1956. október 31-én ismeretlen nemzetőrök elhurcolták a budapesti Pozsonyi úti lakásából Tóth Ferenc államvédelmi századost. A férfit végigvonszolták a Nagykörúton, miközben ütlegelték, majd az Eötvös utca 25. szám alatti épületben működő nemzetőrségre vitték. Az épületében Mayer Antal vezetésével történt kihallgatása közben tovább bántalmazták. Időközben az épület előtt több száz főre gyarapodó tömeg, köztük Erős István, követelték az államvédelmi tiszt kiadását.
Az 1956-os események idején a Corvin közi felkelőkhöz tartozott a környező utcákban működő több fegyveres egység is. Az egyik ilyen egység az 1958. október 28-án a VIII. kerületi Kisfaludy utca 28/b. számú házban Fáncsik György parancsnoksága alatt létrejött "különleges csoport" volt, amelynek Tóth Tibor, Gyűrű András és Debrei István is tagjai voltak. Egy másik egység a Práter utcai iskolában rendezkedett be, amelyhez csatlakozott Dobi Károly és Novák Károly. Deák Gábor eleinte a Corvin közben tevékenykedett, később azonban a Práter utcai csoporttal harcolt. A VII.
Fejes József Tibor 1956. október 25-től aktív részese volt a pesti belső kerületekben lezajlott eseményeknek. Részt vett a jugoszláv és az amerikai követségek előtti tüntetéseken, majd ott volt a Vörös Csillag Nyomda lefoglalásánál. Október 25-én csatlakozott ahhoz a csoporthoz, amely behatolt a Tolnai Lajos utcai rendőrségi épületbe és kiszabadította a politikai foglyokat, később elfoglalta a VIII. kerületi kapitányságot és felfegyverezte magát az ott talált fegyverekkel. Ezt követően csatlakozott a Corvin közi felkelőkhöz.
1956. október 28-tól Franyó Ferenc tagja lett annak a fegyveres csoportnak, amely ellenőrzése alá vonta a Thököly út és a Dózsa György út kereszteződét és környékét. November 4-én a Franyó Ferenc irányítása alatt álló fegyveresek berendezkedtek a Thököly út 44. számú ház azon lakásaiba, amelyek alkalmasak voltak az arra áthaladó szovjet katonai és magyar karhatalmi egységek megtámadására. Az emeleti lakásokban kialakított tüzelőállásokban gépfegyvereket, golyószórókat helyeztek el, kézigránátokkal és nagy mennyiségű benzinnel feltöltött üvegekkel szerelkeztek fel.
A Thököly út és a Százház utca környékén élő munkásokból szerveződött csoport 1956. október 26-a körül alakult meg a Thököly úti közgazdasági technikum épületében. Kezdetben a XIV. kerületi „Egyetemi Forradalmi Zászlóalj” részeként tevékenykedtek, majd november 4-én áttették a székhelyüket a Thököly út 44. számú házba, amiben szerepe volt a folyamatosan bővülő létszámnak is.
1956. október 23. után csatlakozott a nemzetőrséghez, a Budapest IV. kerületi Nemzeti Bizottmány által használt objektumok fegyveres őrzésében vett részt, de segédkezett az államvédelmi beosztottak felkutatásában is. 1956. november 6-án este Budapesten a IV. kerületben a kijárási tilalomra hivatkozva az utcán géppisztollyal meglőtte Ürögi Jánost, aki másnap belehalt sérülésébe.
Vádlottak 1956. október 30-án Budapesten tevékenyen részt vettek a Köztársaság téren az MDP Budapesti Pártbizottság székházának ostromában, majd súlyosan bántalmazták az épület elfoglalása után a pincéből feljött pártmunkásokat és államvédelmi sorkatonákat. Az épület elé tereltek hat államvédelmi sorkatonát, majd falhoz állították őket és tüzet nyitottak rájuk. Ezt követően néhányan közreműködtek a tetemek meggyalázásában. Valamennyien harcoltak a főváros különböző pontjain a szovjet katonai egységek ellen.
Garamszegi Alfréd 1956. október 27-én Budapesten csatlakozott a Baross tér 19. szám alatt működő fegyveres csoporthoz. Parancsnoki utasításra több társával együtt – köztük Makádi Jánossal – volt államvédelmi beosztottak lakásán kellett házkutatást tartaniuk és a belügyi dolgozókat őrizetbe kellett venniük. Garamszegiék a házkutatások során készpénzt és több értékes holmit magukhoz vettek, amiket az egyik társának lakására vittek. Garamszegit a Baross téri felkelők letartóztatták, miután megtudták, hogy a házkutatás során kifosztották a lakásokat.
Géczi József 1956. október 27-én csatlakozott a Corvin közi fegyveres csoporthoz. Október 30-án a győri küldöttséget elkísérte a Corvin közből a Kilián laktanyába, ekkor került kapcsolatba Maléter Pállal. Maléter megbízásából a Kossuth Akadémiára ment, ahol a Katonai Forradalmi Tanács választására összegyűlt tisztek és a legénység előtt mondott beszédében a régi parancsnokok leváltását szorgalmazta, beszélt a Kilián laktanyában harcolók hősies magatartásáról, majd az ellenállás folytatásához fegyvereket kért.
Gyulai Lajos 1956. október végén Ausztrián keresztül visszatért Budapestre, hogy részt vegyen a szovjetek elleni harcokban. A VII. kerületben, a Hársfa utcai rendőrkapitányságon jelentkezett nemzetőrnek. November 2-án már három szakasz parancsnoka és összekötő volt a nemzetőrség és a VII. kerületi munkástanács között. Miután Földvári György operatív vezető megsebesült, Gyulai lett az utódja. November 5-én megválasztották a fegyveres csoportokból megalakult katonai tanács parancsnok-helyettesének.