Nyolc elemi iskolát végzett, ezután nem vállalt munkát, hanem egy ideig a szülei tartották el. 1950 és 1953 között katonai szolgálatát töltötte. Leszerelése után Diósgyőrben a Lenin Kohászati Műveknél lett kazánfűtő. 1955-ben behívták tartalékos katonai szolgálatra, szolgálata alatt a társadalmi tulajdon kárára történt sikkasztást követett el, amiért a kecskeméti katonai bíróság 1 évi börtönre ítélte és katonai rangjáról lefokozta. Szabadulása után visszament Diósgyőrbe kazánfűtőként dolgozni.
1956. október 25-én csatlakozott a miskolci rendőrség épülete előtt összegyűlt tömeghez. Október 26-án részt vett a rendőrség épületének ostromában. Segédkezett Gáti Gyula rendőr alezredes bántalmazásában, a teherautó után történt kötésében és felakasztásában, majd pedig Freimann Lajos civil személy üldözésében, elfogásában és felakasztásában. Október 27-én ott volt a megyei börtönnél, a fogvatartott rendőröket a megyei tanácsra kísérésük közben bántalmazta.
1957. július 17-én a Balázs Gézával és társaival szemben indított büntetőper IX. rendű vádlottjaként összbüntetésképpen jogerősen halára ítélték.
HU ÁBTL III. 9.2. – VII. tétel – sz. n. – Elítéltek létszáma
HU BFL – XXV.4.a.7 – 1057/1957