1948. szeptember 6-án a Kádár János belügyminiszter által kibocsátott rendelet értelmében – szeptember 10-ei hatállyal – megszűnt a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya elnevezés, s a helyette létrejött középfokú hatósági szervezet neve Belügyminisztérium Államvédelmi Hatósága (BM ÁVH) lett. A jelentősen kiszélesített hatáskörű államvédelmi szervet közvetlenül a belügyminiszter alá rendelték. A BM ÁVH-hoz került az Államrendőrség határ-, folyam-, és légi közlekedési rendészeti hatóságai, a Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság (KEOKH) és az útlevelek kiállításának joga az ország egész területén. A szerv jogköre a 288.010/1948. BM. sz. rendelettel még tovább bővült: vezetője első fokú hatósági jogkört gyakorolhatott az állam érdekei szempontjából aggályos személyek kitiltásának, rendőrhatósági felügyelet (ref.) és őrizet alá helyezésének elrendelésében. (Egy újabb rendelettel az ügyek felülvizsgálatát is a hatóság végezhette).
Gáspár Gusztáv 1948. október 25-én átszökött Ausztriába, majd András Károly újságíró felkérésére elvállalta, hogy a francia titkosszolgálat részére gazdasági, politikai és katonai vonatkozású adatokat gyűjt a hozzá segélyért forduló magyar menekültektől. Iványi Jánossal pedig megállapodott abban, hogy 1949 nyarától az Iványi által vezetett - de a franciáknak információkat gyűjtő - kémszervezet tagjait a Caritas ellátmányából támogatni fogja.
Megadja László 1944-1945 fordulóján a Nyilaskeresztes Párt nyomozójaként Budapesten kihallgatásokat vezetett, amelyek során embereket bántalmazott. Részt vett az üldözöttek begyűjtésére indított razziákban és az emberek Duna partra kísérésében, ahol társai kivégezték őket.
Németh István 1942 tavaszától a nagykátai 401. sz. különleges munkásszázad keretlegényeként a keleti fronton durván, embertelenül bánt a rá bízott munkaszolgálatosokkal. Részt vett sokuk törvénytelen kivégzésében, többen pedig az általa elrendelt elégtelen élelmezés okozta végelgyengülésben hunytak el.
Roediger-Schluga Miklós 1946 tavaszától kezdve politikai, gazdasági és katonai jellegű adatokat szolgáltatott az Amerikai Egyesült Államok budapesti követségén szolgálatot teljesítő tisztviselőknek. A tevékenységébe bevont személyek segítségével pontos képet festett megbízóinak például a magyar hajózás és a magyar vasút helyzetéről, valamint a Vörös Hadsereg magyarországi tevékenységéről.
Magasházy Ödön 1947-től kezdve bizalmas adatokat juttatott el az amerikai követség számára a Weiss Manfréd Acél- és Fémművek és más magyar üzemek működéséről.
Rózsa Zoltán ezredes 1944 őszén a 70. honvéd gyalogezred parancsnokaként a keleti hadműveleti területen fekvő Mátészalkán, Nyírbogdányban és Gömbösfalván hadbírói eljárás nélkül, tehát törvénytelenül több katonai és polgári személyt kivégeztetett.