Zsíros Mihály és társai bűnügye | Jeltelenül elföldelve

A büntetőeljárás kezdete

1945. március

A büntetőeljárásban részt vevő nyomozó szerv(ek)

Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai és Rendészeti Osztálya

Magyar Államrendőrség Budapesti Főkapitányságának Politikai Rendészeti Osztálya pestszentlőrinci csoport

Magyar Államrendőrség Pestszentlőrinci Kapitányságának bűnügyi osztálya

Magyar Államrendőrség Államvédelmi Osztálya Népügyészségi Kirendeltség

Az eljáró ügyész megnevezése

Szöllősi Loránd

Az eljáró ügyészség megnevezése

Budapesti Népügyészség

A vádirat elkészültének időpontja

1946. 07. 07.

Az elsőfokú bírósági eljárás fontosabb adatai

A bíróság neve

Budapesti Népbíróság

A tárgyalás jellege

nyilvános

A tanácsvezető bíró neve

Tutsek Gusztáv

Az ítélethozatal ideje

1946. 09. 18.

Az ítélet száma

Nb. XII. 3112/1946 (a másodfokú ítéleten: Nb. XII. 3112/1946/3.)

A másodfokú bírósági eljárás fontosabb adatai

A bíróság neve

A Magyar Népköztársaság Legfelsőbb Bírósága

A tárgyalás jellege

nyilvános

A tanácsvezető bíró neve

Berend György

Az ítélet- vagy végzéshozatal ideje

1947. 06. 04.

Ítélet vagy végzés száma

NOT. I. 8257/1946/11.

A jogerős döntés szerinti tényállás

1944. október 16-án, a nyilas hatalomátvételtől kezdve Pestszentimrén Zsíros Mihály, a Nyilaskeresztes Párt helyi szervezetének vezetője és párttársai teljhatalommal átvették a közigazgatás és a rendvédelmi szervek irányítását. Csordás János felügyelete alá kerültek a Budapestről érkezett, védelmi munkálatokra kirendelt zsidó munkaszolgálatosok, akiket eleinte a szabad ég alatt, később a Jenő utcai iskola épületében helyeztek el. Az őrzésükre kirendelt helyi fegyveres pártszolgálatosok kegyetlenkedtek velük, bántalmazták őket, élelmezésükről alig történt gondoskodás. Elfogták és kifosztották a munkaszolgálatosokhoz érkező családtagokat. A kiürített Gyál és Pestszentimre településeken az üres lakásokban fosztogattak, az ellopott értékeket a párttagok egymás között elosztották. November 2-án este, a szovjet csapatok közeledtének hírére a nyilas vezérkar – köztük Zsíros Mihály és Kothencz József – elhatározták, hogy mielőtt elmenekülnek a településről, a beteg, idős munkaszolgálatosokat likvidálják. Másnap hajnalban – többek között Varga Géza, Balogh István, Balogh József – a településen kívüli szeméttelephez kísérték a kiválasztott kb. 50 személyt, és Kovács Mundok Sándor parancsára agyonlőtték őket, csak néhányan tudtak megmenekülni. November 4-én, felbátorodva azon, hogy a németek visszaszorították a szovjet csapatokat, Orbán Ferenc és Kothencz Ferenc utasítottak néhány pártszolgálatost – köztük Török Imrét – négy baloldalinak tartott helybeli személy meggyilkolására.

A jogerős döntés szerinti tényállásban szereplő helyszín(ek)

Pestszentimre

Budapest XVIII.

Jogerős döntés

Zsíros Mihály (Rákoscsaba, 1893) I. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.

Orbán Ferenc (Budapest, 1906) II. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.

Kothencz József (Dunapataj, 1895) III. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.

Csordás János (Sátoraljaújhely, 1909) IV. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.

Török Imre (Tápióbicske, 1907) V. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.

Varga Géza (Kispest, 1928) VI. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.

Balogh István (Budapest, 1911) VII. rendű vádlottat egyrendbeli háborús bűntett miatt halálra ítélték.

Balogh József (Tóalmás, 1912) VIII. rendű vádlottat egyrendbeli háborús bűntett miatt halálra ítélték.

Petrovics Ferenc (Budapest, 1923) IX. rendű vádlottat háborús bűntett miatt halálra ítélték.

Pleichner Miklós (Máriapócs, 1890) X. rendű vádlott ügyének elkülönített tárgyalását rendelték el.

Nemes István (Mezőtárkány, 1897) XI. rendű vádlottat egyrendbeli háborús bűntett miatt 15 évi fegyházra ítélték.

Bereczky Tibor (Soroksárpéteri, 1928) XII. rendű vádlottat egyrendbeli háborús bűntett miatt kényszermunkára ítélték, amelynek legrövidebb időtartamát 10 évben állapították meg.

Varga Mihály (Kispest, 1930) XIII. rendű vádlottat egyrendbeli háborús bűntett miatt 15 évi fogházra ítélték.

Bikszegi Jánosné sz. Szőke Ilona (Zsolna, 1909) XIV. rendű vádlottat egyrendbeli háborús bűntett miatt 5 évi börtönre ítélték.

Dogossy László (Sárisáp, 1902) XV. rendű vádlottat népellenes bűntett miatt 1 évi és 6 havi börtönre ítélték.

Gugó András (Nagykáta, 1911) XVI. rendű vádlottat népellenes bűntett miatt ismeretlen büntetésre ítélték.

Glodics Lajos (Felsőgalla, 1927) XVII. rendű vádlottat egyrendbeli népellenes bűntett miatt 1 évi börtönre ítélték.

Fleith Nándorné (Budapest, 1907) XIX. rendű vádlottat felmentették a népellenes bűntett vádja alól.

Varga Jánosné (Budapest, 1913) XX. rendű vádlottat felmentették a népellenes bűntett vádja alól.

Timár Geng István (Túrterebes, 1898) XXI. rendű vádlottat felmentették a népellenes bűntett vádja alól.

Peregi Géza (Kerepes, 1926) XXII. rendű vádlottat felmentették a népellenes bűntett vádja alól.

Bodonyi Károly (Budapest, 1927) XXIII. rendű vádlottat felmentették a népellenes bűntett vádja alól.

Keresztes Nagy Lajos (Szentes, 1926) XXIV. rendű vádlottat felmentették a népellenes bűntett vádja alól.

Keresztes Nagy Antal (Szentes, 1925) XXV. rendű vádlottat felmentették a népellenes bűntett vádja alól.

Kazai Szabó László (Soroksárpéteri, 1923) XXVI. rendű vádlottat felmentették a népellenes bűntett vádja alól.

Szabó József (Soroksárpéteri, 1923) XXVII. rendű vádlottat felmentették a népellenes bűntett vádja alól.

A büntetőeljárás következtében elhunyt személy(ek)

Megjegyzés

Az 1946. július 7-én benyújtott vádiratban 34 személyt vádoltak meg, közülük heten, a XXVIII-XXXIV. rendű terheltek (Kovács Mundok Sándor, Kirchner Miklós, Kodhenz Vilmos, Német Géza, Csima József, Lőrincz Antal és Lukács István) szökésben voltak, ellenük körözést adtak ki. A vádiratban XVIII. rendű terheltként szereplő, szabadlábon védekező Valentinyi József 1946. április 30-án meghalt Domony községben.
1946. szeptember 18-án az elsőfokú bíróság 13 személyt elítélt és 10 személyt felmentett a vádak alól. A halálra ítélt Zsíros Mihály, Csordás János, Balogh István és Petrovics Ferenc nem éltek a fellebbezés lehetőségével, ezért az elsőfokú ítéletet esetükben jogerősnek nyilvánították és még aznap kivégezték őket.
1946. november 21-én a Budapesti Népbíróság Tutsek Gusztáv bíró által vezetett tanácsa nyilvános tárgyaláson ugyanebben a bűnügyben a vádlottak tekintetében folytatólagos számozással egy „kiegészítő” elsőfokú ítéletet hozott (ennek száma: Nb. XII. 3112/1946/6.). Ekkor a népellenes bűntettel vádolt XIV. rendű özvegy Bikszegi Jánosné született Szőke Ilona, XV. rendű Dogossy László és XVI. rendű Gugó András vádlottak esetében hoztak ítéletet.
1947. október 17-én Hegyhátmaróc községben elfogták az eljárás alatt még szökésben lévő Csima Józsefet. 1948. október 1-én a Budapesti Népbíróság az Nb. 459/1948. számú ítélettel 1 évi börtönre ítélte.
1948. január 8-án a Magyar Köztársaság Elnöke legfelsőbb elhatározásával Kothencz József halálos ítéletét nem változtatta meg, ellenben Török Imre halálos ítéletét életfogytig tartó fegyházra, Orbán Ferenc, Varga Géza és Balogh József halálos ítéletét pedig életfogytig tartó kényszermunkára változtatta át.

Ügycsoport(ok)

háborús és népellenes bűntettek

Felhasznált forrás(ok)

HU ÁBTL 3.1.9. V-103858
HU ÁBTL 3.1.9. V-119580
HU ÁBTL 3.1.9. V-135513
HU ÁBTL 3.1.9. V-135513/1
HU BFL – VII.5.e – 21637 – 1949

Tárgyszó/Tárgyszavak

zsidó személyekkel szembeni atrocitások

baloldali személyekkel szembeni atrocitások

munkaszolgálatosok

nyilas pártszolgálat