Rajk László belügyminiszter az 1946. október 6-án kelt 533.900/1946. B.M. sz. rendeletével megszüntette a Magyar Államrendőrség vármegyei főkapitányságait, járási kapitányságait, a Vidéki Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályát pedig beolvasztotta a Budapesti Főkapitányság Politikai Rendészeti Osztályába. Létrejött a Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya (ÁVO), élére a budapesti politikai rendészeti osztály vezetője, Péter Gábor került. A szervezet működési köre kiterjedt az ország egész területére, a szolgálat irányítását, felügyeletét és ellenőrzését a belügyminiszter közvetlenül gyakorolta.
Bodor János István, Skultéti Sándor, Komáromi Miklós és Kazinczy Béla a második világháború utáni időszakban lőfegyvereket és lőszert szereztek. 1946-ban elhatározták, hogy az Abony határában húzódó telefon- és távíróvezetéket megrongálják, a javításra küldött szovjet katonákat pedig lelövik. Első próbálkozásuk 1946 őszén nem járt eredménnyel, 1947 őszén Bodornak, Skultétinek és Komárominak már sikerült kárt tennie a vezetékekben. 1948.
Csornoky Viktor, a Független Kisgazdapárt (FkgP) országgyűlési képviselője, a washingtoni magyar követség első titkára, majd kairói magyar nagykövet 1947-ben Budapestre kinevezett amerikai diplomaták segítségét kérte a szovjet hatóságok által letartóztatott Kovács Béla érdekében. 1947-től nyugati diplomatákkal és magyar emigránsokkal tárgyalt apósa, Tildy Zoltán köztársasági elnök jogellenes Nyugatra távozásának előkészítéséről. 1948-ban diplomáciai táviratokat és Magyarországot rossz fényben feltüntető adatokat közölt az Amerikai Egyesült Államokban élő magyar emigránsokkal.
Az 1930-as évek elején alakult Magyar Testvéri Közösség nevű titkos társaság néhány tagja, Arany Bálint, Héder János, Kiss Károly és mások a második világháború után aktívan be akartak kapcsolódni a magyar politikai életbe. 1945 őszén Szent-Miklóssy István, 1946 tavaszán pedig Szentiványi Domokos és Donáth György is csatlakozott hozzájuk. Új tagokat elsősorban Budapesten szerveztek be. A szervezkedés célul tűzte ki a német megszállás előtti államrend visszaállítását az értelmiség egy részére és a parasztságra támaszkodva.
1944-ben Kozma Andor tartalékos őrmesteri, Tóth Sándor pedig szakaszvezetői rendfokozatban az I. Páncélos Hadosztály I/b. (kémelhárító) Osztályán teljesítettek szolgálatot polgári ruhás nyomozóként. Az alakulat Battonyáról Budapestre történt visszavonulása alatt, 1944 augusztusa és 1944. december 23. között hosszabb-rövidebb ideig együttműködött a nyomozókkal Balázs László, Bugyi Károly, Molnár Imre és Dévai Duda Kamilla.
Megadja László 1944-1945 fordulóján a Nyilaskeresztes Párt nyomozójaként Budapesten kihallgatásokat vezetett, amelyek során embereket bántalmazott. Részt vett az üldözöttek begyűjtésére indított razziákban és az emberek Duna partra kísérésében, ahol társai kivégezték őket.
Az elsőfokú ítélet szerint Misky Árpád 1919 őszén a Sárospatak és Végardó közötti műúton Jaszter Dezső csendőrtiszthelyettessel és néhány társával együtt részt vett négy egykori vöröskatona bántalmazásában, majd törvénytelen kivégzésében.
Réti János és Dukovics Hugó a második világháború alatt a Nyilaskeresztes Párt budapesti vezetői közé tartoztak. Dukovics részt vett a nyilas hatalomátvétel előkészítésében és végrehajtásában, ennek során SS egyenruhát hordva három személyt meggyilkolt. Rétit az 1944. október 20. utáni napokban a Nemzeti Számonkérő Különítmény (NSZK) polgári tagozatának országos vezetőjévé nevezték ki, helyettese Dukovics lett.
Rózsa Zoltán ezredes 1944 őszén a 70. honvéd gyalogezred parancsnokaként a keleti hadműveleti területen fekvő Mátészalkán, Nyírbogdányban és Gömbösfalván hadbírói eljárás nélkül, tehát törvénytelenül több katonai és polgári személyt kivégeztetett.