Ugrás a tartalomra

Steiner Lajos és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Avar Jenő
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapest Főváros Ügyészsége
A vádirat elkészültének időpontja
1957. 12. 10.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Fővárosi Bíróság népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
zárt
A tanácsvezető bíró neve
Lomjapataky Béla
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
T. Nb. XV. 8009/1958/18.
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bíróságának népbírósági tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Vágó Tibor
Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje
Ítélet vagy végzés száma
Nbf. I. 22/1958/3.
A jogerős döntés szerinti tényállás

Steiner Lajos 1956. október 28-án csatlakozott Budapesten a VII. kerületi tanács épületében működő nemzetőrséghez, amelynek később parancsnoka lett. A nemzetőröket járőrszolgálatra osztotta be, akik államvédelmi beosztottakat vettek őrizetbe, házkutatásokat tartottak. November 1-jén Steiner kiszállt néhány társával a Kürt utcai államvédelmi objektumba, ahol nagyszámú, szigorúan titkos minősítésű iratot találtak. Ezek közül néhányat több személynek megmutatott, majd másnap az egészet elszállították a katonai ügyészségre. Parancsnokként kapcsolatot tartott az „ellenforradalom” felsőbb vezetőivel, Maléter Pállal, Dudás Józseffel és Király Bélával. November 4-én fegyvert szerzett beosztottjainak, és elkezdte felkészíteni őket a szovjet erők elleni harcra. November 6-án fegyvereseivel megszállta a Közlekedési és Postaügyi Minisztérium Dob utcai épületének egy részét. Ugyanezen a napon beválasztották a szovjet csapatok elleni harc irányítására létrehozott forradalmi katonatanácsba. Közben beosztottjai nagy mennyiségű ruhaneműt hoztak el a Divatcsarnokból, amit Steiner utasítására szétosztottak maguk között. Egységét november 9-ig fegyverben tartotta, ekkor azonban letették a fegyvert és elvonultak. A felelősségre vonás elől december 1-jén két társával átszökött Ausztriába, majd onnan Nyugat-Németországba ment. Felvette a kapcsolatot Király Bélával és a Magyar Szabadságharcos Szövetség helyi vezetőivel. Később belépett egy amerikai katonai szervezetbe, ahol fegyveres őrszolgálatot teljesített.
Hoffmann László október 28-án csatlakozott a VII. kerületi nemzetőrséghez. Az ő feladata lett a csoport élelmezésének biztosítása. November 6-án a forradalmi katonatanács megbízta a hadtápfőnöki teendők ellátásával.
K. Kiss József november 1-jén csatlakozott a Steiner-csoporthoz. Részt vett előállításban és házkutatásban, segédkezett a Kürt utcai akcióban. November 4-től már nem vett részt semmiben.
Steiner János október 30-tól vett részt a bátyja által vezetett VII. kerületi nemzetőrség tevékenységében. December 1-jén ő is kiszökött az országból, de még a hónap folyamán visszaszökött.
Mohilla József október 25-én csatlakozott a Corvin közi fegyveresekhez, részt vett a szovjetek elleni harcokban is. Néhány nap múlva csatlakozott a VII. kerületi nemzetőrséghez, november 6-án és 7-én újra harcolt a szovjet egységekkel. November 23-án átszökött Ausztriába, majd onnan Franciaországba került. 1957 novemberében önként visszatért Magyarországra.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest VII.
Németország
Jogerős döntés

Steiner Lajos (Budapest, 1930) I. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés kezdeményezésének és vezetésének bűntette, folytatólagosan elkövetett hűtlenség bűntette, orgazdaság bűntette, lőfegyver használatával tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette, valamint államtitoksértés bűntette miatt összbüntetésül halálra ítélték.

Hoffmann László (Tardoskedd, 1924) III. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint orgazdaság bűntette miatt összbüntetésül 8 évi börtönre ítélték.

K. Kiss József (Budapest, 1930) IV. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, lőfegyver használatával tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette, valamint bűnsegédi minőségben elkövetett államtitoksértés bűntette miatt összbüntetésül 8 évi börtönre ítélték.

Steiner János (Budapest, 1932) V. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, lőfegyver használatával tolvajszövetségben elkövetett lopás bűntette, valamint orgazdaság bűntette miatt összbüntetésül 2 évi börtönre ítélték.

Mohilla József (Újhartyán, 1938) VI. rendű vádlottat a népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedésben való tevékeny részvétel bűntette, valamint tiltott határátlépés bűntette miatt összbüntetésül 7 évi börtönre ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Az eljárás kezdetén az ügyben szerepelt még Gyulai Lajos (Budapest, 1931) is, aki a vádiratban II. rendű vádlottként szerepel. Az ő ügyét később a katonai bíróság határkörébe utalták át.
A fővárosi ügyész vádlottakon kívül még 41 személyt derített fel, akik a csoport tagjai voltak és velük kapcsolatban további vizsgálatokra tett indítványt.
Ügycsoport(ok)
1956
kémkedés/hűtlenség
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-141527
HU ÁBTL 3.1.9. V-142906
HU ÁBTL 3.1.9. V-142906/1-1a.
HU BFL – XXV – 4.f.9 – 8009/1958