Kósa Pál és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Kádár Ignác
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapest Főváros Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
1958. 01. 06.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Halász Pál
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Nb. Tük II. 8017/1958/101.
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Borbély János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
T. Nbf. I. 39/1959/14.
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Újpesten az 1956. október 24-én szervezett tüntetés során a tömeg megtámadta és elfoglalta a rendőrkapitányság, a kerületi pártbizottság, a kerületi tanács épületét, majd ledöntötték a szovjet hősi emlékművet. Később többen javasolták a forradalmi bizottság létrehozását. A tanácsházán Gálhidi Béla tanácselnök-helyettes hivatali szobájában alakult meg a bizottság, amelynek eleinte Rajki Márton volt a vezetője. Létrehozták a polgárőrséget, amelyben a parancsoki teendőkkel Kiss Imrét, a helyettesi feladatokkal pedig Vanyek Antalt bízták meg. Gábor László, Csehi Károly, Kollár Lajos, Kollár József, Sohonyai Imre és Szabó Lajos különféle irányítási feladatokat kaptak a bizottságban. A forradalmi, majd névváltozás miatt október 30-tól nemzeti bizottság november 12-ig működött.

A forradalmi bizottság megalakulása után sztrájkokat szervezett, ezek lebonyolítására üzemi összekötőket jelöltek ki. Október 26-án lefoglalták az újpesti nyomdát, ahol röplapokat nyomtattak, az újpesti üzemektől és fuvarozó vállalatoktól lefoglalt gépkocsikkal pedig biztosították az élelmiszer- és fegyverszállításokat. Felállították a politikai nyomozó csoport parancsnokságát, amelynek vezetője Koszterna Gyula lett. A tanácsháza pincéjét rendezték be börtönnek. A csoport tagjai kommunistákat és volt államvédelmi beosztottakat vettek őrizetbe, s a lefogott személyek közül többeket bántalmaztak. Szobácsi József volt államvédelmi főhadnagy a súlyos bántalmazása miatt öngyilkosságot kísérelt meg. Közreműködtek a Felsőpetényből kiszabadított Mindszenty József bíborosnak Rétságról a budai várbeli rezidenciájára történő szállításában. Biztosítékul magukkal vitték Horváth Jánost, az Állami Egyházügyi Hivatal vezetőjét, akit az akció után szabadon engedtek, később azonban ismét őrizetbe vették és bekísérték az újpesti forradalmi bizottság elé. Október 27-én régi partizánokból és párttagokból álló fegyveres alakulat jött Újpestre a rendőrség épületének visszafoglalására. Kósáék a fegyvereseket körbe fogták és a parancsnokaikat letartóztatták. Később a teherautón odaérkezett karhatalmistákkal tűzharcba keveredtek, amelynek következményeként a polgárőrség tagjai a kapitányság épületét órákon át tűz alatt tartották. Október 30-án kizárták a forradalmi bizottságból Rajki Mártont, s a bizottság nevét nemzeti bizottságra változtatták. November 4-én felvették a harcot a fővárosba visszatérő szovjet páncélos katonai egységekkel. Jelentős mennyiségű fegyvert szereztek a folyamőr-laktanyából és a katonák egy részét is maguk mellé állították. November 8-a után, látva a további harc kilátástalanságát, fegyvereiket eldobálva a csoport tagjai hazamentek. Az erős ellenállás miatt legalább 20 szovjet katona és több polgári személy hunyt el a harcokban.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest IV.
Rétság
Nógrád vármegye
Jogerős döntés

Kósa Pál (Balatonfüred, 1921) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntette, valamint felbujtói minőségben, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Gábor László (Budapest, 1930) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntette, rablás bűntette, bűnsegédi minőségben elkövetett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette, háromrendbeli lőfegyverrel fenyegetve elkövetett személyes szabadság megsértésének bűntette, valamint felbujtói minőségben elkövetett közokirat-hamisítás bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Péterfi Miklós (Csömör, 1930) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntette, hatrendbeli, lőfegyverrel fenyegetve elkövetett személyes szabadság megsértésének bűntette, valamint kétrendbeli, a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár okozásával nem járó rablással elkövetett bűntett miatt összbüntetésképpen életfogytig tartó börtönre ítélték.

Kollár Lajos (Nyitrabánya 1929) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntette, bűnsegédi minőségben, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette és gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten, bűnszövetkezetben, különösen nagy kárt okozó lopás, sikkasztás és rablás bűntette, valamint magánszemélyek sérelmére tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésképpen életfogytig tartó börtönre ítélték.

Sohonyai János (Győrasszonyfa, 1904) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kárt okozó rablás bűntette miatt összbüntetésképpen életfogytig tartó börtönre ítélték.

Lészai Béla (Győr, 1922) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 8 évi börtönre ítélték.

Kollár Mihály (Nyitrabánya, 1930) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, rablás bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére orgazdasággal elkövetett bűntett, hatósági közeg elleni erőszak bűntette, valamint nyolc napon túl, de húsz napon belül gyógyuló súlyos testi sértés bűntette miatt összbüntetésképpen 12 évi börtönre ítélték.

Rácz Endre (Solymos, 1919) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntette, valamint rablás bűntette miatt összbüntetésképpen életfogytig tartó börtönre ítélték.

Kiss Imre Sándor (Újpest, 1930) IX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette, valamint tettestársi minőségben a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összebüntetésképpen 6 évi börtönre ítélték.

Koszterna Gyula (Újpest, 1933) X. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette, magánszemélyek sérelmére tolvajszövetségben, felfegyverkezve és tizenkétezer forintnál nagyobb értékű ingó dolgokra elkövetett lopás bűntette, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú lőfegyverrel fenyegetve elkövetett személyes szabadság megsértésének bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben, ismételten, különösen nagy kár okozásával elkövetett lopás bűntette, valamint többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú rablás bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Csehi Károly (Budapest, 1928.) XI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének bűntette, többrendbeli, lőfegyverrel fenyegetve elkövetett, pontosan meg nem határozható számú személyes szabadság megsértésének bűntette, valamint bűnsegédi minőségben elkövetett gyilkosság bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Lichtenstein Sándor (Kaposvár, 1928) XII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésének és vezetésének, lényeges anyagi támogatásban részesítéssel is elkövetett bűntette, valamint háromrendbeli lőfegyverrel fenyegetve elkövetett személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésképpen életfogytig tartó börtönre ítélték.

Kollár József (Újpest, 1935) XIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, háromrendbeli lopás bűntette, melyből egyrendbeli tolvajszövetségben, lőfegyver alkalmazásával elkövetett betöréses lopás, egyrendbeli tolvajszövetségben elkövetett lopás és egyrendbeli 600 forint értéket meghaladó lopás bűntette miatt összbüntetésképpen 10 évi börtönre ítélték.

Szabó Lajos (Újpest, 1928) XIV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére orgazdasággal elkövetett bűntett miatt összbüntetésképpen 4 évi börtönre ítélték.

Sinka Lajos (Tiszakanyár, 1923) XV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, bűnsegédi minőségben elkövetett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére orgazdasággal elkövetett bűntett miatt összbüntetésképpen 10 évi börtönre ítélték.

Venczel Ferenc (Csömör, 1929) XVI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten, bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésképpen 5 évi börtönre ítélték.

Valkó László (Újpest, 1924) XVII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint kétrendbeli lőfegyverrel fenyegetve elkövetett személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésképpen 10 évi börtönre ítélték.

Szikora Rudolf (Újpest, 1932) XVIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, magánszemélyek sérelmére tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette, rablás bűntettének kísérlete, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett jogtalan elsajátítás bűntette miatt összbüntetésképpen 15 évi börtönre ítélték.

Vanyek Antal (Budapest, 1930) XIX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten, bűnszövetkezetben, különösen nagy kárt okozó lopás, sikkasztás és rablás bűntette miatt összbüntetésképpen 20 évi börtönre ítéltek.

S. Nagy Sándor (Budapest, 1902) XX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette, tettesi minőségben elkövetett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben, különösen nagy kár okozásával járó lopás bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Roik János (Újpest, 1935) XXI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint tettesi minőségben elkövetett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság kísérletének bűntette miatt összbüntetésképpen életfogytig tartó börtönre ítélték.

Nyíri György (Szatmárnémeti, 1937) XXII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint tettesi minőségben elkövetett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság kísérletének bűntette miatt összbüntetésképpen életfogytig tartó börtönre ítélték.

Molnár Endre (Jászapáti, 1938) XXIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint tettesi minőségben elkövetett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntettének kísérlete miatt összbüntetésképpen 16 évi börtönre ítélték.

Tóth Gábor (Magyarhomorog, 1937) XXIV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, egyrendbeli rablás bűntette, egyrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére orgazdasággal elkövetett bűntett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú, lőfegyverrel fenyegetve elkövetett személyes szabadság megsértésének bűntette, valamint tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésképpen 13 évi börtönre ítélték.

Bede Margit (Szolnok, 1934) XXV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 7 évi börtönre ítélték.

Győri Tibor (Budapest, 1927) XXVI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 4 évi börtönre ítélték.

Gerényi Gyula (Újpest, 1901) XXVII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette miatt 15 évi börtönre ítélték.

Rajki Márton (Zenta, 1901) XXVIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette, valamint felbujtói minőségben elkövetett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntettének kísérlete miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Hornyák Tibor (Újpest, 1926) XXIX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette, valamint orgazdaság bűntette miatt összbüntetésképpen 12 évi börtönre ítélték.

Gémes József (Szeged, 1909) XXX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette, felbujtói minőségben elkövetett, többrendbeli, pontosan meg nem határozható számú gyilkosság bűntette, valamint orgazdaság bűntette miatt összbüntetésképpen halálra ítélték.

Szűcs István (Budapest, 1934) XXXI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint hamis vád bűntette miatt összbüntetésképpen 8 évi börtönre ítélték.

Tichy József (Nagytétény, 1923) XXXII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi és 6 havi börtönre ítélték.

Jancsovics József (Budapest, 1925) XXXIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom lényeges anyagi támogatásban való részesítésének bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten, bűnszövetkezetben, különösen nagy kár okozásával elkövetett hűtlen kezelés bűntette miatt összbüntetésképpen 10 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A vádiratban 30 személy szerepel (Kósa Pál és 29 társa). Az utolsó három vádlottat később, 1958. december 23-án és 1959. január 8-án csatolták az ügyhöz.
Kiss Imre IX. rendű vádlott tekintetében az elsőfokú ítélet 1959. március 19-én, Kollár Lajos IV. rendű vádlott tekintetében 1959. április 6-án, Vanyek Antal XIX. rendű vádlott tekintetében pedig 1959. április 10-én jogerőssé és végrehajthatóvá vált.
A Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa Bede Margit XXV. rendű, Győri Tibor XXVI. rendű és Tichy József XXXII. rendű vádlottak tekintetében a részleges közkegyelem gyakorlásáról szóló 1959. évi 12. sz. tvr. alkalmazásával kapcsolatosan egyidejűleg külön rendelkezett.
A Budapesti Fővárosi Bíróság 1959. október 24-én a T.B. II. 9054/1959/2. számú ítéletében a Legfelsőbb Bíróság népbírósági tanácsa T. Nbf. I. 39/1959. számú ítéletének Szűcs Istvánra vonatkozó részét, valamint a Budapesti Központi Kerületi Bíróság 3. B. 32053/1959/6. számú ítéletének büntetéskiszabási részét, amellyel közlekedési bűntett miatt 2 hónapi börtönbüntetésre ítélte, hatályon kívül helyezte és összbüntetésül 8 évi és 1 havi börtönbüntetésre ítélte.
Az elsőfokú bírósági ítélet Rácz Endre VIII. rendű, Kollár József XIII. rendű, Szikora Rudolf XVIII. rendű, Nyíri György XXII. rendű, Molnár Endre XXIII. rendű és Gerényi Gyula XXVII. rendű vádlottakra vonatkozó részének felülbírálását a Legfelsőbb Bíróság mellőzte, a fellebbezések visszavonása miatt.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-142947
HU ÁBTL 3.1.9. V-142947/1-9
HU BFL – XXV.4.f – 8017 – 1958