1956, Budapest

Babér István 1956. október 25-én Mezőkövesden részt vett a tüntetésen, majd a helyi rendőrkapitányság megtámadásában, ahonnan fegyvereket és felszereléseket hoztak el. Ezután Október 30-a körül Budapestre jött. Október 31-én egy alkalmilag összeverődött csoport tagjaiként bántalmazta a Pozsonyi úti lakásáról elhurcolt Tóth Ferenc államvédelmi századost, akit az Aradi utca és a Lenin körút sarkán felakasztottak egy fára, ebben Babér is tevőlegesen segédkezett. Ezután a felakasztott holttest mellett az egybegyűlt tömeg előtt szidalmazta az államvédelem tagjait és a kommunistákat.

Balázs Ferenc 1956. november 2-ig fegyveres szolgálatot adott Budapesten a XIII. kerületi Huba utcai vöröskeresztes raktárnál, amely a Közétkeztetési Technikum területén feküdt. Feladatuk a raktárba be- és kimenő emberek igazoltatása volt. November 2-án fegyverét a többiekkel együtt leadta a Teve utcai rendőrkapitányságon, ő azonban továbbra is a technikum épületében lakott. Amikor az iskola területén találtak két géppisztolyt, értesítették erről a karhatalmistákat, akik elvitték a fegyvereket.

1956. október 25-én Budapesten a XVI. kerületben megalakították a Keresztény Ifjúsági Szövetséget, amelynek a nevét később Forradalmi Ifjúsági Szövetségre változtatták. A szervezkedés kezdeményezői és vezetői többek között a perben vádlottként szereplő Pataki László, Horváth Ferenc és Korompai László voltak. Október 28-án tartott gyűlésen a szervezet parancsnokává Balogh József horthysta katonatisztet választották, az egyik fegyveres csoport vezetőjének pedig Spamberger Györgyöt nevezték ki.

1956. november elején a Ravasz Mihály által vezetett pesterzsébeti fegyveres csoport tagjai a lakásához tartozó fáskamrában rejtették el az addig náluk lévő fegyvereket és lőszereket, amelyeknek egy részét Ravasz a statárium kihirdetésekor leadott a hatóságoknak. Bartók János december elején a pesterzsébeti temetőből elhozott egy oda elrejtett TT pisztolyt és két töltött tárat. December 10-én Bartók és Ravasz szereztek egy írógépet, amivel az országos sztrájkra buzdító röplapokat készítettek.

Bencsik József 1956. október 25-én a Kálvin téren fegyverosztáskor szerzett egy honvédségi gépkarabélyt a hozzá tartozó 10 darab lőszerrel. A Baross utca sarkán részt vett a barikád építésében. Pár nap múlva tüzet nyitott és kézigránátot dobott egy arra haladó szovjet harckocsira, majd fegyverét otthagyva eltávozott. Hamarosan azonban szerzett egy géppisztolyt. Október 30-án este két ismeretlen személy be akart menni abba a házba, amelyben Bencsik lakott, ő felszólította őket, hogy távozzanak.

A Budapesti Katonai Ügyészség, a Budapesti Katonai Bíróság, továbbá a BM Politikai Nyomozó Főosztály Vizsgálati Osztályának Fő utca 70-78. szám alatti épületét 1956. október 30-án délelőtt az államvédelmi beosztottak elöljáróik parancsára elhagyták. Az épületet még aznap délután fegyveresek szállták meg Butkovszky Emánuel vezetésével.

A per vádlottjai budai munkásfiatalok voltak, akik 1956 októberében különböző akciókban vettek részt. 1956 novemberétől Mansfeld Péter és Holecz István az eldobott vagy elrejtett fegyvereket, géppisztolyokat és kézigránátokat összegyűjtötték, amiket Mansfeld a házuk kertjében, Holecz pedig a lakása közelében lévő romos garázsban rejtett el. 1957 nyaráig Mansfeld és Holecz több betörést hajtottak végre, ezek során műszaki cikkeket, szerszámokat és élelmiszert vittek el.

Bosnyák Gábor 1956. október 24-én csatlakozott a Práter utcai fegyveres csoporthoz. Még aznap reggel részt vett a Magyar Rádió épületének ostromában. Ezután kinevezték rajparancsnoknak. Ponczok Sándorral együtt esténként őrszolgálatot adtak a Szabad Nép székházánál, nappal portyákra jártak és különböző akciókban vettek részt. Még 24-én a Rákóczi úton portyázva fegyverükből szovjet harckocsikra lőttek. Államvédelmi tisztek őrizetbe vételénél segédkeztek, a felkeresett lakásokból különböző értékeket tulajdonítottak el.

1956. november 3-án megjelent a budapesti XIII. kerületi rendőrkapitányságon Homola László tartalékos honvéd főhadnagy azzal a céllal, hogy a kerületi kapitányság vezetőjével a rendőrség és a nemzetőrség együttműködéséről tárgyaljon. Másnap a rendőrség épülete előtt gyülekező tömeget a két vezető utasítására felszerelték fegyverekkel. Időközben a kerület több pontján fegyveres csoportok szerveződtek, ezek egyike Csizmadi Ferenc parancsnoksága alatt a Rákos-patak környékén jött létre, amelynek tevékenysége csak néhány napra tehető.

Dudás József 1956. október 27-én és 28-án a Széna téren beszédet mondott az ott tartózkodó tömegnek, javasolta egy kerületi nemzeti bizottmány megválasztását. Október 29-én megválasztották az akkor megalakuló II. kerületi nemzeti bizottmány elnökének. Még aznap a Szabad Nép székházába ment, ahol az Országos Nemzeti Bizottmány elnökeként lépett fel, így az épületet megszállva tartó fegyveres csoport elismerte legfőbb vezetőjének.