Három hónapos korától Körösladányban, Öcsödön és Gyulán különböző menhelyeken nevelkedett. Négy elemi osztályt végzett, majd 15 évesen katonának jelentkezett, az örkényi tábori méntelepre került lovásznak. Hat hónap után azonban fiatal kora miatt visszakerült a gyulai gyermeknevelő intézetbe. Később több városban, számos munkahelyen dolgozott általában segédmunkásként, mindenütt csak pár hónapig. 1956. szeptember végén ismerősével megkísérelték illegálisan elhagyni az országot, azonban a győri határőrök elfogták, Budapestre a Gyorskocsi utcai körzeti börtönbe szállították, ahonnan október 28-án a felkelők szabadították ki. November 6-án a Koltói Anna Kórházban amputálták a bal lábát, mert egy repesz megsebesítette. Felgyógyulása után segédportásként dolgozott a csepeli vasműveknél 1957 augusztusáig, amikor több kiló ezüst porfesték ellopása miatt fegyelmivel elbocsátották. Letartóztatásakor a Kőbányai Gyógyszerárugyárban dolgozott.
Október 28-án felkelők szabadították ki a Budapesti Körzeti Börtönből. Még aznap fegyveres szolgálatra jelentkezett a Corvin közi csoporthoz. Itt felfegyverezték és a Kisfaludy utca 28/b. számú házba küldték, ahol eleinte a Kasza-féle csoportban, majd a Fáncsik-féle "különleges csoportban" tevékenykedett. A csoport tagjaként fegyveres őrszolgálatot teljesített a Kisfaludy utca és a Nap utca környékén. Október 30-án az őrszolgálat átadása után átment Köztársaság térre, ahol csatlakozott a pártszékházat ostromlókhoz. Az elsők között jutott be a főbejáraton az épületbe, ahol bántalmazta az elfogott védőket. November 5-én a pincéken keresztül elmenekült a Kisfaludy utcából és csatlakozott a Rákóczi téri csoporthoz, ahol a szovjet katonai egységekkel folytatott tűzharc során megsebesült és kórházba került.
1959. december 18-án a Fáncsik Györggyel és társaival szemben indított büntetőper III. rendű vádlottjaként jogerősen halálra ítélték.
HU ÁBTL 3.1.9. V-144071
HU ÁBTL 3.1.9. V-144071/1
HU BFL – XXV.4.f.10 – 9024 – 1959