Ábrahám József 1956. november 1-jén a Magyar Forradalmi Ifjúság Pártja tagja lett, felkérték, hogy végezzen szervező munkát a XIII. kerületben. Decemberben felkereste a Nyugatról visszatért Mrekvicska Tibor és közölte vele, hogy az amerikai titkosszolgálat megbízásából Ausztriába kell küldenie. December 17-én Ábrahám átszökött Ausztriába, ahol az amerikai szervezet megbízottjai részletesen kikérdezték a forradalmi eseményekről, majd beszervezték hírszerzésre.
Aradi István 1957 tavaszán egy budapesti eszpresszóban megismerkedett Medgyes Mártonnal, aki a magyar politikai rendőrség beosztottja volt. Ahogy egyre közelebb kerültek egymáshoz Medgyes fokozatosan beavatta őt belügyi munkájába, elmondta neki, hogy a hírszerző osztály olasz vonalán dolgozik, ismertette vele az operatív módszereket, a munka nehézségeit és többek között beszámolt a külföldre telepített ügynökökkel való kapcsolattartás módjairól is. Aradi felajánlotta Medgyesnek, hogy hajlandó lenne levélcímként segíteni a munkáját.
Babér István 1956. október 25-én Mezőkövesden részt vett a tüntetésen, majd a helyi rendőrkapitányság megtámadásában, ahonnan fegyvereket és felszereléseket hoztak el. Ezután Október 30-a körül Budapestre jött. Október 31-én egy alkalmilag összeverődött csoport tagjaiként bántalmazta a Pozsonyi úti lakásáról elhurcolt Tóth Ferenc államvédelmi századost, akit az Aradi utca és a Lenin körút sarkán felakasztottak egy fára, ebben Babér is tevőlegesen segédkezett. Ezután a felakasztott holttest mellett az egybegyűlt tömeg előtt szidalmazta az államvédelem tagjait és a kommunistákat.
1956. október 25-én Budapesten a XVI. kerületben megalakították a Keresztény Ifjúsági Szövetséget, amelynek a nevét később Forradalmi Ifjúsági Szövetségre változtatták. A szervezkedés kezdeményezői és vezetői többek között a perben vádlottként szereplő Pataki László, Horváth Ferenc és Korompai László voltak. Október 28-án tartott gyűlésen a szervezet parancsnokává Balogh József horthysta katonatisztet választották, az egyik fegyveres csoport vezetőjének pedig Spamberger Györgyöt nevezték ki.
Baumann Gyula 1944 őszétől nővére, Horváth Gyuláné lakásán tartózkodott a Budapest, VII. Wesselényi utca 69. szám alatti házban. Egy zsidó tulajdonban lévő lakást ugyanebben a házban kiigényelt, miután annak tulajdonosát a gettóba szállították. 1944. november 16-án a gettóba beköltözött nagynénje tulajdonáért érkező Krammer Istvánt és a társaságában lévő nyilas karszalagot viselő vasutast igazoltatta. Miután azok nem tudták magukat igazolni, szóváltásba keveredtek, amire felfigyelt egy közelben álló nyilas személy. Krammert és a vasutast bekísérték a nyilasházba.
A per vádlottjai budai munkásfiatalok voltak, akik 1956 októberében különböző akciókban vettek részt. 1956 novemberétől Mansfeld Péter és Holecz István az eldobott vagy elrejtett fegyvereket, géppisztolyokat és kézigránátokat összegyűjtötték, amiket Mansfeld a házuk kertjében, Holecz pedig a lakása közelében lévő romos garázsban rejtett el. 1957 nyaráig Mansfeld és Holecz több betörést hajtottak végre, ezek során műszaki cikkeket, szerszámokat és élelmiszert vittek el.
Bosnyák Gábor 1956. október 24-én csatlakozott a Práter utcai fegyveres csoporthoz. Még aznap reggel részt vett a Magyar Rádió épületének ostromában. Ezután kinevezték rajparancsnoknak. Ponczok Sándorral együtt esténként őrszolgálatot adtak a Szabad Nép székházánál, nappal portyákra jártak és különböző akciókban vettek részt. Még 24-én a Rákóczi úton portyázva fegyverükből szovjet harckocsikra lőttek. Államvédelmi tisztek őrizetbe vételénél segédkeztek, a felkeresett lakásokból különböző értékeket tulajdonítottak el.
Dederi Gábor 1956 október végén csatlakozott Dorogon a nemzetőrséghez, ekkor fegyvert és lőszert kapott, amelyeket leszerelésekor visszaadott. Október legvégén egy részben fegyveres csoport tagjaként Kesztölc határában lövöldözésben vett részt. November 4-ét követően szovjet alakulatok vonultak be Dorogra, Dederi ekkor egy csoporttal elindult Esztergom felé, hogy elhagyják az országot. A csoport két napot töltött egy vadászházban, ő itt meggondolta magát, és visszatért lakhelyére.
Diósi Ferenc 1947 végétől a magyar-csehszlovák határ közelében árucsempészéssel foglakozott, emiatt 1949 nyarán tíz és fél havi fogházbüntetésre ítélték. 1949. augusztus 5-én megszökött a Balassagyarmati Megyei Börtönből, majd lakóhelye környékén bujkált, eközben több fegyveres rablást követett el és egy csőszre rálőtt. 1950. szeptember 26-án tűzharc után a határőrség elfogta.
1956. október 31-én ismeretlen nemzetőrök elhurcolták a budapesti Pozsonyi úti lakásából Tóth Ferenc államvédelmi századost. A férfit végigvonszolták a Nagykörúton, miközben ütlegelték, majd az Eötvös utca 25. szám alatti épületben működő nemzetőrségre vitték. Az épületében Mayer Antal vezetésével történt kihallgatása közben tovább bántalmazták. Időközben az épület előtt több száz főre gyarapodó tömeg, köztük Erős István, követelték az államvédelmi tiszt kiadását.