Donáth György és társai bűnügye

A büntetőeljárás kezdete
A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)
Az eljáró ügyész megnevezése
Szöllősi Loránd
Az eljáró ügyészség megnevezése
Budapesti Népügyészség
A vádirat elkészültének időpontja
1947. 02. 13.
Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Budapesti Népbíróság Különtanácsa
A tárgyalás jellege
nincs adat
A tanácsvezető bíró neve
Jankó Péter
Az ítélethozatal ideje
Az ítélet száma
Nb. XXII. 650/1947/29.
Az ítélet jogereje
részben jogerős
A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai
A bíróság neve
Népbíróságok Országos Tanácsa
A tárgyalás jellege
nyilvános
A tanácsvezető bíró neve
Szabó Mihály
Az ítélet- vagy határozathozatal ideje
Az ítélet vagy határozat száma
NOT I. 1514/1947/51.
Az ítélet jogereje
jogerős
A jogerős döntés szerinti tényállás

Az 1930-as évek elején alakult Magyar Testvéri Közösség nevű titkos társaság néhány tagja, Arany Bálint, Héder János, Kiss Károly és mások a második világháború után aktívan be akartak kapcsolódni a magyar politikai életbe. 1945 őszén Szent-Miklóssy István, 1946 tavaszán pedig Szentiványi Domokos és Donáth György is csatlakozott hozzájuk. Új tagokat elsősorban Budapesten szerveztek be. A szervezkedés célul tűzte ki a német megszállás előtti államrend visszaállítását az értelmiség egy részére és a parasztságra támaszkodva. A társaság vezetői közül többen a Független Kisgazdapártban (FkgP) is politizáltak. 1946 őszén Donáth Dálnoki Veress Lajos nyugalmazott vezérezredessel és András Sándor nyugalmazott vezérőrnaggyal együtt elkezdte a mozgalom katonai szárnyának szervezését. A politikai és katonai hatalomátvételt 1947 tavaszára tervezték.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)
Budapest
Jogerős döntés

Donáth György (Budapest, 1904) I. rendű vádlottat a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésnek és vezetésének bűntette miatt halálra ítélték.
Dálnoki Veress Lajos (Sepsiszentgyörgy, 1889) II. rendű vádlottat a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 15 évi fegyházra ítélték.
Szent-Miklóssy István (Dicsőszentmárton, 1909) III. rendű vádlottat a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésnek és vezetésének bűntette miatt életfogytig tartó kényszermunkára ítélték.
András Sándor (Lugos, 1899) IV. rendű vádlottat a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt legkevesebb 10 évi kényszermunkára ítélték.
Szentiványi Domokos (Budapest, 1898) V. rendű vádlottat a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésnek és vezetésének bűntette miatt 14 évi fegyházra ítélték.
Kiss Károly (Budapest, 1895) VI. rendű vádlottat a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésnek és vezetésének bűntette miatt 12 évi fegyházra ítélték.
Héder János (Máramarossziget, 1888) VII. rendű vádlottat a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésnek és vezetésének bűntette miatt 11 évi fegyházra ítélték.
Arany Bálint (Rinyaújlak, 1901) VIII. rendű vádlottat a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésnek és vezetésének bűntette miatt legkevesebb 12 évi kényszermunkára ítélték.
Berkó István (Léva, 1904) IX. rendű vádlottat a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt legkevesebb 8 évi kényszermunkára ítélték.
Sóvári Tihamér (Ruttka, 1906) X. rendű vádlottat a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való tevékeny részvétel bűntette miatt 5 évi kényszermunkára ítélték.
Fülöp József (Szeged, 1907) XI. rendű vádlottat a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalomban való részvételre való vállalkozás bűntette miatt 3 évi kényszermunkára ítélték.
Majoros János (Mezőzombor, 1906) XII. rendű vádlott ügyét a háborús és népellenes bűntettekre vonatkozó jogszabályok alapján alakult népbírósági tanácshoz tették át.
Várkonyi László (Temesvár, 1907) XIII. rendű vádlottat feljelentési kötelezettség elmulasztásának vétsége miatt 1 évi fogházra ítélték.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)
Megjegyzés
Az elsőfokú eljárás valószínűleg nyilvános volt. Első fokon Dálnoki Veress Lajost és András Sándort halálra, Arany Bálintot pedig életfogytig tartó kényszermunkára ítélték. Előbbi két személy cselekményét az elsőfokú bíróság a demokratikus államrend és a demokratikus köztársaság megdöntésére irányuló mozgalom kezdeményezésnek és vezetésének minősítette.
Felhasznált forrás(ok)
HU ÁBTL 3.1.9. V-55574