Onestyák László és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Avar Jenő
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapest Főváros Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 11. 23.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Halász Pál
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. II. 5652/1957/17.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Vágó Tibor
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Nbf. I. 5178/1958/34.
A jogerős döntés szerinti tényállás

1956. október 24. és 26. között Budapesten a IX. kerületben ifj. Wágner István „Göndör” álnéven fegyveres csoportot alakított. A csoport szállásadója és szervezője Simon Bálint „Colos” lett a Berzence utca 13. szám alatti lakásán. 1956. október 26-án Onestyák László, Talsand József és Zódor János elsők között csatlakoztak a csoporthoz, a többi vádlott később követte őket. A létszámuk növekedése miatt hamarosan elfoglalták a ház teljes első emeletét, eltávolítva onnan a bérlőket. Amíg a szovjet csapatok el nem hagyták Budapestet a fegyveres csoport tagjai az Üllői út, a József körút és a Baross utca közötti területen az utcákra néző lakások ablakaiból tüzeltek a szovjet katonai egységekre, a Tűzoltó utca egyik házába bemenekült szovjet katonák közül pedig többet megöltek. Október 28-án Onestyák parancsnoksága alatt az Üllői úton a Nagyvárad tér irányába haladó páncélautókra nyitottak tüzet, támogatva ezzel a Corvin közi ellenállókat. Miután a szovjet katonai alakulatok elhagyták Budapestet és az utcai harcok megszűntek, a „Göndör”-féle csoport a rendfenntartás ürügyén megkezdte a volt államvédelmi beosztottak és belügyi dolgozók felkutatását, őrizetbe vételét, náluk házkutatások tartását. Több esetben a lakásokból különböző értékeket vittek el. Október 30-án Kallusi Sámuel tartalékos hadnagy nemzetőri szolgálatra jelentkezett a Budapesti Rendőrfőkapitányságon. Kopácsi Sándor rendőrezredes azzal bízta meg őt, hogy a szétkergetett IX. kerületi rendőrség helyett a Ferenc tér 15. szám alatti rendőrségi épületben alakítsa meg a IX. kerületi nemzetőrséget. Október 31-én a „Göndör”-féle csoport is átköltözött a Ferenc térre és Kallusival megállapodtak a két csoport egyesítésében. A fegyveres csoport létszámának gyors ütemű növekedése szükségessé tette a parancsnoki pozíciók elosztását. November 2-án a csoporton belül szakaszokat alakítottak ki és felosztották a tisztségeket, Kallusit parancsnok-helyettessé, Onestyákot pedig szakaszparancsnokká választották. 1956. november 1. és 3. között a működési területükön folytatták az államvédelmi beosztottak, pártmunkások felkutatását és előállítását, házkutatások tartását. A második szovjet inváziót követően, november 4-től a legsúlyosabb összecsapások ebben a kerületben zajlottak le. A „Göndör”-féle fegyveresek három helyen vettek részt a szovjet katonai egységek elleni harcokban. Megszállták a Mester utca és a Berzence utca sarkán lévő épületet, majd Onestyák vezetésével, Németh Lajos, Babiák István és Horváth Aladár részvételével a Mester utcán elhaladó szovjet páncélautókra lőttek és benzines palackokat, kézigránátokat dobtak. A Ferenc tér és Tompa utca sarkán lévő épületben többek között Talsand József és Friedbauer Zoltán részvételével alakítottak ki tüzelőállásokat, majd onnan az arra haladó szovjet katonai járműveket támadták. Az egyik páncélautót működésképtelenné tették, a legénységét megsemmisítették. A Thaly Kálmán utca és Tűzoltó utca sarkán álló épületben Cserépy Gyula vezetésével golyószóróval foglaltak el tüzelőállást. Erről a helyről a házak között áttört pincéken keresztül az Üllői úti sarokházba mentek. Az épület ablakaiból tüzeltek, benzines palackokat és nagy mennyiségű kézigránátot dobtak az Üllői úton álló szovjet harckocsikra és teherautókra. A tüzet a szovjetek nagy erőkkel viszonozták és az épületet tulajdonképpen megsemmisítették. A harcok során megölt szovjet katonák számát nem lehetett megállapítani. A csoport tagjai november 6-ig harcoltak. Miután a helyzetük tarthatatlanná vált, a házak pincéinek falait áttörve menekültek, közben polgári ruhákat szereztek a Maradék-feldolgozó KTSZ Thaly Kálmán utcai raktárából. Egyes tagok részt vettek a Tompa utca sarkán lévő Közért, valamint a Boráros tér 6. szám alatti italbolt kifosztásában.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest IX.
Jogerős döntés

Onestyák László (Pázmánd, 1938) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette, többrendbeli, szám szerint meg nem határozható gyilkosság bűntettének kísérlete, háromrendbeli, ebből egy esetben a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kárt okozó rablás bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten, bűnszövetkezetben és felfegyverkezve elkövetett lopás bűntette, valamint felfegyverkezve, tolvajszövetségben elkövetett kétrendbeli lopás bűntette miatt összbüntetésként halálra ítélték.

Kallusi Sámuel (Mezősámsond, 1924.) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalom vezetésének bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésként 15 évi börtönre ítélték.

Blaskovics Pál (Gyöngyöspata, 1936) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint felfegyverkezve, tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésként 12 évi börtönre ítélték.

Cserépy Gyula (Budapest, 1931) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, szám szerint meg nem határozható gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésként életfogytig tartó börtönre ítélték.

Talsand József (Budapest, 1938) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, kétrendbeli, felfegyverkezve, tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette, valamint egyrendbeli, a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésként 20 évi börtönre ítélték.

Misek Károly (Budapest, 1939) VI. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, kétrendbeli, felfegyverkezve, tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette, közveszély színhelyén csekély értékre nézve társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntette, valamint jogtalan elsajátítás bűntette miatt összbüntetésként 6 évi börtönre ítélték.

Németh Lajos (Budapest, 1939) VII. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, szám szerint meg nem határozható gyilkosság bűntettének kísérlete, közveszély színhelyén csekély értékre nézve a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntette, valamint jogtalan elsajátítás bűntette miatt összbüntetésként 8 évi börtönre ítélték.

Friedbauer Zoltán (Budapest, 1939) VIII. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint egyrendbeli, fegyverkezve, tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésként 5 évi börtönre ítélték.

Fehér Nándor (Budapest, 1941) IX. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére, a vasút területén elkövetett kisebb súlyú lopás bűntette, felfegyverkezve, tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette, valamint orgazdaság bűntette miatt összbüntetésként 2 évi és 6 havi börtönre ítélték.

Czifrik István (Hatvan, 1928) X. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint közveszély színhelyén elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésként 4 évi börtönre ítélték.

Király György (Budapest, 1940) XI. rendű fiatalkorú vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésként 5 évi börtönre ítéltek.

Babiák István (Budapest, 1933) XII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 8 évi börtönre ítélték.

Zódor János (Nagykőrös, 1936) XIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli, szám szerint meg nem határozható gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette, valamint közveszély színhelyén elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésként halálra ítélték.

Musinszky Mihály (Budapest, 1907) XIV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 10 évi börtönre ítélték.

Horváth Aladár (Budapest, 1937) XV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönre ítélték, a büntetés végrehajtását 3 évi próbaidőre feltételesen felfüggesztették.

Kovács Éva (Nyíregyháza, 1935) XVI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A Fővárosi Bíróság ítéletében Cserépy Gyula IV. rendű vádlottat az egyrendbeli tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette miatt ellene emelt vád alól, illetve Talsand József V. rendű vádlottat az egyrendbeli, a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntette miatt ellene emelt vád alól bizonyítottság hiányában felmentette.
Az elsőfokú ítélet Fehér Nándor IX. rendű vádlottra vonatkozó része jogerős és végrehajtható volt 1958. április 10-i hatállyal.
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa 1959. január 16-án a jogerős ítélet Kovács Éva XVI. rendű terheltre vonatkozó részét megváltoztatta és a terheltet az ellene emelt vád alól bizonyítékok hiányában felmentette.
A Budapesti Katonai Bíróság 1959. december 29-én Blaskovics Pál vonatkozásában a jogerős ítéletet hatályon kívül helyezte, és az 1954-ben szökés és más bűncselekmények miatt feltételesen felfüggesztett 1 évi börtönbüntetését utólagosan az 1958-as büntetéssel összevonta.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-142548
HU ÁBTL 3.1.9. V-142548/a
HU ÁBTL 3.1.9. V-142548/1-4
HU BFL – XXV.4.a.7 – 5652 – 1957