nincs adat

1949 elején Kremzow Frigyes volt katonatiszt illegális mozgalmat hozott létre Barabás, Révaranyos és Kisar térségében. A szervezkedéshez 1949 szeptemberében csatlakozott a környékről származó, Budapesten tanuló Kozák István orvostanhallgató révén Klimics István csepeli munkás is, aki 1949 elejétől a Rákosi Mátyás Művek dolgozói között a budapesti brit követség megbízásából propaganda anyagokat terjesztett. Az 1949 júliusában Ausztriába szökött és ott az amerikai titkosszolgálattal (CIC) együttműködést vállaló Gábor István volt szatmárcsekei rendőrőrmester 1949.

Gödölle Béla és Jamrich János 1919 augusztusában és szeptemberében a Prónay-különítmény tagjaiként Kaposvárott részt vettek több olyan személy törvénytelen kivégzésében, akik a proletárdiktatúra idején szerepet vállaltak. Részt vettek például Latinka Sándor baloldali politikus és négy társa agyonlövésében, akiket 1919. szeptember 16-án a Kaposvári Törvényszék fogházából egy tiszt segítségével kihozattak és a város határában kivégeztek.

1948 novemberében Mindszenty József hercegprímás megbízást adott politikai tanácsadójának, Bozsik Pál plébánosnak, volt országgyűlési képviselőnek, hogy várható letartóztatása esetén, a közeli rendszerváltozás és amerikai megszállás reményében szervezzen összeesküvést a hatalom átvétele és a népi demokrácia vívmányainak felszámolása céljából.

Jaczkó Iván 1946-tól lakásán engedély nélkül fegyvereket tartott. Miután bátyját, Jaczkó Pált 1947 elején a Magyar Testvéri Közösség tagjaival szemben indított büntetőügy kapcsán letartóztatták, erőszakos hatalomátvételt próbált elérni. 1947 szeptemberétől méreggel preparált leveleket küldött vezető politikusok címére, 1947 októberétől pedig Vizy Károllyal és Fóris Elemérrel együtt gyújtó- és robbanószerkezetek előállításában vett részt. 1947. november 13-án délelőtt Vizyvel pokolgépes merényletet kíséreltek meg a budapesti városházán.

Karátsony László vezérkari beosztásaiban maximálisan együttműködött a németekkel, kiszolgálta az érdekeiket. Francia, spanyol és svájci katonai attaséként hírszerzést folytatott. Alakulatával a Kárpátokban akkor is folytatta a harcot a szovjet hadsereg ellen, amikor az 1. magyar hadsereg vezetői már beszüntették az ellenállást. A reménytelen helyzet miatt elszaporodott szökési kísérleteket kíméletlenül megtorolta. Jóváhagyta, hogy nyilas beosztottja Kassa kiürítésekor 14-16 éves fiatalokat sorozzon be és kiképzésük után a hadosztály arcvonalának feltöltésére használja őket.

Kelemen Károly és társai 1942 júniusa és 1943 januárja között a keleti fronton a VII/2. közérdekű munkaszolgálatos század keretében szolgálva munkaszolgálatosok bántalmazásában vettek részt és ezzel több személy halálát okozták.

Kiss István államvédelmi határőr 1949. október 4-én elöljáróját félrevezetve szabadságot kért és kapott, majd másnap illegálisan átlépte az oszták-magyar határt. Salzburgban kapcsolatba került az amerikai hírszerző szervezettel (CIC), kihallgatása során államvédelmi szolgálata alatt tudomására jutott katonai titkokat közölt velük. 1950. április 13-án megkísérelt illegálisan visszatérni Magyarországra.

Kozma István vezérőrnagy, akit 1942 tavaszán Marosvásárhelyre vezényeltek és megbíztak a székely határőrség megszervezésével, 1944-ben önként belefolyt a meginduló gettózásba. Az akció hatékony lebonyolítása érdekében tábori csendőröket és járműveket bocsátott a közigazgatási szervek rendelkezésére. 1944 júliusában a lengyelországi Luzki térségében a lehető legkeményebb módszerekkel próbálta megakadályozni hadosztálya visszavonulását, többeket eljárás nélkül kivégeztetett, több szökésben lévő honvédre pedig saját kezűleg lőtt rá.

Lantos János 1945 elején a Nemzeti Számonkérő Különítmény csendőregységének tagjaként a budai várban részt vett a XIV/2. kisegítő karhatalmi alakulat baloldali tagjainak és a Vörös Brigád elnevezésű ellenállási csoport tagjainak súlyos bántalmazásában és hét személy törvénytelen kivégzésében.

Tóth József államvédelmi határőr 1950. július 17-én a csornai határvadász zászlóalj nagycenki őrséről Béres István határőrtársával együtt szolgálati fegyverét és 40 db lőszert magához véve járőrszolgálatba ment. A szolgálat során fegyvereiket és a lőszert magyar területén egy bokor alá rejtették, majd átszöktek Ausztriába. Néhány nap múlva Tóth Józsefet egy osztrák csendőrjárőr elfogta és a szovjet parancsnokságnak átadta, Béres Istvánnak sikerült elmenekülnie.