Ugrás a tartalomra

Pálházi Ferenc és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
Az eljáró ügyész megnevezése
Szénási Géza
Az eljáró ügyészség megnevezése
Legfőbb Ügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 04. 16.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Molnár László
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Nb. I. 5004/1957/7.
A jogerős döntés szerinti tényállás

Az „ellenforradalom” napjaiban mind a négy vádlott tagja volt a Szabad Nép székházat, a Corvin Állami Áruházat és ezek környékét megszállva tartó mintegy 70-80 főből álló fegyveres csoportnak, amelyet Dudás József és Kovács András vezetett. A csoport tagjai rendszeresen folytattak portyákat a fővárosban általuk ellenségesnek vélt személyek után kutatva, törvénytelenül vettek őrizetbe államvédelmi tiszteket, törtek be azok lakására, majd fosztották ki azokat. A harcok végeztével, a menekülést segítve a csoport tagjai civil ruhákba öltöztek a Corvin Áruházban, ezzel mintegy 1,5 millió forintnyi kár keletkezett a társadalmi tulajdonban.
Pálházi Ferenc a Corvin Áruház épületében berendezkedő kisebb fegyveres alakulatot vezette. Letartóztatásokban, kihallgatásokban vett részt. November 4-ről 5-re virradó éjszaka Kovács András utasítására a Stáhly utcában agyonlőtte a korábban őrizetbe vett Sarkadi István ügyészt, míg csoportjának egy „Góliát” gúnynevű tagja ugyanekkor meggyilkolta Fodor Pál államvédelmi főhadnagyot.
Varga Rezső november 4-én szabadult a börtönből, majd csatlakozott Pálházi csoportjához. Részt vett egy szovjet harckocsi megtámadásában, a letartóztatott személyek őrzésében, kivégzésre kísérésében, azonban a kivégzések végrehajtásában nem vett részt. Több ruhadarabot ellopott a Corvin Áruházból. A harcok végeztével Sárközi Károllyal Dusnokra menekült, ahol vásároltak egy pisztolyt, amelyet engedély nélkül maguknál tartottak.
Priesz Zoltán 1956. november 1-jén szabadult, majd csatlakozott a Szabad Nép székházában működő fegyveres csoporthoz. Másnap a csoport katonai parancsnokánál, Kovács Andrásnál több személyt feljelentett, köztük rendőrtiszteteket, büntetés-végrehajtásban dolgozókat és Sarkadi István ügyészt, aki 1954-ben az ő ügyében is eljárt. Kovács parancsára Sarkadit őrizetbe vették, majd meggyilkolták. 1956 utolsó napjaiban katonai térképeket akart szerezni, majd azokat külföldi hírszerző szervek részére ki akarta juttatni az országból.
Sárközi Károly október 29-én elhagyta katonai alakulatát, és Budapesten csatlakozott Dudás József csoportjához, ahol egy kisebb fegyveres csapatnak lett a parancsnoka. November 7-én a Corvin Áruházból több ruhadarabot ellopott.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest VIII.
Dusnok
Bács-Kiskun vármegye
Jogerős döntés

Pálházi Ferenc (Hernádnémeti, 1903) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés vezetésének bűntette, kétrendbeli gyilkosság bűntette, a társadalmi tulajdon ellen bűnszövetkezetben, lopással elkövetett, különösen nagy kárt okozó bűntett, valamint a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésre szövetkezés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Varga Rezső (Budapest, 1938) II. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, mint bűnsegéd kétrendbeli gyilkosság bűntette, a társadalmi tulajdon ellen lopással elkövetett bűntett, valamint fegyverrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Preisz Zoltán (Marosvásárhely, 1925) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, mint bűnsegédet gyilkosság bűntette, valamint közhivatalnoki állás felhasználásával külföldi szervezet céljaira elkövetett, az állam érdekét súlyosan veszélyeztető hűtlenség bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Sárközi Károly (Paks, 1934) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, a társadalmi tulajdon ellen lopással elkövetett bűntett, valamint fegyverrejtegetés bűntette miatt összbüntetésül 6 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
A Legfőbb Ügyészség 1957. április 24-én pót-vádiratot nyújtott be, amelyben Preisz Zoltán III. rendű vádlottat hűtlenség bűntettével vádolta meg.
Az elsőfokú ítélet kihirdetése részben nyilvános, részben zárt volt.
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnöke törvénysértőnek minősítette Varga Rezső II. rendű vádlottra kiszabott halálbüntetést, mert a cselekmény elkövetésekor még nem töltötte be a 20. életévét, ezért az ítélet ellen törvényességi óvást emelt. A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának elnökségi tanácsa 1957. július 4-én a törvénysértést megállapította, az ítéletnek Varga Rezső büntetését kiszabó részét hatályon kívül helyezte és nevezettet a terhére helyesen megállapított bűntettek miatt életfogytig tartó börtönre ítélte.
A Népköztársaság Elnöki Tanács 1970. március 20-án Varga Rezső II. rendű elítéltre kiszabott életfogytig tartó börtönbüntetésének hátralevő részét kegyelemből 5 évi próbaidőre felfüggesztette.
Ügycsoport(ok)
1956
kémkedés/hűtlenség
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-105972
HU MNL OL – XX.5.d.1 – 724/1964