Mindszenty József és társai bűnügye

Mindszenty József prímás, esztergomi bíboros-érsek a magyar népi köztársaság megsemmisítése és a Habsburg-restauráció céljából támogatta és szervezte a belföldi és külföldi legitimista mozgalmat. Többször tiltakozott a köztársasági államforma törvénybe iktatása ellen, majd a köztársaság kikiáltása után Baranyai Jusztin egyetemi tanárral együtt titokban igyekezett összefogni a legitimistákat, akik a királyság visszaállításáig Mindszentyt akarták ideiglenes államfőnek és a köztársaság megdöntésének esetére összeállítottak egy legitimistákból álló kormánylistát.
Mindszenty és Baranyai megbízottak révén már 1945-ben felvették a kapcsolatot Habsburg IV. Károly egykori magyar király fiával, Ottóval és tájékoztatták őt céljaikról. 1947 nyarán Mindszenty Zakar András prímási titkárral Észak-Amerikába utazott. Ottawában titokban találkozott Zitával, IV. Károly özvegyével, majd titokban megbeszélést folytatott Ottóval, később New Yorkban találkozott Spellmann amerikai bíborossal, akinek támogatását kérte legitimista céljai elérése érdekében.
1946-tól kezdve kérte az angolszász hatalmakat, hogy erőszakosabban avatkozzanak be a magyar belügyekbe. 1947-től kapcsolatban állt Selden Chapin budapesti amerikai követtel, aki támogatta legitimista céljaikat és azt kérte Mindszentytől, hogy lássa el Magyarországra vonatkozó belpolitikai, gazdasági és katonai jellegű adatokkal. Mindszenty ezt Zakar András útján teljesítette is.
Amerikai és egyházi kapcsolatait felhasználva igyekezett elérni, hogy a németországi amerikai megszálló erők birtokában lévő Szent Korona addig ne kerüljön vissza Magyarországra, ameddig aktuálissá nem válik Habsburg Ottó megkoronázása.
1945-től kezdve egyrészt külföldi útjai során, másrészt külföldi küldeményekből összesen 81 300 amerikai dollár és dollárcsekk birtokába jutott. Ezen összeg kisebbik részét törvény szerint beszolgáltatta a Magyar Nemzeti Banknak, egy részét tiltott magánforgalomban zugárfolyamon értékesítette, egy részét pedig valutában szétosztotta a magyar egyházi vezetők között.

Esterházy Pál a földreform és az államosítások során elvesztett vagyona ellenére még mindig rendelkezett kb. 3 millió forint értékű ingatlannal és ingósággal, valamint 11 000 dollár készpénzzel. Tervbe vette ezen vagyon eladását, az értük kapott forintösszeg amerikai dollárra való váltását, majd a dollár átcsempészését Ausztriába, ahol még jelentős vagyontárgyakkal rendelkezett. E dollárvásárlások során 1947-ben több ezer dollár névértékű dollárcsekket és bankjegyet vásárolt áttételesen Mindszentytől, sőt mindezt a zugpiacon elérhető forgalmi árnál magasabb áron tette, hogy ezzel is támogassa a magyarországi legitimista szervezkedés célkitűzéseit. Az így birtokába került kb. 30 000 dollárt kitevő dollárcsekket és bankjegyet nem jelentette be a Magyar Nemzeti Banknak és nem helyezte zárolt letétbe, hanem csempészúton Bécsbe juttatta.

Ispánky Béla kollégiumi prefektust 1948 szeptemberében felkereste egy Rómából érkezett külföldi hölgy, aki leveleket hozott magyar egyházi személyeknek, egyben felkérte arra, hogy 200 dollárért cserébe küldjön számára bizalmas anyagokat titkosírással készített levelek útján. Ispánky a feladatot vállalta és Tóth László állásnélküli újságírót bízta meg a demokratikus államrendet kedvezőtlen színben feltüntető, belpolitikai, gazdasági és katonai jellegű hírek gyűjtésére. Tóth összesen hét híranyagot állított össze, amelyekért 2 000 forintot kapott Ispánkytól, aki a jelentéseket a kért módon, postai úton eljuttatta Rómába.

Nagy Miklós, az Actio Catholica titkára tudott Ispánky és Tóth kémtevékenységéről, de nem jelentette a hatóságoknak. E mellett az Actio Catholica országos megbízottja által 1948 nyarán rábízott 18 000 amerikai dollárt és 20 000 svájci frankot nem helyezte zárolt letétbe a Magyar Nemzeti Bankban, hanem egy részét zugárfolyamon értékesítette.