1956, fegyveres harc a szovjet alakulatokkal szemben

Berta József őrvezető 1956 októberében a néphadsereg várpalotai bányász alakulatánál teljesített katonai szolgálatot. Október 26-án nem jelent meg a munkahelyén, hanem a vájár tanulóotthon előtt összegyűlt tömeghez csatlakozott és végig nézte a szovjet emlékmű ledöntését, majd részt vett a pártbizottság és a rendőrség épületének megtámadásában, az utóbbi helyről egy golyószórót hozott el. Ezt követően elhagyta alakulatát és a várpalotai nemzetőrség parancsnoki csoportjának lett a tagja, ahol fegyveres nemzetőri szolgálatot teljesített.

1956. november 3-án megjelent a budapesti XIII. kerületi rendőrkapitányságon Homola László tartalékos honvéd főhadnagy azzal a céllal, hogy a kerületi kapitányság vezetőjével a rendőrség és a nemzetőrség együttműködéséről tárgyaljon. Másnap a rendőrség épülete előtt gyülekező tömeget a két vezető utasítására felszerelték fegyverekkel. Időközben a kerület több pontján fegyveres csoportok szerveződtek, ezek egyike Csizmadi Ferenc parancsnoksága alatt a Rákos-patak környékén jött létre, amelynek tevékenysége csak néhány napra tehető.

Dudás József 1956. október 27-én és 28-án a Széna téren beszédet mondott az ott tartózkodó tömegnek, javasolta egy kerületi nemzeti bizottmány megválasztását. Október 29-én megválasztották az akkor megalakuló II. kerületi nemzeti bizottmány elnökének. Még aznap a Szabad Nép székházába ment, ahol az Országos Nemzeti Bizottmány elnökeként lépett fel, így az épületet megszállva tartó fegyveres csoport elismerte legfőbb vezetőjének.

Gyulai Lajos 1956. október végén Ausztrián keresztül visszatért Budapestre, hogy részt vegyen a szovjetek elleni harcokban. A VII. kerületben, a Hársfa utcai rendőrkapitányságon jelentkezett nemzetőrnek. November 2-án már három szakasz parancsnoka és összekötő volt a nemzetőrség és a VII. kerületi munkástanács között. Miután Földvári György operatív vezető megsebesült, Gyulai lett az utódja. November 5-én megválasztották a fegyveres csoportokból megalakult katonai tanács parancsnok-helyettesének.

Kocsis Sándor 1956. október 23-án a soroksári rendőrőrsön teljesített szolgálatot. Október 27-én az őrs egész állománya csatlakozott a XX. kerületi nemzetőrséghez. November 4-én tudomásukra jutott, hogy Budapest felől Szeged irányába egy szovjet katonai egység Soroksáron keresztül fog átvonulni. A kerületi nemzetőr parancsnok utasítására társaival bekapcsolódott a szovjetek elleni harcokba, amelyek a Juta-dombon, az utcákban és a nádasban zajlottak. A kialakult tűzharcban több harckocsi kigyulladt, több szovjet katona és velük harcoló magyar államvédelmi beosztott meghalt vagy megsebesült.

1956. október 23-án az 51. légvédelmi tüzérosztályt Esztergomból Budapestre rendelték rendfenntartási célból a felkelés megfékezésére. Szabó Pál őrnagy, az osztály parancsnoka október 23-án még arra kapott riadó-parancsot Mecséri János ezredestől, a 7. gépesített hadosztály parancsnokától, hogy 200 fővel vonuljon fel Budapestre a Budai Nagy Antal laktanyába. Szendi Dezső alezredes, a hadosztály tüzérfőnökének utasítása szerint biztosítaniuk kellett a Belügyminisztérium Jászai Mari téri épületét és a Sztálin hidat.

Steiner Lajos 1956. október 28-án csatlakozott Budapesten a VII. kerületi tanács épületében működő nemzetőrséghez, amelynek később parancsnoka lett. A nemzetőröket járőrszolgálatra osztotta be, akik államvédelmi beosztottakat vettek őrizetbe, házkutatásokat tartottak. November 1-jén Steiner kiszállt néhány társával a Kürt utcai államvédelmi objektumba, ahol nagyszámú, szigorúan titkos minősítésű iratot találtak. Ezek közül néhányat több személynek megmutatott, majd másnap az egészet elszállították a katonai ügyészségre.

Pestlőrincen 1956. november 4. és 8. között Szántó Farkas Béla honvéd főhadnagy vezetésével egy fegyveres csoport a birtokukba került két közepes és egy könnyű légvédelmi ágyúval tüzet nyitott a szovjet katonai egységekre és repülőgépekre. Szántó Farkas szervezte meg a csoport tüzelőállásait is, amelyek november 4-én a Béke téren, majd másnaptól a régi temetőnél voltak. A tűzharcokban harcképtelenné tettek egy szovjet tehergépkocsit és elfogtak két szovjet katonát, akiket átadtak a Corvin közi parancsnokságnak. Később kilőttek egy szovjet harckocsit is, L.

1956. október 23-a után Pestlőrincen négy egymástól független fegyveres csoport alakult, viszont ezek a csoportok közösen vettek részt az MDP XVIII. kerületi székházának elfoglalásában. A kerületben két barikádot építettek azzal a céllal, hogy megakadályozzák a szovjet fegyveres erők mozgását. A barikádoknál több esetben került sor fegyveres harcra. A szovjet beavatkozást követően a fegyveres csoportok nagy része nem folytatta az ellenállást.