegerszeg, 1924) VI. rendű vádlottat a Népköztársaság megdöntésére irányuló cselekmény elkövetése által megvalósított bűntett, számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli gyilkosság bűntette és gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten, bűnszövetkezetben, különösen nagy kárt okozó lopás és szándékos rongálás által elkövetett bűntett miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Novák Károly (Rákoskeresztúr, 1940) VII. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, felfegyverkezve, zárt helyen elkövetett egyrendbeli, magánosok elleni erőszak bűntette, valamint egyrendbeli orgazdaság bűntette miatt összbüntetésül 10 évi börtönre ítélték.

Debrei István (Budapest, 1926) VIII. rendű vádlottat a Népköztársaság megdöntésére irányuló szervezkedés vezetése által elkövetett bűntett, számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli gyilkosság bűntette és gyilkosság bűntettének kísérlete, mint bűnsegéd, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben, különösen nagy kárt okozó lopás és szándékos rongálás által elkövetett bűntett, valamint felfegyverkezve elkövetett kétrendbeli lopás bűntette miatt összbüntetésül életfogytig tartó börtönre ítélték.

Lengyel Jenő (Pápa, 1929) IX. rendű vádlottat a Népköztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel által elkövetett bűntett, számszerűleg meg nem határozható, többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
1958. szeptember 23-án készült el a Fáncsik György és társa bűnügyben az első vádirat, amelyben csak a későbbi I. és VIII. rendű vádlottak szerepeltek. Deák Gábor ellen Götz János ügyész 1958. október 3-án külön vádiratot nyújtott be. A Fővárosi Bíróság 1958. szeptember 30-án hozott végzésében ezeket megalapozatlannak ítélte és nem fogadta el, ezért pótnyomozás lefolytatására visszaküldte az ügyészségnek. Az ügyészég 1958. október 8-án pótnyomozást rendelt el, majd 1959. szeptember 2-án indítványozta a bíróságnak, ebben már kilenc terheltnél, hogy mondja ki bűnösségüket és ítélje el őket. A végleges vádirat 1959. április 15-én készült el, amelyben kilenc személyt vádoltak meg.
Gyűrű András IV. rendű és Lengyel Jenő IX. rendű vádlottak az elsőfokú bírósági ítélet ellen benyújtott fellebbezésüket visszavonták.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-144231
HU ÁBTL 3.1.9. V-144071
HU ÁBTL 3.1.9. V-144071/1
HU BFL – XXV.4.f.10 – 9024 – 1959