Kovács Dezső és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Kapfinger Tibor
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Katonai Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1958. 04. 12.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Katonai Bíróság különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Kiss István Gábor
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
B. III. 278/1958
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága Katonai Kollégiumának különtanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Szimler János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Katf. Kt. 747/1958
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

A vádlottak többsége október 27. és 29. között csatlakozott a budapesti VII. kerületi nemzetőrséghez. A szervezet október 29-én a VII. kerületi Tanács épületéből átköltözött a Wesselényi utca 49. szám alá. A nemzetőrség egyik tagja, Kovács Dezső felvette a kapcsolatot Solymosi János honvéd alezredessel, akinek javaslatára megszüntették az egység nemzetőri jellegét és Wesselényi zászlóalj elnevezéssel önálló fegyveres csoportot alakítottak. A kb. 40 főből álló csoport vezetője Kovács Dezső lett. Solymosi alezredes tanácsára öttagú „Forradalmi Katonai Tanácsot” választottak, amelynek parancsnoka szintén Kovács Dezső lett, tagjai voltak többek között Dóczi Dénes és Kovács Imre is. Katonai mintára az egységet szakaszokra, illetve rajokra osztották, katonai tanácsadóként Besnyő E. József százados, Koczka Endre százados és Kőrösi László főhadnagy nyújtottak segítséget. Október 30-án a fegyveres csoport kivonult a Köztársaság térre és részt vettek a pártház ostromában. Október végén, november elején államvédelmi beosztottakat kerestek, lakásukon házkutatást tartottak. November 3-án a megnövekedett létszám (150-200 fő) miatt átköltöztek a Royal szállóba. A szálló környékén lévő házakban Kovács több rajt helyezett el, tüzelőállásokat, barikádokat építettek és november 4-én tüzet nyitottak az odaérkező szovjet katonai egységekre. A harcok következtében több szovjet katona életét vesztette és a szálloda kigyulladt épületében is jelentős kár keletkezett. November 6-án és 7-én a csoport tagjainak nagyobb része feladta a harcot és hazament.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest VI.
Budapest VII.
Budapest VIII.
Jogerős döntés

Kovács Dezső (Gyömrő, 1920) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár tekintetében, ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás és rongálás bűntette, valamint többrendbeli személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Kovács Imre (Monor, 1929) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár tekintetében, ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás és rongálás bűntette, valamint többrendbeli személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Dóczi Dénes (Budapest, 1932) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár tekintetében, ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás és rongálás bűntette, többrendbeli személyes szabadság megsértésének bűntette, valamint rablás bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Kőrösi László (Miskolc, 1928) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi és 6 havi börtönre ítélték.

Koczka Endre (Budapest, 1929) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi börtönre ítélték.

Péli Gyula (Lajosmizse, 1935) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette, valamint fegyver- és lőszerrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 12 évi börtönre ítélték.

Kovács Gáspár (Monor, 1932) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, többrendbeli személyes szabadság megsértésének bűntette, valamint rablás bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.

Szegi István (Pestújhely, 1918) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette, valamint személyes szabadság megsértésének bűntette miatt összbüntetésül életfogytig tartó börtönre ítélték.

Győr Zoltán (Balatonszárszó, 1939) IX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésül 15 évi börtönre ítélték.

Sárosi Béláné sz. Szabó Julianna (Álmosd, 1935) X. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette miatt 5 évi börtönre ítélték.

Varga József (Püspökladány, 1925) XI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette, valamint rablás bűntette miatt összbüntetésül életfogytig tartó börtönre ítélték.

Modori Sándor (Borszörcsök, 1923) XII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette, többrendbeli személyes szabadság megsértésének bűntette, valamint rablás bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Besnyő E. József (Budapest, 1919) XIII. rendű vádlott vonatkozásában a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntettében a bűnösség megállapítását és a büntetés kiszabását mellőzték és ellene az eljárást megszüntették.

Priska József (Zagyvapálfalva, 1936) XIV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, többrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten és bűnszövetkezetben elkövetett lopás bűntette miatt összbüntetésül 12 évi börtönre ítélték.

Besenyi Józsefné sz. Rostás Rozália (Lajosmizse, 1896) XV. rendű vádlottat orgazdaság bűntette miatt 3000 (háromezer) forint pénzbüntetésre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A Budapesti Katonai Bíróság 1962. július 4-én hozott ítéletében Péli Gyula VI. rendű vádlott esetében az 1960. szeptember 8-án fogolyszökés bűntette miatt kiszabott 2 évi, illetve az 1962. március 9-én izgatás bűntette miatt kiszabott 2 évi börtönbüntetését, valamint az 1958. június 30-i ítélettel megállapított 12 évi szabadságvesztés büntetési tételeit hatályon kívül helyezte és utólagosan összbüntetésül 14 évi és 4 havi börtönre ítélte.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-143661
HU ÁBTL 3.1.9. V-143661/1-4
HU HIM HL – XI.22 – 278/1958