zsidó személyekkel szembeni atrocitások

Francia Kiss Mihály 1919 őszétől, a Tanácsköztársaság bukása után Héjjas Iván különítményének tagjaként több gyilkosságot követett el. Részt vett baloldali személyek és zsidó birtokosok, kereskedők törvénytelen elhurcolásában, megkínzásában és kivégzésében, illetve ilyen cselekményekre adott parancsot. 1919 szeptembere és 1920 júniusa között majdnem 100 gyilkosságban volt bűnrészes. A büntetőjogi felelősségre vonás alól az 1921. novemberi 3-án kiadott kormányzói amnesztia mentesítette, amely a politikai jellegű gyilkosságok elkövetőinek kegyelmet adott.

Hegedüs István tagja volt annak a nyilas különítménynek, amely 1944. december 24-én délelőtt megjelent a Munkácsy Mihály utca 5-7. szám alatti házban, ahol a zsidó árvaház lakói voltak elhelyezve, az ott tartózkodó gyerekeket és felnőtteket összegyűjtötték, majd fegyveres kísérettel elindították a Ferdinánd híd felé. Ezután Hegedüsék átkutatták az elhagyott épületet és az ott talált, bujkáló három felnőttet és három gyereket agyonlőtték. Hegedüs maga egy nőt és két gyereket gyilkolt meg.

Illés Ferenc a nyilas hatalomátvételt követően pártszolgálatos, majd a IX. kerületi pártvezető, Horváth Géza helyettese lett. A tényleges hatalmat azonban Illés gyakorolta a kerületben. Ő döntött a kerületi nyilasházba bevitt személyek sorsáról. Az üldözötteket súlyos bántalmazások közepette vallatta ki, majd a gettóba szállítás ürügyén parancsot adott a kivégzésükre. 1944. december 19-én több pártszolgálatossal razziát tartott a Szent István Kórházban, ahonnan 40 főt hurcoltak el, majd átadtak őket a II. kerületi pártszolgálatosoknak, akik kivégezték őket a Duna-parton.

Imrédy Béla politikai tevékenységével elősegítette Magyarország fokozottabb belesodródását a második háborúba és az ország Németországtól való gazdasági függését. 1940-ben megalapította a fasiszta érzelmű Magyar Megújulás Pártját, amely szövetségre lépett a Magyar Nemzeti Szocialista Párttal. 1944-ben közreműködött a nyilasokat támogató Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség létrehozásában, amelynek elnöke is volt. Belépett a jobboldali politikusokat tömörítő Törvényhozók Nemzeti Szövetsége tagjai közé. A háborút támogató nézeteit számos újságcikkben terjesztette.

Kalina András 1942-ben a keleti fronton a 101/29. számú munkásszázad parancsnokának, dr. Hammer Ferenc főhadnagynak a tiszti szolgájaként szadista módon kegyetlenkedett a munkaszolgálatosokkal. Két személyt olyan súlyosan bántalmazott, hogy azok később belehaltak a sérüléseikbe.

1944. október 16-án, a nyilas hatalomátvételtől kezdve Pestszentimrén Zsíros Mihály, a Nyilaskeresztes Párt helyi szervezetének vezetője és párttársai teljhatalommal átvették a közigazgatás és a rendvédelmi szervek irányítását. Csordás János felügyelete alá kerültek a Budapestről érkezett, védelmi munkálatokra kirendelt zsidó munkaszolgálatosok, akiket eleinte a szabad ég alatt, később a Jenő utcai iskola épületében helyeztek el. Az őrzésükre kirendelt helyi fegyveres pártszolgálatosok kegyetlenkedtek velük, bántalmazták őket, élelmezésükről alig történt gondoskodás.