1956, Budapest

1956. november elején a Ravasz Mihály által vezetett pesterzsébeti fegyveres csoport tagjai a lakásához tartozó fáskamrában rejtették el az addig náluk lévő fegyvereket és lőszereket, amelyeknek egy részét Ravasz a statárium kihirdetésekor leadott a hatóságoknak. Bartók János december elején a pesterzsébeti temetőből elhozott egy oda elrejtett TT pisztolyt és két töltött tárat. December 10-én Bartók és Ravasz szereztek egy írógépet, amivel az országos sztrájkra buzdító röplapokat készítettek.

A Budapesti Katonai Ügyészség, a Budapesti Katonai Bíróság, továbbá a BM Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályának Fő utca 70-78. szám alatti épületét 1956. október 30-án délelőtt az államvédelmi beosztottak elöljáróik parancsára elhagyták. Az épületet még aznap délután fegyveresek szállták meg Butkovszky Emánuel vezetésével.

A per vádlottjai budai munkásfiatalok voltak, akik 1956 októberében különböző akciókban vettek részt. 1956 novemberétől Mansfeld Péter és Holecz István az eldobott vagy elrejtett fegyvereket, géppisztolyokat és kézigránátokat összegyűjtötték, amiket Mansfeld a házuk kertjében, Holecz pedig a lakása közelében lévő romos garázsban rejtett el. 1957 nyaráig Mansfeld és Holecz több betörést hajtottak végre, ezek során műszaki cikkeket, szerszámokat és élelmiszert vittek el.

1956. november 3-án megjelent a budapesti XIII. kerületi rendőrkapitányságon Homola László tartalékos honvéd főhadnagy azzal a céllal, hogy a kerületi kapitányság vezetőjével a rendőrség és a nemzetőrség együttműködéséről tárgyaljon. Másnap a rendőrség épülete előtt gyülekező tömeget a két vezető utasítására felszerelték fegyverekkel. Időközben a kerület több pontján fegyveres csoportok szerveződtek, ezek egyike Csizmadi Ferenc parancsnoksága alatt a Rákos-patak környékén jött létre, amelynek tevékenysége csak néhány napra tehető.

Dudás József 1956. október 27-én és 28-án a Széna téren beszédet mondott az ott tartózkodó tömegnek, javasolta egy kerületi nemzeti bizottmány megválasztását. Október 29-én megválasztották az akkor megalakuló II. kerületi nemzeti bizottmány elnökének. Még aznap a Szabad Nép székházába ment, ahol az Országos Nemzeti Bizottmány elnökeként lépett fel, így az épületet megszállva tartó fegyveres csoport elismerte legfőbb vezetőjének.

1956. október 23. után csatlakozott a nemzetőrséghez, a Budapest IV. kerületi Nemzeti Bizottmány által használt objektumok fegyveres őrzésében vett részt, de segédkezett az államvédelmi beosztottak felkutatásában is. 1956. november 6-án este Budapesten a IV. kerületben a kijárási tilalomra hivatkozva az utcán géppisztollyal meglőtte Ürögi Jánost, aki másnap belehalt sérülésébe.

Garamszegi Alfréd 1956. október 27-én Budapesten csatlakozott a Baross tér 19. szám alatt működő fegyveres csoporthoz. Parancsnoki utasításra több társával együtt – köztük Makádi Jánossal – volt államvédelmi beosztottak lakásán kellett házkutatást tartaniuk és a belügyi dolgozókat őrizetbe kellett venniük. Garamszegiék a házkutatások során készpénzt és több értékes holmit magukhoz vettek, amiket az egyik társának lakására vittek. Garamszegit a Baross téri felkelők letartóztatták, miután megtudták, hogy a házkutatás során kifosztották a lakásokat.

Kiss István 1955 szeptemberében négy társával átszökött Ausztriába. Az osztrák csendőrség elfogta, majd Salzburgba került, ahol az amerikai katonai titkosszolgálat (CIC) egyik magyar származású alkalmazottja kihallgatta a magyarországi katonai és gazdasági viszonyokról. 1955 december végén átszökött a nyugat-németországi Berchtesgadenbe, ott kapcsolatba lépett a CIC egyik tisztjével, aki a kihallgatása után beszervezte Magyarország elleni kémkedésre.

Vádlottak az 1956-os események három budapesti helyszínén (a Baross tér 19. számú házban, a II. számú női klinikán és a Péterfy Sándor Utcai Kórházban) működő felkelő csoportok meghatározó személyei voltak, akiket főként a szovjet csapatok november 4-i katonai inváziója utáni tevékenységükért ítéltek el.

Pintér József 1956 november elején Budapesten, a VIII. kerületi Dobozi utcai munkásszálláson a vele együtt lakó Bencze István szobatársától átvett megőrzésre kettő darab TT pisztolyt, hozzá való tárakkal és lőszerrel, amelyeket elrejtett a szekrényében. Néhány nap múlva Bencze az egyik fegyvert, két darab tárral és a bele való lőszerrel együtt visszakérte, a másik pisztoly két darab tárral és 16 darab lőszerrel továbbra is Pintérnél maradt. Pintér többször kérte Benczét, hogy vigye el a másik fegyvert is, ő azonban a kérésnek nem tett eleget.