1956. október 23-án Miskolcra is eljutottak a budapesti tüntetésekről szóló hírek. Az egyetemisták már október 24-én tüntetést szerveztek. Másnap a városban gyülekezők körében az a hír terjedt el, hogy az ÁVH egyetemistákat tartóztatott le. Az egyre gyarapodó tömeg először az Egyetemvárosba vonult, azonban a hír valóságtartalmáról nem tudtak meggyőződni. Délután egy csoport tüntető elfoglalta a miskolci rádióállomást, ahol az épületet védő karhatalmistákkal tűzharcba keveredtek. A karhatalmisták néhány támadót elfogtak. Október 26-án reggel a tüntető tömeg a városi rendőrkapitányság épülete elé vonult, s követelték a bebörtönzött egyetemi hallgatók szabadon engedését. A rendőrség fogdájába beengedett küldöttség megállapította, hogy ott nem tartanak senkit sem fogva. Ezt követően a tömeg megindult a megyei rendőrfőkapitányság felé, ahonnan már korábban kiengedték a letartóztatott személyeket. A Zsolcai kapuhoz érkező tömeggel a rendőrparancsnok közölte, hogy a bebörtönzött személyeket már szabadon engedték, azonban ezt nem hitték el neki. A foglyok kiszabadítása miatt mind feszültebbé váló hangulatban végül egy csoport betört a rendőrség épületébe. Az épületben eluralkodó pánikhangulat odavezetett, hogy egy riasztólövést tűzparancsnak ítéltek és a karhatalmisták tüzet nyitottak a tüntetőkre, a helyszínen több halott és sebesült maradt. Időközben az épületből a karhatalmisták különböző álcával igyekeztek elmenekülni, többek között Gáti Gyula rendőr alezredes is, aki civil ruhában egy közeli ház pincéjében húzta meg magát. Később a tömeg ismét összegyűlt a megyei rendőrfőkapitányság épülete előtt és követelte a lövöldözésért felelős személyek kiadását. A pincébe menekült Gátit a tüntetők időközben megtalálták és elfogták, majd többen súlyosan bántalmazták, ezután a nyakánál fogva egy teherautóhoz kötötték, és az élettelen testét felakasztották a szovjet emlékműre. Ugyancsak elfogták és bántalmazták, majd Gáti mellé a szovjet emlékműre felkötötték az alezredessel szembeni eljárást elítélő Freimann Lajos civil személyt, Mohai István rendőr századost, Strelecz János rendőr hadnagyot pedig agyonverték. A rendőrségi épületbe behatoló csoport a még ott tartózkodó valamennyi államvédelmi beosztottat üldözőbe vette, Juhász József államvédelmi hadnagyot és Ráduly József rendőr századost menekülés közben elfogták és egy közeli fára felakasztották, a többségüknek azonban sikerült elmenekülnie. Október 27-én a megyei tanács épületénél gyülekezett a tömeg, mert az a hír terjedt el, hogy az épületben egy különleges bíróság fog ítélkezni az előző napon letartóztatott rendőrök ügyében. Később a megyei börtön épülete elé vonultak, néhányan behatoltak a börtönudvarra, hogy helyben kivégezzék az elfogott rendőrtiszteket, de ezt végül is nem hajtották végre, hanem az eredeti tervnek megfelelően a megyei tanács épületébe kísérték őket. Útközben többen bántalmazták a foglyokat. Később betörtek az épület tanácstermébe és az erkélyről kidobták Antal Gyula rendőr törzsőrmestert, akit a kint várakozó tömeg meglincselt.
HU BFL – XXV.4.a.7 – 1057/1957