Ammer István és társai bűnügye

Ammer István a nyilas hatalomátvételt követően fegyveres pártszolgálatot teljesített a Radetzky laktanyában, majd kinevezték nyomozónak. 1944. december 10-én megbízták a Molnár utca 11. szám alatti nyilasházhoz tartozó pártszolgálatosok vezetésével. A feljelentések alapján parancsot adott üldözött személyek előállítására, megkínzására, gettóba vagy a rendőrségre történő bekísérésére, sok esetben a Duna-parton történő törvénytelen kivégzésére. Személyesen is részt vett a rablásokban és gyilkosságokban. Amikor december 24-én a nyilas kerületvezető elhagyta Budapestet, annak helyettese helyett a teljhatalmat Ammer gyakorolta.
Gerzsényi Pál 1944. november közepén lépett be a Nyilaskeresztes Pártban és javadalmazás fejében, mint tisztviselő vállalt állást a Molnár utcai nyilasházban. Ő vezette a Hungarista Légió tagtoborzó irodáját, de részt vett az igazoltatásokban és az előállításokban, valamint a kivégzésekben is. December 24-én a kerületvezetővel együtt elhagyta Budapestet és Kőszegen pártszolgálat-vezetőnek nevezték ki.
Puza Andor és testvére, Sándor 1944 novemberében a hadi események elől Budapesten pártszolgálatra jelentkeztek a Molnár utcai nyilasházban. Részt vettek a razziákon és az előállításokon, valamint üldözöttek bántalmazásában.
Nagy Ferenc 1941 óta volt tagja a Nyilaskeresztes Pártnak. A Királyi Pál utcai nyilasházban munkásvezetőként tevékenykedett, majd miután az ottani nyilasház a Molnár utcába költözött Nagy a Királyi Pál utcában maradt a nyilas párthelyiségek vezetőjeként. Emellett azonban részt vett előállításokon és kivégzésekben a Molnár utcai pártszolgálatosokkal együtt.
Szomoray Gyula 1944. december 4-től teljesített pártszolgálatot a Molnár utcában. Fegyveres őrséget adott, valamint előállításokban vett részt.
Marosi András 1944. decemberben lépett be a Nyilaskeresztes Pártba, mint a Hungarista Légió összekötő tisztje. Emellett pártszolgálatosként tevékenykedett, részt vett előállításokban és üldözöttek bántalmazásában.
Szomoray Gyuláné a Molnár utcai nyilas kerületvezető testvére volt. 1944 decemberében elmenekült Budapestről, azonban később visszatért és beköltözött a Molnár utcai nyilasházba. Nyilas karszalagokat varrt, jelen volt a kihallgatásokon, ahol sértő megjegyzéseket tett az üldözöttekre.
Danka Károly 1944. november 24-én jelentkezett a nyilasházban szolgálatra, kinevezték a kerületvezető sofőrjének, így részt vett a kerületvezető által tartott razziákon.
Koppány Béla 1939 óta nyilas körzetvezető volt. 1944. október 15-e után a Molnár utcai központban fegyveres őrséget adott és telefonügyelet tartott. Részt vett az elhurcolásokban, a fosztogatásokban, valamint a kínzásokban is.
Simon József 1944. október végétől teljesített pártszolgálatot, előbb a Királyi Pál utcában, majd a Molnár utcában, razziákon és az elhurcolásokban vett részt.
Kovács Emil 1944. októberben jelentkezett a Nyilaskeresztes Pártba és pártszolgálatra. Több alkalommal szolgálatot teljesített a gettóban.
Szabó Mihály nyilas pártszolgálatot teljesített, valamint annak a nyilas raktárnak a vezetője lett, ahová a lopott holmikat szállították.
Nagy Ferenc 1944. december 12-én jelentkezett pártszolgálatra. Kinevezték összekötőnek a nyilasház és a Hungarista Légió között. Egy alkalommal részt vett egy üldözött személy gettóba szállításában.
Harangozó Lajos 1940 óta volt a Nyilaskeresztes Párt tagja. 1944. december 21-én pártszolgálatra jelentkezett, fegyveres őrséget adott, több alkalommal részt vett razziákon.