Rusznyák László és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Kádár Ignác
Az eljáró ügyészség megnevezése
Fővárosi Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
nincs adat
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Halász Pál
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Gys. B. II. 2383/1957/2.
Az ítélet jogereje
nem jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Borbély János
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
Nbf. I. 5185/1957/30.
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

1956. október 25-én a budapesti tüntetésekről érkező hírek hatására a pilisi szénbányáknál beszüntették a munkát, majd a pilisszentiváni tárónál gyűlést hívtak össze. Az összegyűltek gróf Andrássy Alfréd javaslatára úgy döntöttek, hogy másnap bemennek Budapestre és tüntetni fognak a Parlament előtt. Október 26-án mintegy 250-300 fő gyalog elindult a fővárosba, a Parlamenthez azonban nem jutottak el, mert a hidakon már szovjet katonák álltak őrséget. A tömegből egy csoport a Széna tér felé vette útját, ahol csatlakoztak a barikádokat építő felkelőkhöz. Ettől kezdve részt vettek az ottani fegyveres harcokban, államvédelmi tisztek és pártfunkcionáriusok letartóztatásában, a II. kerületi pártszékház, a Maros utcai laktanya, illetve a szombathelyi határőr laktanya elfoglalásában. Rusznyák László, Czimer Tibor, Bán Róbert és Ekrem Kemál vádlottak vezető szerepet játszottak ezekben az eseményekben.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest
Pilisszentiván
Pest vármegye
Szombathely
Vas vármegye
Jogerős döntés

Rusznyák László (Csilizradvány, 1933) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntette, valamint kétrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár okozásával nem járó rablás bűntette miatt halálra ítélték.

Czimer Tibor (Budapest, 1923) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntette, háromrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár okozásával nem járó rablás bűntette, valamint a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás bűntette miatt halálra ítélték.

Laurinyecz András (Kondoros, 1927) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalom kezdeményezésének bűntette, egyrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár okozásával nem járó rablás bűntette, valamint ötrendbeli gyilkosság bűntettének kísérlete miatt halálra ítélték.

Hugyecz Pál (Békéscsaba, 1913) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint kétrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár okozásával nem járó rablás bűntette miatt 20 évi börtönbüntetésre ítélték.

Táky Gyula (Budapest, 1936) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint egyrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár okozásával nem járó rablás bűntette miatt 10 évi börtönbüntetésre ítélték.

Neubrandt Rezső (Rákosszentmihály, 1936) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalom vezetésének bűntette, valamint háromrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár okozásával nem járó rablás bűntette miatt életfogytig tartó börtönbüntetésre ítélték.

Nyárfádi László (Békés, 1937) VII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint egyrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár okozásával nem járó rablás bűntette miatt 6 évi börtönbüntetésre ítélték.

Ábri Benjámin György (Marosvásárhely, 1919) VIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette, valamint egyrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár okozásával nem járó rablás bűntette miatt 20 évi börtönbüntetésre ítélték.

Bán Róbert (Budapest, 1934) IX. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntette, egyrendbeli a társadalmi tulajdon sérelmére különösen nagy kár okozásával nem járó rablás bűntette, valamint orgazdaság bűntette miatt halálra ítélték.

Vasvári Ottó (Budapest, 1931) X. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 15 évi börtönbüntetésre ítélték.

Ekrem Kemál (Szkopje, 1924) XI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalom kezdeményezésének és vezetésének bűntette, a társadalmi tulajdon sérelmére ismételten elkövetett lopás bűntette, valamint kétrendbeli magánszemély sérelmére elkövetett lopás bűntette miatt halálra ítélték.

Fazekas István (Pilisvörösvár, 1936) XII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 3 évi börtönbüntetésre ítélték.

Rajk Tivadar (Mezőtárkány, 1936) XIII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 4 évi börtönbüntetésre ítélték.

Hannus Imre (Besenyőtelek, 1929) XIV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 5 évi börtönbüntetésre ítélték.

Negele Tibor (Budapest, 1933) XV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 5 évi börtönbüntetésre ítélték.

Árgyelán Gábor (Gyula, 1932) XVI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 4 évi börtönbüntetésre ítélték.

Csépányi Dezsőné sz. Hamar Valéria (Ózd, 1937) XVII. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezett mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 1 évi börtönbüntetésre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Az elsőfokú tárgyalás részben nyilvános, részben pedig zárt volt.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-146379
HU ÁBTL 3.1.9. V-146379/1-2
HU BFL – XXV.4.a – 2383 – 1957