HM Katonapolitikai Osztály

1945 márciusával katonai vonalon is megkezdődtek a politikai nyomozások, elsőként a háborús és népellenes bűntettek felderítésével, valamint a hadseregben lefolytatandó igazolási eljárásokkal. A hivatalosan 1945. március 12-én Debrecenben megalakult Honvédelmi Minisztérium Katonapolitikai Osztálya, későbbi közismert nevén a Katpol élére Pálffy (Oesterreicher) György vezérkari százados – később altábornagy, a honvédség felügyelője, a miniszter első helyettese – került. A szervezet április közepén települt Budapestre és kezdte meg a munkáját, folyamatosan kiépítve a hírszerzési és elhárítási feladatokat is.

Kapcsolódó személyi adatlapok

Donáth György és társai bűnügye

Az 1930-as évek elején alakult Magyar Testvéri Közösség nevű titkos társaság néhány tagja, Arany Bálint, Héder János, Kiss Károly és mások a második világháború után aktívan be akartak kapcsolódni a magyar politikai életbe. 1945 őszén Szent-Miklóssy István, 1946 tavaszán pedig Szentiványi Domokos és Donáth György is csatlakozott hozzájuk. Új tagokat elsősorban Budapesten szerveztek be. A szervezkedés célul tűzte ki a német megszállás előtti államrend visszaállítását az értelmiség egy részére és a parasztságra támaszkodva.

Draskóczi László és társai bűnügye

Az első kilenc vádlott mind tagja volt a Rongyos Gárdának, vagy valamilyen módon kapcsolatba került e katonai jellegű alakulattal. Fodor Lajos 1938 végétől Vannay László zászlóaljában Vannay helyetteseként tevékenykedett. A Gárda tagjaként több vádlott részt vett 1938. november 10-én a felvidéki bevonulásban. Kovács Endre a bevonuló tiszaújhelyi részleg parancsnoka, Benkő Antal a helyettese, Gödér Pál pedig e részleg szolgálatvezetője volt.

Hajnácskőy László bűnügye

Hajnácskőy László csendőrezredes 1935 után a katonai titkosszolgálat kommunista mozgalmakkal foglalkozó (VKF-2/K) alosztályát vezette, majd a Pécsi Csendőrkerület parancsnoka volt, 1944. október 29-től pedig a Belügyminisztérium VII. (Közbiztonsági) Osztályának élén állt. Szolgálati helyein utasítást adott a baloldali mozgalmak felszámolására indított eljárások során előállított személyek bántalmazására, irányította a zsidók deportálását a Dunántúl déli és keleti részein, valamint elrendelte a nyilas hatalomátvételkor a kormányzóhoz hű köztisztviselők letartóztatását.

Péter Barna bűnügye

1944 novemberében a Honvéd Térképészeti Intézet főhadnagyaként önként harcoló alakulathoz kérte magát. Átkerült Maglódra, a 13. rohamtüzér osztály arcvonalára, majd hamarosan az egység parancsnoka lett. Ezen beosztásában 1944 végén törvénytelenül kivégeztetett egy szökött honvédot és három polgári személyt.