Négy elemi osztályt végzett. A nagynénje nevelte, majd nevelőotthonba került. 1950-ben mint állami gondozott Budapesten lett kőműves iparitanuló, tanulmányait azonban nem fejezte be, hanem visszatért Miskolcra, ahol alkalmi munkákból élt. 1951-ben betöréses lopás miatt a Miskolci Járásbíróság 2 évi börtönre ítélte, amelyet az aszódi fiúnevelő intézetben töltött le. Büntetésének letöltése után ismét visszatért Miskolcra és egy rövid ideig a perecesi szénbányában rakodócsillésként dolgozott, majd ismét munkanélküliként csavargott. 1954 és 1956 között közveszélyes munkakerülésért és lopásért a Miskolci Járásbíróság többször elítélte. Az 1956 áprilisi szabadulása után Kazincbarcikán, majd az ormosbányai bányaüzemnél csillésként dolgozott, azonban 1956 őszén munkahelyét újból otthagyta. Letartóztatásakor a miskolci köztisztasági vállalatnál volt segédmunkás.
1956. október 26-án miskolci lakásáról a városközpont felé haladva meghallotta, hogy a rendőrség épülete előtt lövöldözés kezdődött, majd a Zsolcai kapuhoz érve észrevette, hogy emberek egy csoportja különböző ütlegekkel felfegyverkezve a rendőrségi épület ellen támadásra készült. Az útközben szerzett csákánynyéllel felszerelkezve ő is az épülethez ment, s amikor Gáti Gyula rendőr alezredest felhozták a pincéből, a már súlyosan bántalmazott embert a nyéllel nyakszirten ütötte, amitől az elvesztette az eszméletét. Ezután segédkezett Gáti alezredes teherautó után történt kötésében is. Később pisztolyt szerzett és többedmagával behatolt a rendőrségi épületbe, ahol többször megpróbált rálőni Petrik István rendőr hadnagyra, azonban kiderült, hogy a pisztoly nem volt megtöltve. Közreműködött Strelecz János rendőr hadnagy agyonverésében is. Október 27-én a tömeggel együtt a börtönből a megyei tanácsházára kísérte az előző nap a rendőség épületéből a tüntetőkre tüzet nyitó és elfogott rendőröket, útközben ő is bántalmazta őket. Később az elsők között tört be a tanácsterembe azt hangoztatva, hogy nem kell tárgyalás, le kell lökni őket az erkélyről, majd a társaival le is lökte Antal Gyula rendőr törzsőrmestert, akit az épület előtt várakozó tömeg agyonvert.
1957. július 17-én a Balázs Gézával és társaival szemben indított büntetőper I. rendű vádlottjaként összbüntetésképpen jogerősen halára ítélték.
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU BFL – XXV.4.a.7 – 1057/1957