Ugrás a tartalomra

Cser István bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya
Budapesti Népügyészség
Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya Népügyészségi Kirendeltség
Az eljáró ügyész megnevezése
nincs adat
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Népügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Népbíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Ságy Imre
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Nb. XVIII. 841/1946/37.
A jogerős döntés szerinti tényállás

A politikai osztály detektívjeként Cser István nyomozási munkaterülete a baloldali szervezkedések felgöngyölítése volt, melynek során több nagyobb ügy nyomozását bonyolította le. Ilyen volt dr. Weil Emilnek, a szociáldemokrata orvoscsoport vezetőjének, Pichler Györgynek és Schönherz Zoltánnak a letartóztatása. Később Wayand Tibor nyomozó csoportjának tagjaként a Délvidéken vett részt szerb állampolgárok és baloldali személyek elleni politikai nyomozásban. Az 1944. március 19-i német megszállás után a Hain Péter által vezetett politikai rendőrség a Svábhegyen együtt működött a német Gestapoval. Cser a szabotázs és baloldali ügyekben dolgozó csoport vezetőjeként, mint Hain megbízható munkatársa, folyamatosan tettese és részese volt emberek törvénytelen megkínzásának és kivégzésének. Szálasi Ferenc hatalomra jutása után a kormányzónak tett esküjét megszegve kiszolgálta a nyilas rendszert. Tagja volt a letartóztatott Rajk László kivégzésére létrehozott bizottságnak. Ez a bizottság azonban soha nem ült össze a szovjet alakulatok gyors előrenyomulása miatt.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest XII.
Újvidék
Szerbia
Jogerős döntés

Cser István (Deutsch-Wagram, 1908) vádlottat folytatólagosan elkövetett háborús bűntett miatt összbüntetésül halálra ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Cser István
Megjegyzés
Cser István eredetileg a Hain Péterrel és társaival szemben indított büntetőeljárásban szerepelt III. rendű vádlottként.
A Budapesti Népbíróság 1946. március 26-i tárgyalásán a népügyész indítványozta Cser ügyének elkülönítését és vele szemben pótnyomozás elrendelését. A népbíróság az 1946. május 6-án megtartott főtárgyaláson közbenszóló ítéletet hozott, amelyben megállapította Cser István vádlottnak folytatólagosan elkövetett háborús bűntettekben való bűnösségét és egyben az ügyész indítványára elkülönítette az ügyét.
Cser István újrafelvételi kérelmét a Budapesti Népbíróság 1946. szeptember 6-án visszautasította. E végzés ellen az elítélt felfolyamodást jelentett be, amelyet a Népbíróságok Országos Tanácsa 1946. október 16-án elutasított.
A Magyar Köztársaság Elnöke 1947. május 23-án a kegyelmi kérelmét elutasította.
Cser István második újrafelvételi kérelmét a Budapesti Népbíróság 1947. június 2-án visszautasította.
Ügycsoport(ok)
háborús és népellenes bűntettek
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-77426
HU ÁBTL 3.1.9. V-77426/a
HU ÁBTL 3.1.9. V-77426/b
HU ÁBTL 3.1.9. V-101621
HU BFL – XXV.1.a – 841 – 1946