B. Fekete János és társai bűnügye
1944 őszén Kecskeméten B. Fekete János három fiával közösen megölt egy hozzájuk betért szovjet katonát.
1944 őszén Kecskeméten B. Fekete János három fiával közösen megölt egy hozzájuk betért szovjet katonát.
Bánki László a kassai csendőrkerület ungvári nyomozó alosztályának vezetőjeként 1940-ben az ungvári, 1941-ben a munkácsi, 1942-ben pedig a központi nyomozó parancsnokság összekötő tisztjeként a budapesti kommunistaellenes eljárások egyik irányítója volt, a vizsgálat során száznál több személyt bántalmaztak az Andrássy laktanyában (Bp. X. Hungária krt. 19-21.), az eljárások következtében végezték ki Schönherz Zoltánt és Rózsa Ferencet.
Bencsik József 1956. október 25-én a Kálvin téren fegyverosztáskor szerzett egy honvédségi gépkarabélyt a hozzá tartozó 10 darab lőszerrel. A Baross utca sarkán részt vett a barikád építésében. Pár nap múlva tüzet nyitott és kézigránátot dobott egy arra haladó szovjet harckocsira, majd fegyverét otthagyva eltávozott. Hamarosan azonban szerzett egy géppisztolyt. Október 30-án este két ismeretlen személy be akart menni abba a házba, amelyben Bencsik lakott, ő felszólította őket, hogy távozzanak.
Bessenyei István 1944. május 12-én belépett a Magyar Megújulás Pártjába, 1944. október 14-én pedig a Halálfejes Légióba. 1944. október második felében részt vett Pestszenterzsébeten egy személy, Óbudán pedig 42 személy törvénytelen kivégzésében.
Csanádi Pál és Rajkay Gábor az 1946-os évben a budapesti amerikai követség alkalmazásában álltak. Ott szerzett ismeretség révén Rajkay már 1948-ban önként vállalkozott hírszerzésre James Peter Kopcsak alezredesnél, az amerikai helyettes katonai attasénál, aki azonban nem vette igénybe szolgálatait. 1950 januárjában mindketten tényleges katonai szolgálatra vonultak be, ennek során katonai titkot képező adatokat gyűjtöttek abból a célból, hogy azokat idegen állam hatóságával közöljék. A házkutatások során mindkettejüknél fegyvert találtak.
Eitler Antal katonai szolgálata alatt, 1948 áprilisától az amerikai titkosszolgálat (CIC) ügynöke, Rangl (Kecskeméti) István számára katonai titkokat adott át. Ezek megszerzéséhez több honvédot és polgári személyt beszervezett, többek között Remenyik Miklóst is.
Ereky Károly publikációiban és politikusokhoz írott memorandumaiban a fajvédő és nemzeti szocialista eszméket támogatta, 1944. március 19. után belépett a Nemzeti Szocialista Pártba és együttműködött a Gestapóval. 1945 februárjában Ausztriába távozott, ahol 1945. augusztus végén őrizetbe vették és Budapestre szállították.
Fábián Lajos 1936-tól egészen 1945-ig vezető pozíciókat töltött be a Honvédelmi Minisztériumban, ezáltal részese volt a hadseregnek a háborúra való felkészítésében, 1941-től pedig az iparnak és a munkaerőnek háborús célokra való mozgósításában. 1944. október 15-e után a minisztérium munkaügyi csoportfőnökeként a nyilasok és a németek rendelkezésére bocsátotta az irányítása alatt álló munkaszolgálatos századokat és polgári munkaerőt.
Fehér András 1940-től a Nyilaskeresztes Párt jászapáti szervezetének tagja, 1943-tól a község nyilas vezetőjének helyettese volt. 1944. október 15. után fegyveres pártszolgálatot teljesített.
Fodor Gyula 1949. május 11-én jogellenesen Ausztriába távozott, ott a brit titkosszolgálatnak (FSS) katonai titkokat adott át. 1950 márciusában az amerikai titkosszolgálattal (CIC) együttműködésben vállalta, hogy részükre további katonai információkat szerez, illetve ügynököket szervez be, majd illegális úton visszatért Magyarországra.